Előfizetés

Ámokfutás az oktatásban is (videó a tüntetésről)

Publikálás dátuma
2015.05.22. 07:07
Az esőben demonstrálók sem zavarják a kormányt, ha meg akarja valósítani terveit, amelyeket sokan ámokfutásnak minősítenek FOTÓ:
Ismét tüntettek tegnap a kormány oktatáspolitikája ellen, a "vonulós demonstráción" egészségügyi dolgozók is jelen voltak a pedagógusok mellett. Közben tovább gyűrűzik a Corvinus-botrány: Lázár János miniszter szerint "viccnek is rosszak" az egyetem feldarabolásáról szóló hírek, forrásunk szerint azonban az ügy hátterében az áll, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek nem tetszik a Corvinus "túlzottan liberális" szellemisége, a nemzetközi szinten is nagy presztízzsel bíró intézmény helyén inkább a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet látná szívesen.

37 milliárdból monopolizálnák az "államtudományokat": a kormány tervei szerint a jövőben csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indulhatna felsőfokú rendészeti és közigazgatási képzés

A borús, esős idő ellenére is megtartották tegnap este a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Humán Platform által "Nem adjuk a jövőt!" szlogennel életre hívott demonstrációt. A szervezők felelős és felvilágosult oktatáspolitikát, a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaállítását, a felsőoktatási törvény visszavonását, az egyetemi autonómia helyreállítását és önálló oktatási minisztériumot követelnek a kormányzattól, Orbán Viktornak címzett petíciójukat még szerdán adták át a Miniszterelnökségen. A megmozdulás fontos eleme, hogy szolidáris a közszféra többi dolgozójával. A tüntetők - mintegy 300-an - a Blaha Lujza téren gyülekeztek, ahol Sándor Mária nővér, a fekete ruhás egészségügyi tiltakozás elindítója rövid beszédében jelezte: úgy látja, hiába vállal szolidaritást az oktatással, ha a tanárok ilyen kevesen vannak jelen. A tüntetők ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) vonultak, ahol mások mellett Mendrey László PDSZ elnök, Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere tartott beszédet.

Nem csitul a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusának felszabdalásáról, az ingatlanok értékesítéséről szóló hírek körül kialakult botrány sem. Kedden a Vs.hu írta meg, hogy a kormányzat tervei szerint az épületek eladásából befolyt összeget a Budai Vár felújítására szánnák. Még szerda délután egy, az egyetem rektori hivatalának címzett és Thaisz Miklós, az Emmi főosztályvezetőjének nevével szignált levél is felkerült az internetre, amelyben az egyetem átszervezésével kapcsolatos épületkiürítések előkészítésére szólítják fel az intézmény vezetését. Tegnap azonban kiderült, hogy a levél minden bizonnyal hamis, a dokumentumon feltüntetett iktatószám ugyanis megegyezik egy, a Független Diákparlament elnökének küldött minisztériumi levél iktatószámával.

Az Emmi közleményben jelezte: a köznevelésért felelős államtitkárság nem adhat és nem is ad semmilyen utasítást felsőoktatási intézményeknek, a "durva hamisítvány" célja pedig szerintük az, hogy "feszültséget szítson a felsőoktatás szereplői között, szembeállítsa a hallgatókat, szülőket, oktatókat, döntéshozókat, és a rendszer szétzilálásával meggátolja az intézményrendszer biztonságos működését, előidézze annak negatív megítélését". A hamisított levél miatt az Emmi feljelentést tett.

Az egyetemen szerdán hallgatói-oktatói fórumot is rendeztek, amelyre Palkovics László felsőoktatási államtitkárt is meghívták. Palkovics azonban nem ment el, az intézmény vezetőjének küldött levelében azt írta: az üggyel kapcsolatban még nincs miről beszélni. Aznap a Miniszterelnökség is cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos tervekhez köze lenne a Vár rehabilitációjának - a Corvinus felszabdalásáról szóló híreket azonban nem cáfolták. Az egyetem helyzetét jól ismerő forrásunk szerint a kiszivárgott tervek mögött valóban nem ingatlanügyről lehet szó, sokkal valószínűbb, hogy Orbán Viktor miniszterelnök keze van a dologban, akinek "már évtizede böki a csőrét a Corvinus szerinte túlzott liberális szellemisége". Ezt megerősíti, hogy az elmúlt években a kormány már többször is a halálát kívánta az egyetemnek - eddig sikertelenül. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a felsőoktatási intézmények közül a Corvinusnak van talán a legnagyobb nemzetközi presztízse , a kormány viszont a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) szánná ezt a szerepet. Forrásunk úgy tudja: Palkovics László nem támogatja a Corvinus feldarabolását és presztízsrombolását, szakmai körökben azt feltételezik, hogy az államtitkár nem vállalná egy ilyen kormányzati intézkedés levezénylését.

A Corvinus feldarabolásáról és az egyetem ingatlanjainak értékesítéséről szóló hírekről Lázár Jánost is kérdeztük szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökség vezetője a Népszava kérdéseire válaszolva elmondta: ő maga is a "várakozók álláspontján van" és a sajtóból tájékozódik. "Várom, hogy valaki világos és egyértelmű választ adjon" - mondta, hozzátéve: az ügyben a kormányzat szerepéről szóló híreket rosszindulatú hecckampánynak tartja, a kormány semmilyen döntést nem hozott és nem is tárgyalt az egyetem épületeiről. Hangsúlyozta: a Budai Vár felújításának mindehhez semmi köze. A Corvinus kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépítészeti kar más intézményekbe való szétszórásával kapcsolatban az mondta: még viccnek is rossz, hogy az egyetem bármely kara például Hódmezővásárhelyre költözzön, a kertészettudományi karnak pedig ő maga is nagy támogatója.

Lázár beszélt a NKE-ről is, a kormány tervei szerint a jövőben csak az NKE-n lehetne felsőfokú rendészeti, közigazgatási és államtudományi képzésekre jelentkezni, a tervek megvalósításához pedig újabb 37 milliárd forintos fejlesztést tervez a kormány. Hangsúlyozta: ebbe csak akkor kezdenek bele, ha ténylegesen is biztosítható a kizárólagosság.

A tegnap délutáni tüntetésről Kökényesi Gábor készített videófelvételt:

Szociális konzultációs leveleket kap Orbán

A követ már eldobtuk, semmi nem indokolja, hogy ne engedjük tovább repülni. Így reagált Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunk kérdésére: befolyásolja-e a jövő péntekre tervezett budapesti ágazati demonstráció szervezését Lázár János bejelentése, hogy jövőre is megkapják a 12 milliárd forintos bérpótlékot. Fel sem merült bennünk, hogy az egyszer már kiharcolt bérpótlékot a kormány elvonhatja, bár valóban nyugodtabbak lennénk, ha beolvadna az alapbérekbe – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

A megmozdulás követelései változatlanul aktuálisak: az egészségügyi bértábla kiterjesztése a szociális ágazatban dolgozókra, rendszeres érdemi érdekegyeztető tárgyalások, a munkaközi szünet beépítése a munkaidőbe. Az interneten hetek óta terjednek a szociális szelfik: az ágazat dolgozói munkakörük, a ledolgozott évek és a nettó keresetük adataival papírlapot tartanak maguk elé, hátha meglátja valamelyik kormánytag, hogy a létminimum alatti pénzekből nem lehet megélni és jövőt tervezni.

A kormány hosszú hónapok hitegetései után a múlt héten jelentette be, hogy a távoli jövőbe tolta el a szociális életpálya-modell elfogadását és az ehhez kapcsolódó bértábla bevezetését. A jövő évi költségvetésben pedig nem jut több pénz a területre. A vonulást tehát megtartják az ágazat dolgozói. A Kossuth térre tartó menet május 29-én, pénteken 5 órakor indul a Kodály köröndről. Követeléseik mellett ekkor akarják átadni a „Szociális konzultáció” keretében a miniszterelnöknek címzett leveleket is. Arra kérik a szféra dolgozóit, írják meg Orbánnak a panaszaikat, számoljanak be a fizetéseikről és a munkakörülményeikről, követeljék a bérrendezést. Hátha valaki elolvassa az üzeneteket.

Orbán az EP-ben: „szánni való populista”

Úgy tűnik, a magyar miniszterelnök megnyilvánulásaiból a Fidesz EP-frakciójának, a Néppártnak is kezd elege lenni. A keddi Magyarországról szóló európai parlamenti vita és Orbán Viktor szereplése enyhén fogalmazva sem javította a politikai imázsát.

A magyar kormányfő leghangosabb párton belüli ellenfele, a luxemburgi keresztény-szocialista Frank Engel az Eurológusnak azt nyilatkozta: „Orbán Viktor szánni való populista." A luxemburgi EP-képviselő már korábban sem volt kíméletes a magyar miniszterelnökkel. Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának május 7-ei ülésén azt mondta, a dél-európai diktátorok bukása óta nem volt kormányfő Európában, aki előhozakodott volna a halálbüntetés visszaállításának gondolatával. Engel szerint a Néppárt nem tolerálhatja Orbán Viktor viselkedését. A luxemburgi politikus arra is utalt: több kollégájában felmerült, hogy a Fidesz kizárását kezdeményezzék a frakcióból. Engellel szemben párttársa, Markus Ferber bajor EP-képviselő finomabban fogalmazott Orbánról, aki szerinte úgy viselkedik, mint egy gyerek, aki folyton próbálgatja, hogy a szüleinél meddig mehet el. A CSU politikusa azonban azt is megjegyezte, a néppárti frakcióban unják már, hogy minden második hónapban Magyarországról tartanak vitát a Parlamentben.

Az Eurológus úgy tudja, a strasbourgi vita után heves szóváltás alakult ki az Európai Néppárt frakciótalálkozóján, amelyen Orbán Viktor is részt vett. A miniszterelnök a zárt ülésen nagyjából megismételte a parlamenti vitán elmondottakat, és továbbra is kitartott a halálbüntetésről és bevándorlásról alkotott álláspontja mellett. A néppárti képviselők többsége elítélte Orbán szavait, és az is felmerült, hogy a június 6-7-ére tervezett budapesti kihelyezett frakcióülést elhalasztják. Parlamenti források szerint a magyar miniszterelnök egyre népszerűtlenebb a néppárti frakcióban. Orbánnal főleg a Benelux államok és a skandináv országok a kritikusak. Az Eurológus úgy tudja, nem először fordult elő, hogy frakcióülésen élesen kritizálták a magyar kormányfő egy-egy lépését, a Néppártnak viszont nem áll érdekében kizárni a Fideszt a frakcióból, mert szükségük van 12 képviselőjükre a szavazásoknál.

A világsajtó is beszámolt a strasbourgi vitáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap úgy tudja, egyes baloldali képviselők egy Magyarországot elítélő határozatot is előkészítettek, de ebben az Európai Néppárt - amelynek a Fidesz is tagja -, illetve az Európai Néppárttal "nemhivatalos nagykoalícióban" együttműködő szociáldemokraták nem voltak partnerek. Megjegyezték: "úgy hírlik, a magyar Zöldek is eltanácsolták európai párttársaikat attól, hogy felfújják az ügyet", mert úgy vélik, hogy az "európai beavatkozások csak fékeznék" a Fideszt a "lefelé tartó belpolitikai spirálban".

A New York Times szerint Orbán Viktor a halálbüntetéssel kapcsolatos nézeteivel magára haragította az Európai Parlamentet. A francia Le Monde pedig azt írja: a magyar kormányfő megosztotta az európai jobb- és baloldalt. A New York Times is közölte a Reuters tudósítását, amely kiemeli, hogy az Európai Bizottság alelnöke rosszindulattal vádolta meg magyar kormányfőt a migrációról szóló konzultáció miatt. A cikk említi, hogy Orbán a halálbüntetésről vallott nézeteivel az Európai Parlamentben is kihívta maga ellen a képviselőket, amit a véleménynyilvánítás szabadságával védelmezett. A Neue Zürcher Zeitung szerint az unió egyértelműen óvta Orbánt attól, hogy az újra bevezesse a halálbüntetést. A cikk idézi Timmermans alelnököt is, aki kijelentette: egy ilyen lépés szankciókat vonna maga után, ideértve a legsúlyosabb lépést, hogy felfüggesztik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A francia Le Monde azt a következtetést vonja le a strasbourgi vitából, hogy Európa megosztott Orbán kapcsán, annak ellenére, hogy az EP elnöke mindent elkövetett, hogy a tegnapi esemény ne váljon szabad fórummá a magyar vendég számára. A szerző szerint a helyzetet bonyolultságát mutatja, hogy a jobboldal számára fel volt adva a lecke, hiszen egyfelől köteles elítélni a magyar álláspontot a halálbüntetés ügyében, de ugyanakkor meg is kell védenie Budapestet. A cikk hozzáteszi: Orbán megpróbált minden támadásra válaszolni, és sikerült megosztania az európai jobb- és baloldalt.

Kövér Chilében a nagyobb szerencséről
Chilébe utazott Kövér László. Az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint a házelnök latin-amerikai látogatás-sorozatának első állomásaként járt Santiagóban, ahol a helyi magyar közösség tagjaival is találkozott. Kijelentette: "A magyarok az esetek döntő többségében nem önszántukból kerültek a világ legkülönbözőbb pontjaira. Vagy történelmi kényszerűségből menekültek, vagy mert abban bíztak, hogy nagyobb szerencse vár rájuk mint otthon". A chilei megélhetési bevándorlásról nem esett szó.