Beteg gyógyintézetek

Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:23
FOTÓ: Népszava
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint javult a 2016-os központi költségvetés megalapozottsága, de számos rizikós bevételi és kiadási tételekre is felhívták a figyelmet. Míg az államadósság növekedését korlátozó képletnek nem felel meg a tervezet, az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak igen. 

Az ÁSZ álláspontja szerint a költségvetés korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára is kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok. Mivel az ÁSZ mindig csak a költségvetési tervezés egy bizonyos szakaszához tud hozzászólni, mint ezúttal is, felhívásuk a hiányzó törvények megalkotására, illetve módosító indítványok elfogadására a kockázatok mérséklésére, az értékelés közzétételekor részben már teljesül.

Az ÁSZ azt is mindig számba veszi, hogy milyen mértékben tartja megalapozottnak a költségvetés kiadási és bevételi oldalát. Ebben a tekintetben javuló tendenciáról számoltak be. Az ellenőrzés a kiadási oldalon csak mintegy 84 százalékos volt, a bevételeknél pedig 90 százalék volt, mert még hiányoztak költségvetési adatok. Határozott javulást az adóbevételeknél észleltek, mert itt 84,4 százalékát tartották megalapozottnak, szemben az idei évre vonatkozó 51,3 százalékkal.

Kockázatot jelentenek a költségvetésben, hogy a gyógyító megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai csak megfelelő strukturális intézkedésekkel biztosíthatják a feladatok zavartalan ellátását.

Kifogásolták azt is, hogy a költségvetés készítői nem támasztották alá, hogy az állami vagyonról szóló „egyéb értékesítési és hasznosítási bevétel" előirányzaton betervezett 115 milliárd forintot hogyan is akarják előteremteni.

A számvevők felhívták a figyelmet arra is, hogy a törvényjavaslat nem tesz eleget a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben rögzített adósságképlet elvárásainak. Időközben a kormány egy törvényjavaslatban új képletre tett javaslatot, ami nem nyerte el a szakemberek tetszését.

A kormány tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintését, eszerint 2019-ben 3 százalékos növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 1,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A dokumentumból kiderül, 2017-2019 között nem lesz egységes kulcs a társasági adóban, az szja-kulcs 15 százalék lesz, a dohányipari vállalkozások különadója fennmarad, a bankadó 2017-től további 22 milliárddal csökken, 2018-ban és 2019-ben nem változik.

Szerző

Harrachnak sem tetszik a vasárnapi zárva tartás

Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:22
FOTÓ: Népszava
Alaposan eltér a KDNP szerint az általuk javasolttól a végül megvalósult vasárnapi zárva tartás szabályozás. Harrach Péter, a Fidesz szatellit pártjának országgyűlési frakcióvezetője legalábbis ezt állította a Magyar Hírlapnak adott interjúban. Szerinte az ő eredeti indítványuk sokkal megengedőbb volt. Megjegyezzük, hogy éppen a KDNP és a nemzetgazdasági tárca egymásra licitálva szigorították mai formájára a jogszabályt. Most már csak a kormány adhat felmentést a kereskedelemben a vasárnapi munkavégzés tilalma alól, ám egyelőre nem teszi.

A vasárnapi pihenőnap sokkal többet jelent, mint az üzletek zárva tartása – mondta Harrach Péter. Arról is szól a törvény, hogy lehetőség szerint senkit ne lehessen dolgoztatni vasárnap. Ha ugyanis több százezer szülőnek kell munkát végeznie ezen a napon, akkor nem valósul meg a munka törvénykönyvében biztosított lehetőség a mindenkinek járó, általános pihenőnapról – tette hozzá.

Egyes nagyvállalkozók, mivel ellenérdekeltek, riogatnak és csúsztatnak - mondta Harrach Péter, aki arról is beszélt, hogy szerinte hiába érkeztek a vasárnapi boltzár bevezetése óta a pozitív adatok, például a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről vagy a foglalkoztatottság bővüléséről, a hazug látszatot fenn akarják tartani.

Harrach véleményével szemben a kereskedelmi szakemberek arra figyelmeztettek, hogy hamis a "körtét az almával" összehasonlítani, vagyis a zárva tartás előtti hónapokat a húsvéti forgalomtól "megtisztított" hónapokkal kell összevetni, hiszen az egyik legjelesebb hazai ünnep, a Húsvét miatt kiugró a forgalom, abból messzemenő következtetést levonni a vasárnapi zárva tartás adataira szakmaiatlan.

A frakcióvezető a foglalkoztatásban is téved, mert például a hétvégén alkalmazott diákok, kismamák, nyugdíjasok nagy részétől kénytelenek voltak megválni elsősorban a kiskereskedelmi láncok. A világörökségi helyszínekre, illetve a kiemelt üdülőközpontokra is kiterjesztett vasárnapi zárva tartás forgalmi, illetve foglalkoztatási számairól pedig még kevésbé lehet bármilyen egzakt adat, hiszen annak hatásai majd a nyári turisztikai főszezon után mérhetők.

Harrach Péter figyelmét talán elkerülte a szinte kizárólag fideszes Balaton-parti polgármesterek felhívása is, akik legalább a nyári főszezonra kérték a kormánytól a felmentést - hiába. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek válasza a KDNP "megengedő" javaslatára pedig az, hogy ezt is és a kormány megvalósult ötletét is legszívesebben kidobnák.

Szerző

A devizások alig panaszkodnak, de nem értik

Publikálás dátuma
2015.05.23. 07:21
Még kevés a panaszos, mert az ügyfelek többsége belenyugszik a számára jóváírt összegbe FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kiverte a biztosítékot a jegybanknál, hogy a sajtó azt merte írni, kevesen fordulnak jogorvoslatért a devizahiteles elszámolás miatt a jegybank különböző szerveihez, emellett félre is tájékoztat a jegybank. Az MNB rendkívüli sajtótájékoztatón cáfolni igyekezett mindezt. Az érintett ügyfelek bár nagyobb mértékű jóváírásra számítottak, de mivel ellenőrizni nem tudják a banki számításokat, többnyire elfogadják a közölt összeget.

Több mint 11 ezer megkeresés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban az MNB intézményeként működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint – ezt mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az első látásra imponálónak tűnő adatokkal ugyan azt kívánta az igazgató bizonyítani, hogy nyitva állnak a devizás ügyfelek előtt a jogorvoslati, illetve a megfelelő felvilágosítást nyújtó kapuk, azonban a közölt számok elfedik a lényeget. Azt, hogy a devizahitelesek többsége meg sem kísérli, hogy utánajárjon annak, hogy az elszámolás, illetve a forintosítás a bankok részéről megfelelő gondossággal történt-e. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az érintettek legtöbbje megelégszik azzal, amit számláján jóváírtak, illetve készpénzben kifizettek.

A Magyar Bankszövetség, illetve az MNB pénzügyi fogyasztóvédelemmel foglalkozó vezetői még a banki elszámolásokat megelőzően egybehangzóan arra figyelmeztettek: senki ne kísérelje meg, hogy utánaszámoljon a megadott képlet alapján a bankok által közölt adatoknak. Ez az - egyébként eredendően hibás - gondolkodás azt sugallja, hogy a banki elszámolás is olyan, mintha valaki autót vesz, akkor természetes, hogy nem ellenőriz minden csavart, hogy a helyén van-e. A két eset között azonban jókora különbség van, ha az autós hibát észlel, akkor azt garanciális időn belül a szervizzel orvosoltatja, ám a devizahitelesnek még az sem adatik meg, hogy a képlet helyességét ellenőrizze. Holott a kormány is gerjesztetett légkörben, a Kúria, az alsóbb rendű bíróságok, az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság is kimondta: a bankok tisztességtelenek. A bankok iránti bizalmat az sem szilárdította meg, hogy a jegybank a héten is 7,5 millió forintra bírságolt meg egy bankot és két pénzügyi vállalkozást, mert több ügyfélnek késve küldték ki az elszámolásokat.

A jegybank által kifogásolt cikkében a Magyar Nemzet azt írta: bár az MNB szerint a banki elszámolások miatt csak kevesen fordulnak panasszal a szervezethez, a jogszabályban rögzített határidők miatt az adósok többsége ezt egyelőre nem is tehetné meg. Az MNB tegnap közölt számai ezt látszólag cáfolják, viszont a teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a beérkezett panaszok legtöbbje nem a már elszámolt és forintosított jelzáloghitellel kapcsolatos, hanem az autóhitelekhez kötődik. Azonban az autólízingesek külön kasztot képviselnek a devizahitelesek között, esetükben például a forintosítás még meg sem történt. Az autóhiteleseknél az elszámolás csak átlagban öt százalékkal csökkenti az törlesztőrészletét, amelyet ennél erőteljesebben növel az árfolyamváltozás, azaz többségük magasabb kölcsönrészletet fizet mint korábban. A jegybank siettetné a forintosítást is, büntetné azt a hitelintézetet, amely egy határidőn túl devizaalapú személyi vagy autóhitelt tart a mérlegében, erről meg is kezdték a tárgyalásokat a bankszövetséggel.

A volt jelzálogalapú devizahiteles ügyfelek számára azonban most az a legfontosabb, hogy eldöntsék: maradnak-e az immár forinthitelükkel a régi pénzintézetüknél, vagy más bankkal kedvezőbb feltételekről állapodik meg az alacsonyabb törlesztőrészlet reményében. A hitelkalkulátorok fenn vannak minden bank honlapján, amelyekből kiderülhet érdemes-e váltani.

Szerző