Előfizetés

Nyitás a Balkánon

G.M.
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:36
Aleksandar Vucic szerb kormányfő Fotó: Europress Getty Images
Történelmi találkozó zajlik az albán fővárosban, Aleksandar Vucic szerb kormányfő meglépte, amit egyetlen elődje sem. Koszovó kérdésében továbbra sincs konszenzus vagy kompromisszum az albán és szerb vezetés között, de a béke érdekében készek tárgyalni. A német-francia történelmi megbékélést mintának tekintik.

Legnagyobb állami tiszteletadás mellett fogadták tegnap Tiranában Aleksandar Vucic szerbiai kormányfőt, tudósított a nagy nemzetközi érdeklődés közepette zajló, történelminek tekintett szerb-albán találkozóról a B92 szerb portál.

Nem véletlenül kapta a történelmi jelzőt a tegnap kezdődött kétnapos vizit, ugyanis Vucic az első mindenkori szerb vezető politikus, aki az albán fővárosba látogat. Mindeddig nemcsak a szerb, hanem a jugoszláv vezetés, sőt maga Josip Broz Tito is, aki 35 éven át állt Jugoszlávia élén, elkerülte Tiranát.

A nagy nyitás első lépése már megtörtént tavaly novemberben, amikor Edi Rama albán miniszterelnök látogatott Belgrádba. Az a vizit sem volt kevésbé történelmi, hiszen 68 éve nem járt albán állami vezető a szerb-jugoszláv fővárosban. Azt a találkozót a szerb és európai média a balkáni feszültségek enyhülésének bizonyítékaként értelmezte, ami jótékony hatással bír az európai integrációra is.

Vucic útjának jelentőségét emeli, hogy Rama belgrádi látogatása ellenére is a kétoldalú kapcsolat akadozik. A viszály oka az albánok lakta Koszovó, amelynek függetlenségét máig nem ismerte el Szerbia, mindmáig az ország részének tekinti. Ugyanakkor az albán politika sem rejti különösebben véka alá a Koszovót is magába foglaló Nagy-Albániáról szőtt álmait.

A tavalyi botrányos szerb-albán labdarúgó mérkőzés miatt többször elhalasztották az albán vezető útját, majd maga a vizit is konfliktusos volt, mert Rama Belgrádban megsértette a protokollt, Koszovó függetlenségéről beszélt. Az incidensek 2015-ben is folytatódtak, Szerbia kétszer küldött tiltakozó jegyzéket Albániának.

Először januárban, miután a szilveszteri ünnepségek alatt Nagy-Albániát ábrázoló zászlót vetítettek ki Edi Rama miniszterelnöki rezidenciája falára, majd áprilisban, amikor az albán kormányfő egy pristinai televízióban azt mondta, hogy Albánia és Koszovó egyesülése elkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen.

A tegnapi tiranai közös Vucic – Rama sajtótájékoztató azonban zavartalan volt. A két politikus nyíltan elmondta, hogy nem értenek egyet Koszovó státusát illetően, de ez nem akadályozza meg a két ország között megindult párbeszédet és hangsúlyozták, hogy enyhíteni szeretnék a fagyos albán-szerb viszonyt a térség békéje érdekében. A párbeszéd folytatás létfontosságú az egész régió számára, szögezték le.

Rama kijelentette: Szerbiának és Albániának azzá kell válnia a Balkán számára, ami Franciaország és Németország volt Európában a második világháborút követően. Úgy vélekedett, hogy a jelen lehetőséget kínál az albánoknak és szerbeknek arra, hogy saját országaik és a régió érdekében megtegyék azt, amit a németek és a franciák tettek magukért a második világháborút követően.

Hozzátette: függetlenül attól, hogy „problémák egész hegye“ áll Szerbia és Albánia között, ez nem jelenti azt, hogy „nem fogunk igyekezni ezeknek a különbözőségeknek a párbeszéd útján történő enyhítéséért“. Vucic elmondta, büszke arra, hogy ő az első szerbiai miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Tiranában. „Jó úton vagyunk, ezen dolgoznunk kell” fogalmazott a szerb kormányfő.

A két ország miniszterelnöke tegnap délben kezdete meg tárgyalásait, ezt követően Bujar Nishani albán államfővel, továbbá a képviselőház elnökével és Tirana polgármesterével is találkozott Vucic és tárgyalt az albániai szerbek képviselővel. A szerb küldöttség ma részt vesz a Vienna Economic Forum – Tirana Talks 2015 elnevezésű gazdasági fórumon.

II. Erzsébet: lesz EU-népszavazás

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:34
II. Erzsébet és Fülöp herceg a királyi galérián át vonult be a Lordok Házába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
II. Erzsébet trónbeszédével hivatalosan is megkezdődött tegnap az új parlamenti szezon Londonban. A királynő a Lordok Házában, a két ház honatyái előtt olvasta fel a beszédet, amely nem más, mint a brit kormány programja a következő öt évre. Európa ezúttal a szokásosnál is jobban odafigyelt: húsz év óta először újra egyszínű tory kormány alakult Nagy-Britanniában, s David Cameron miniszterelnök a trónbeszédben erősítette meg formálisan, hogy „igen-nem” népszavazást tartanak a brit EU-tagságról.

A tory kabinet szűkös, mindössze 12 mandátumos többsége elegendő arra, hogy az alsóházban biztosan megszavazzák a kormányprogramot, így már fel sem merült a királynő távolmaradása. II. Erzsébet, aki hivatali ideje alatt csupán kétszer nem vett részt személyesen a parlamenti nyitóülésen, ezúttal is érzelemmentesen, gyenge, de határozott hangon olvasta fel a Cameron és miniszterei által elkészített, mintegy tíz perces trónbeszédet.

Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően ismertette idei – már meglehetősen visszafogott – utazási terveit is: jövő hónapban Németországot, majd novemberben Máltát keresi fel, s a hivatalos állami látogatásra érkező kínai elnököt fogadja októberben a Buckingham Palotában.

Őfelsége kabinetje a trónbeszédben is leszögezte, „egy nemzet” nevében kívánnak kormányozni. Cameron előzetesen úgy fogalmazott, az új kormány egyetlen percet sem akar késlekedni, mielőbb hozzákezd a választási programjában foglaltak megvalósításához. A „dolgozó emberek” érdekeit szem előtt tartó trónbeszéd, ahogy a toryk jellemezték, 29 jövendő törvény elfogadását helyezte kilátásba. A királynő által felolvasott program 30 millió embernek ígér adókedvezményeket.

A toryk elkötelezték magukat, hogy a következő öt évben, 2020-ig nem emelik sem a jövedelemadót, sem az áfát. A minimális órabérért dolgozók nem fizetnek jövedelemadót. A Cameron-kormány 3 millió gyakornoki helyet ígér a fiataloknak, kibővíti az ingyenes óvodai ellátást.

A jóléti ellátásból ugyanakkor 12 milliárd fontot faragnak le, nem utolsósorban annak révén, hogy az első négy évre megvonják a külföldi munkavállalók szociális ellátását. Megnyirbálják a szakszervezeti jogosítványokat. Valamelyest szélesítik a skót és walesi helyi kormányzat önállóságát, de az angol törvényhozóknak is nagyobb beleszólást ígérnek a csak Angliát érintő kérdésekben.

Visszakozott a tory kabinet a Munkáspárt által elfogadott emberi jogi törvény eltörlésétől, II. Erzsébet egyelőre csak konzultációkat ígért e kérdésben. Az európai emberi jogi bíróság illetékességét megkérdőjelező új emberi jogi szabályozást a tory honatyák körében is vitatják, a kormányoldalról ellenzékbe kényszerült liberális demokraták pedig élesen bírálják.

A konzervatívok választási győzelmével már egyértelművé vált, lesz brit referendum az EU-tagságról, Cameron nem tehet mást, teljesítenie kell választási ígéretét. Ma terjesztik be a parlament elé az EU-népszavazási törvényt, amelyből kiderülhet, pontosan milyen kérdést fognak feltenni, de nem biztos, hogy a tory kabinet máris megjelöli a referendum dátumát.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a népszavazásra mégis inkább előbb kerítenek sort, mint később. Noha Cameron a trónbeszédben is 2017 végéig adott magának időt a referendum lebonyolítására, a konzervatív kormányfőt a brit vállalkozók is sürgetik, hogy jobb, ha már 2016-ban túlesnek a voksoláson.

Erre ösztönzi Cameront egyébként az Európai Unió is, mondván, senkinek sem jó, ha túl sokáig tartják fenn a bizonytalanságot. Az ellenzéki Munkáspárt, amely korábban ellenezte a referendumot, most azt hangoztatja, ha már meg kell lenni, tartsák meg minél előbb a népszavazást.

Már azt is bejelentették, hogy a referendumon azok szavazhatnak, akik az általános választásokon, azaz az angolok, skótok, walesiek, észak-írek, az írek, illetve a Nemzetközösséghez tartozó államok polgárai, köztük a Nagy-Britanniában élő máltaiak és ciprusiak is.

Más EU-tagországok állampolgárai, így a közép- és kelet-európaiak – akárhány éve élnek is brit földön - azonban nem, noha őket érinthetik leginkább a brit uniós tagság újratárgyalásával életbe lépő változtatások. Voksolhatnak ugyanakkor azok a britek, akik 15 évnél nem régebben élnek külföldön, s szavazhatnak a gibraltáriak is. (A Szikla lakói már jelezték, maguk részéről maradnának az EU-n belül.)

A brit kormány nem kívánja a skót példát követni: a skót referendumon első alkalommal a 16-17 évesek is szavazhattak, az EU-tagságról azonban várhatóan csak a 18 év felettiek nyilváníthatnak majd véleményt. Ellenzéki pártok, a Labour, a liberális demokraták és a skót nacionalisták javasolják majd a korhatár levitelét, kérdés, hogy lesz-e a toryk között elég támogató ahhoz, hogy átmenjen az erről szóló törvényjavaslat.

Amikor Rigában a brit-EU-viszonyban követelt változtatásokról kérdezték, Cameron pártja választási programjára hivatkozott. Valójában a toryk választási manifesztuma is jórészt általánosságokat tartalmaz, „nagyobb beleszólást” ígér a brit polgároknak az uniós ügyekbe. A konzervatívok fő baja az unióval, hogy „túl nagy, túl bürokratikus, túl parancsolgató”, s ezen akarnak változtatni.

Cameron az EU-reform megvitatására már tegnap Dániába utazott volna, de a vizitet lemondták, mivel Helle Thorning-Schmidt kormányfő kiírta a választásokat. Cameron így csütörtökön előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Francois Hollande francia elnökkel tárgyal. Pénteken Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, körútja lezárásaként Angela Merkel német kancellárral tekintik át a brit EU-tagság jövőbeni alakulásának esélyeit. Cameron javaslatait formálisan a jövő hónapban esedékes EU-csúcs elé terjeszti majd, addig megpróbál egyetértést teremteni, a tervek szerint valamennyi uniós kollégájával egyeztet.

Gáza: régi háborús bűnök és újabb rakéták

Kilenc hónap nyugalom után Izraelben újra megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az Amnesty International háborús bűnökkel vádolja a Hamászt.

Gázai célpontokat bombázott szerda reggel az izraeli légierő, válaszként a kedd esti gázai rakétatámadásra. A Jerusalem Postnak nyilatkozó katonai szóvivő szerint az izraeli hadsereg a gázai palesztin enklávé déli részén azonosított, a terrorinfrastruktúrához tartozó célpontokra mért csapást.

Kilenc hónapig nem kellett megszólalniuk az izraeli légvédelmi szirénáknak, a tavaly augusztus 26-i fegyverszünet óta ugyanis először hajtottak végre rakétatámadást Izrael ellen a Gázai övezetből. Egyelőre nem tudni ki követte el, a Hamász nem vállalta a támadást. Az övezetben több radikális csoportosulás van, amelyek a Gázát uraló Hamász „békülékenységét” nem tekintik magukra nézve is kötelezőnek.

Ugyancsak szerdán ismertette jelentését az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet, miszerint a Hamász tavaly nyáron, Izraelnek a Gázai övezetben folytatott Erős Szikla elnevezésű hadművelete alatt palesztin civileket végzett ki, ami háborús bűnnek minősül.

Az ötvennapos hadműveletben 2200 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, izraeli részről 73 ember halt meg. Éppen ezért számos nemzetközi civil csoportosulás általában Izraelt vádolja háborús bűnökkel, maga az AI is egy korábbi jelentésében megfogalmazta ugyanezt a vádat.

A most bemutatott jelentésében azt állítja az emberi jogi szervezet, hogy a Hamász arra használta ki a hadműveletet, hogy leszámoljon olyan palesztinokkal, akik szerinte együttműködtek Izraellel és emberrablások, kínzások és gyilkosságok brutális sorozatát követte el rivális szervezetek, például a Fatah tagjai ellen.