Horn öröksége az iránytű

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:02
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke (k) a Horn 25 címmel Horn Gyula pártelnökké választásának 25. évfordulója
Mostanra a rendszerváltás ideái nem elvesztek, csak látható módon meggyengültek. Ezt Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője mondta azon a tegnapi konferencián, amelyen arra emlékeztek, hogy éppen negyedszázaddal ezelőtt választották Horn Gyulát a párt elnökévé. A képre kattintva galéria nyílik!

Mindig akkor volt nagy és sikeres a szocialista párt, amikor a társadalomban és nem csak önmagában gondolkodott - fogalmazott tegnap a Villányi úti Konferenciaközpontban Tóbiás József pártelnök. Az összejövetelen Horn Gyula egykori munkatársai emlékeztek a korábbi miniszterelnökre, éppen ott, ahol negyedszázaddal ezelőtt a határokat kinyitó államférfit az MSZP elnökévé választották.

"A szabadság, a jog, a demokrácia intézményeit és működését Magyarországon a Magyar Szocialista Párt nélkül nem lehetett volna megteremteni" - fogalmazott Tóbiás, hozzátéve, nemcsak Horn öröksége okán, de az MSZP értékeiből adódóan is hitet kell tenni az európaiság, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett. A volt miniszterelnök örökségét a szocialisták iránytűjének nevezte az MSZP elnöke, aki arrais  figyelmeztetett, hogy Horn sok sikert elért, de sajnos látják, hogy a rendszerváltó folyamat visszafordulhat.

1998-ban, amikor a választásokra készültek, az ifjúsági szervezet, aminek Tóbiás volt a vezetője, együttműködési megállapodást kötött a szocialistákkal. Horn akkor közölte, az együttműködés nem eleve elrendeltetett, az a teljesítményről szól. A párt jelenlegi elnöke erre az intelemre ma is emlékszik. "Nekünk akkor lesz képességünk és lehetőségünk Horn Gyula nyomdokaiba lépve újra rendbe tenni az ország dolgait, ha nem csupán a társadalom ellenfeleként működő kormány és a vele egylényegű, ellenzékinek nevezett szélsőjobboldali párt hibáira mutatunk rá, hanem tömegeket szervezve, összefogva velük, képesek leszünk cselekedni a változásért" - fogalmazott. Tóbiás bejelentette, hogy a Villányi úti Konferenciaközpontot Horn-centrummá kívánják alakítani az ott működő alapítvánnyal közösen. Olyan térré, amelyik a közjót szolgálja.

A reformköri mozgalom egyik legismertebb alakja Géczy József, aki több cikluson át volt a szocialista frakció tagja Horn elnökké választására emlékezett. Arra a kongresszusra, amikor Nyers Rezsőt le akarták váltani, aki maga is kész volt a távozásra, egy ponton azonban mégis maradni akart. Horn pedig közölte, nem verseng a posztért. Kis híján szakadt a párt, végül azonban Nyers elegánsan hazament és Hornt megválasztották. Géczy szerint '89-ben négy "reformcsillaga" volt Magyarországnak, később azonban közülük csak a volt miniszterelnök maradt az.

"Dicsérni jöttem Horn Gyulát, mint pártpolitikust, nem csupán emlékezni rá". Ezt már Szekeres Imre mondta a konferencián. A politikus hozzátette, bár 1998 után elváltak útjaik, de ma is úgy tekint Horn elnöki működésére, mint elismerésre méltó mintára, elsősorban azért, mert sikeres volt. Rá igaz volt Churchill egy kevésbé ismert mondása: "Bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást". Szekeres szerint 1990-ben az MSZP sorsa nem volt előre elrendeltetett. Végezhette volna úgy 1-2 év után, mint sok más a korábbi állampártokból alakított politikai tömörülés. Az, hogy nem ezt az utat járta be, Horn érdeme és azoké az elkötelezett, különböző generációkhoz tartozó politikusoké, akik ebben társai voltak.

Nagy Sándor volt parlamenti képviselő, szakszervezeti vezető közölte, Horn volt ezidáig az MSZP legsikeresebb elnöke. Sokkal erősebb kapcsolata volt a társadalommal, mint a mai politikusoknak. Tudta, hogy pártját akkor fogadják el, ha az embereket érdeklő kérdésekre megfelelő válaszokat tud adni. Baja Ferenc korábbi miniszter, parlamenti képviselő, választmányi elnök pedig azt mondta: tanúja és tisztelője Horn kormányzásának. Arról beszélt, milyen feldolgozatlan a múlt, a Táncsics Alapítvány elnökeként ezért kötelességének tartja, hogy ezt pótolják. Hornra úgy emlékezett vissza: tisztelte a parlamentet, az ellenzéket és maga döntött arról, hogy koalíciós kormányt alakít. Baloldaliként piacgazdaságot épített, de félt a kapitalizmustól.

Földes György történész azt emelte ki: Horn képes volt arra, hogy kommunista politikusból szociáldemokratává váljon, eközben pedig benne a magyar társadalom jelentős része önmagára ismerhetett. Ugyanakkor - tette hozzá a  Politikatörténeti Alapítvány vezetője - lényeges szerepe volt a kilencvenes évek gazdasági válságkezelésében, a rendszerváltás lezárásában és az ország euroatlanti integrációra való felkészítésében. Tudta, eljön a pillanat, amikor nem a hatalomból kell nézni a társadalomra, hanem a társadalomból. Ez az életmű egyik mának szóló tanulsága.

Katona Béla, az Országgyűlés egykori elnöke, "Gyula" barátja tudta, a volt miniszterelnök meggyőződése szerint a társadalomnak szüksége van baloldali pártra, ezért vállalta, hogy az MSZP vezetője lesz. Bátor volt, vállalta a kockázatot. "Horn igazi róka volt, de Vuk óta a magyarok szeretik a rókát" - fogalmazott Katona, aki reméli, hogy a szocialista pártnak lesznek olyan itthon és nemzetközileg elismert vezetőit, akiket az emberek Gyulának, Jóskának szólítanak.

A konferenciát az Internitás Alapítvány, a Reformkörök Alapítvány, a Politikatörténeti Alapítvány, az MSZP Szocialista Platform, az MSZP Nőtagozat, az MSZP Ifjúsági Tagozat, a Societas baloldali ifjúsági mozgalom, valamint a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány rendezte.

 

Szerző

Lendvai Ildikó eszméletlenül unja az állóvizet

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:01
A képen Lendvai Ildikó az MSZP országos választmányán. FOTÓ: Népszava
"Kockázatos innováció nélkül veszíteni fog a baloldal" - érvelt Tóth Csaba a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet szerdán rendeztek.

Az igazgató kétségkívül precíz prezentációt mutatott a szép számban összegyűlt közönségnek az ellenzéki előválasztás esélyeiről. Unger Annát, az ELTE politológusát próbálta meggyőzni a fent idézett mondattal, aki nem volt annyira látványosan feldobva az előválasztás hatékonyságáról, mint kollégája. A politológus feltette azt a költői kérdést, hogy vajon miből fogják ezt a - saját számításai szerint - milliárdos összeget, finanszírozni a pártok.

Unger azért meggyőzhető volt, hiszen elismerte, hogy működhet az előválasztás, "de a javaslatok kidolgozásának a nyilvánosság előtt kell történnie". Boros Tamás a Policy Solutions stratégiai igazgatója enyhén beleszállt a nélküle is gyengélkedő baloldali ellenzékbe: "A baloldali értékrend évek óta kisebbségben van Magyarországon. Létezik ez a politikai közösség?" A Political Capital választási szakértője, László Róbert pedig azt mondta: azért fogja fel pozitívan ezt az egész gondolatot, mert a baloldal végre csinál valamit, nem pedig az utolsó két hónapba fog elkezdeni kapkodni, aminek ugyanaz lenne a vége, mint eddig.

Boros azért látott jót is az ötletbe, szerinte mindenképp végig lehet vinni egy előválasztást Magyarországon, de csak úgy van értelme, ha a baloldalt megújítják. A régi emberekkel lényegében mindegy, hogy előválasztás, vagy nem előválasztás, az eredmény ugyanaz. És az nem siker. Az előválasztás három funkciója Lakner Zoltán szerint a politika kinyitása, politikai rekrutáció (toborzás – a szerk.) és a verseny szabályozása.

A konferencia első részében a volt MSZP-elnök Lendvai Ildikó avatott be a 2004-es párton belüli eseményekbe, amely Gyurcsány Ferenc sikerével, s miniszterelnökké választásával zárult. Olyan kulisszatitkokat tudtunk meg, hogy Gyurcsány miatt Lendvai szinte Az elnök emberei című sikersorozatban érezte magát. Profi kampánystábbal győzte meg az akkori MSZP vezetést arról, hogy ő jó kormányfő lenne. Ledvai nem minősítette az akkori döntést, de gyorsan hozzátette, hogy ő a kisebbséget, azaz Kiss Pétert támogatta. A történetet azért hozta fel, hogy tanuljon belőle akár a Republikon Intézet is. Lendvai kiemelte, hogy 2004-ben az MSZP változást akart, ezért lehetett Gyurcsány a győztes, 2010-ben az emberek új pártokat akartak, ezért történhetett meg az LMP és a Jobbik megerősödése, napjainkba pedig teljesen új politikára van szükség. Kiemelte azt is, hogy eszméletlenül unja az ellenzék részén tapasztalható állóvizet és minden olyan dolognak örül, ami kicsit megmozgathatja ezt. Az előválasztás kérdését egy ilyen megmozgató dolognak tartja. Negatívumot is talált, hiszen az amúgy is vezérkultuszra hajlamos magyar nép egy ilyen választással csak még jobban ráerősít erre a nem túl szép tulajdonságra.

Nikicser László volt nagykövet szerint az előválasztás igenis jó dolog. Szerinte pont az van meg az előválasztásban, ami a magyar politikai kultúrában többek között nagyon hiányzik: a jelöltek rákényszerülnek arra, hogy ne egymással, hanem a programokkal foglalkozzanak. Csak remélni tudja, hogy Magyarországon a sok ego mellett működhet ez a modell, mindenesetre felajánlja minden tapasztalatát, amelyet Párizsban szerzett erről. Nikicser elmondta azt is, hogy a kis pártoknak is jó ez az egész, mert kapnak média nyilvánosságot, akárhogy szerepelnek az pedig tényleg nem rossz.

Szelényi Iván szerint a demokratikus pártokat át kellene nevezni köztársaság pártiakra, hiszen nagy fricska lenne a Fidesz kormánynak, aki levette az ország nevéből a köztársaságot. Egyébként a Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár is nagy támogatója az ötletnek, bár többször elmondta, hogy ezt a politikailag kulturáltabb USA-ban látta csak a gyakorlatban.

Horn Gábor a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke szerint megunták már azt, hogy csak elemeznek, most egy konkrét útvonalat mutatnak a pártoknak. Az, hogy megfogadják-e már nem rajtuk múlik.

Szerző

Megerősítené Gárdáját a Jobbik

Ha a Jobbik kormányra kerül, a Magyar Gárda állami segítséggel intenzíven fog fejlődni, mert nagy szerepük volt abban, hogy a radikális párt komoly politikai tényezővé váljon az országban - ígérte meg Volner János a Facebook-oldalán.

A Jobbik alelnöke szerint nem kell aggódni, mert a gárda "remekül összefér a néppártosodással". A politikus terjedelmes összeállítást közölt pártja útjáról "a karanténból a váltópárti pozícióig", melyben megköszönte a "szoclib" sajtónak, hogy 2007-ben "dühöngve-vinnyogva csinált a megalakuló Magyar Gárdának ingyen reklámot". Továbbá elismerte, nagy szerepe volt abban, hogy a gárda különféle hagyományőrző rendezvények bonyolítása helyett "határozottan lépjen fel a cigánybűnözés ellen", levélben vetette ugyanis fel az ötletet Dósa István akkori gárdakapitánynak, aki hajlott a dologra. Ezt követően a szervezet egyenruhásai először 2007 decemberében vonultak fel a romák szegregációját követelve - a később a romagyilkosságok egyik helyszínévé váló - Tatárszentgyörgyön: a "Vidék közbiztonságáért" nevű rendezvény házigazdája maga Volner volt, aki mint írja, nagyon büszke ott elmondott beszédére. Megírtuk: a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet első fokon 2007-ben oszlatta fel a Fővárosi Bíróság, 2009-ben a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helyben hagyta az ítéletet, 2009 decemberében pedig a Legfelsőbb Bíróság is így döntött.

Szerző