Szegénykórházat kap Varga Mihály

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:06
Fotó: Népszava
Szegénykórházat állít fel június 23-án a Nemzetgazdasági Minisztérium előtti József nádor téren az egészségügyben dolgozók több szervezete, mert a jövő évi költségvetés nem hoz javulást a dolgozók bérezésében és a betegbiztonságban. Az újabb figyelemfelkeltő megmozdulás szervezését a május 12-én mintegy tízezer tiltakozó részvételével megrendezett ágazati demonstráció egyik mozgatója, az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség adta hírül. 

Azt ígérik, a minisztérium előtti kórházsátorban bemutatják, milyen körülmények között kénytelenek megfelelni a kihívásoknak az orvosok és ápolók. A hét érdekvédelmi és szakmai szervezetet tömörítő szövetség számon kéri, hogy "a gazdaság javuló teljesítménye ellenére" 2016-ban is alig lesz érezhető emelkedés az egészségügyre fordítható pénzekben.

A tervek szerint egy hétig tartanak majd 24 órás "ügyeletet" a szegénykórházban, majd Semmelweis Ignác születésnapján, július 1-jén újabb nagyszabású demonstrációt szerveznek, amelynek gyülekezési pontja ezúttal szintén a gazdasági tárca előtt lesz. Az egészségügyi államtitkárság elé már nem érdemes vonulni, hisz Zombor Gábor államtitkár a legutóbbi megmozdulás végén a tömeg előtt elismerte, hogy mindenben igazuk van, mégsem kap több pénzt az ágazat - véli az akciószövetség.

A májusi felvonulásra nagy erőkkel mozgósító Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) csatlakozik a júliusi megmozduláshoz is, ami ismét sokezres szervezett tömeg Budapestre érkezését jelentheti. Addig pedig internetes akciókkal próbálják fenntartani a tiltakozók lelkesedését. A "szociális szelfik" mintájára, ahol a méltatlanul alacsony béreket írták fel egy maguk elé tartott táblára a szféra munkavállalói, most azt várják a szervezők, hogy a csillogó új kórházi szárnyak helyett a lepukkant épületeket, a kopott, ősrégi ágyakat, a több évtizedes készülékeket vagy éppen a "barkácsolt" eszközöket fotózzák le és tegyék ki a közösségi oldalra. A MESZK tájékoztatása szerint az egészségügyi államtitkársággal folytatott tárgyalásokon a bérek kérdésében nem sikerült érdemi előrelépést elérni, de továbbra is elkövetnek mindent az ágazati kollektív szerződés megkötése érdekében, amely egyebek mellett tartalmazhatná a műszakok átadása-átvétele legalább egyórás idejét is, ami ma nem számít bele a munkaidőbe. Egyelőre annyit sikerült elérniük, hogy július 1-től a műszakpótlékokat, ügyeleti díjakat, túlórákat a mostani alapilletmények és nem a 2012 közepén befagyasztott állapot alapján számfejtik, a dolgozók augusztusban kapják először kézhez a magasabb összeget.

Közben több szervezet levélben kereste meg a házelnököt, hogy szeretnének ott lenni a parlament tervezett egészségügyi vitanapján. Kövér László válaszlevelében meghívta őket, csak nem tudni mikorra. Az Országgyűlés honlapján ugyanis lapzártáig nem volt nyoma a vitanapnak és a tárgyalást kezdeményező MSZP sem kapott arról értesítést. Hivatalosan a tavaszi ülésszak június 15-ig tart, de meg nem erősített információink szerint további tárgyalási napokra is szükség lesz, hogy a képviselők elvégezzék a kitűzött feladatokat.

A család mindenekfölött?

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:04

Bár apósa, a miniszterelnök többször is megvédte a parlamentben, végül az "őt és családját érő támadások miatt" mégis kihátrált a közbeszerzéseken felhizlalt vállalatából Tiborcz István. Eközben Orbán Viktor azt is leszögezte, aki rá vagy a családjára hivatkozva jelenik meg egy állami cégnél, azt zavarják el. A miniszterelnök nem mindig állt így a családi témákhoz, gondoljunk csak vissza a 2001-es Tokaji-ügye.

Zavaros üzleti keringőbe kezdett Tiborcz István, Orbán Viktor veje, aki "az őt ért nemtelen támadások miatt" kiszállt minden olyan vállalkozásából, mely kapcsolatba hozható a közbeszerzési tenderekkel. Április 28-ai hatállyal eladta a Green Investments & Solutions Kft.-t (GI), melyen keresztül a számtalan közbeszerzési pályázatot megnyerő Elios Innovatív Energetikai Zrt.-ben is érdekelt volt. A cégnyilvántartás szerint a GI új tulajdonosa a West Hungária Bau Befektetési Kft. (WHBB), mely a több ízben is sokmilliárdos állami megrendeléseken dolgozó West Hungária Bau Kft. frissen alapított leányvállalata. A West Hungária egyik tulajdonosa a Fidesz-közelinek mondott Paár Attila, aki 9,3 milliárdos vagyonával a 78. leggazdagabb magyarként szerepelt a Napi Gazdaság tavalyi listáján. Egyes sajtóhírek szerint Tiborcz egyből a GI eladása után befektette pénzét és felvásárolta a HCS Experts Kft.-t, amely információ-technológiai szaktanácsadásra szakosodott, de nem tudni biztosan, hogy a GI-ért kapott pénzből vette-e a céget, mert a cégnyilvántartásba már március 31-én, egy hónappal másik vállalata eladása előtt bejegyezték a HCS tulajdonosaként.

A kormányfő barátainak kedvez az adótörvény
Jövő évtől azok a vállalatok, akiknek adózás előtti eredménye egy év alatt legalább ötszörösére nő, elhalaszthatják a társasági adó megfizetését - jelentette be néhány hete Tállai András. A nemzetgazdasági tárca államtitkárának akkori magyarázata szerint az új szabályozás lényege, hogy ez által még több forrás áll a vállalatok rendelkezésére, így azok tovább tudják bővíteni tevékenységüket. A törvény nyertesei azok az Orbán Viktor belső köreihez tartozó üzletemberek lehetnek, mint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Tiborcz István vagy a Videoton tulajdonosa, Garancsi István.

Az Elios idén "szokás szerint" még az előző évi eredményeinél is jobban teljesített, 2015-ben 16 közbeszerzési pályázatot nyertek, melyek több mint ötmilliárd forintot hoztak a konyhára - ebből csak májusban mintegy egymilliárdot szedtek össze, de Orbán veje ebben a hónapban papíron már nem volt érdekelt a vállalatban. Érdemes megjegyezni, hogy az Elios már áprilisban (!) túlteljesítette a tavalyi eredményeit: ugyanis 2014-ben 18 tenderen nagyjából 3,7 milliárdot zsebeltek be. A 2009-ben alapított vállalat felemelkedéséhez maga Lázár János adta meg a kezdőlökést: az Elios első nagyobb, 570 milliós megbízását ugyanis az akkor még Lázár vezette Hódmezővásárhelytől kapta - a tenderen két, régóta közvilágítással foglalkozó vállalatot utasítottak maguk mögé. Ennek a megrendelésnek is köszönhető, hogy Orbán vejének ex-cége 2009-ben elkönyvelt 8,4 millió bevétele után 2010-ben már 686 millió forintot szerzett, 2011-re pedig ez az összeg meghaladta a hárommilliárd forintot. (Sokatmondó, hogy ehhez hasonló mértékű növekedéssel csak a szintén Orbán bizalmi köréhez tartozó Mészáros Lőrinc vállalata, a Mészáros & Mészáros Kft. büszkélkedhet - a szerk.)

Nyomozás is indult
A Nemzeti Nyomozó Iroda négy, összesen 1,2 milliárd forint értékű, az Elios által megnyert közbeszerzés ügyében indított nyomozást március elején, "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával. Először az Átlátszó hívta fel a figyelmet arra, hogy több önkormányzat külsős cégekkel szerveztette meg a közbeszerzések lebonyolítását.
Ezek egyike a Sistrade Kft. volt, melynek tulajdonosa Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között az Eliosban részvényes Green Investments & Solutions Kft.-ben is érdekelt volt. Hamar cége összesen kilenc olyan pályázatban vállalt szerepet, melyet végül az Elios nyert el - emellett több településen, ahol az Elios szerelte fel a LED lámpákat, a Sistrade alvállalkozóként végzi a rendszer karbantartását.

Május végén Schiffer András azt kérdezte Orbán Viktortól a parlamentben, hogy a kormányfő is részt vett-e azokban a döntésekben, amelyeknek köszönhetően vejének cége is nagyértékű közbeszerzésekhez jutott. Orbán azt felelte: senki nem élvezhet előnyt vagy hátrányt amiatt, mert a családtagja. Hozzátette, hozzászokott már ahhoz, hogy amikor a családját támadják, akkor valójában őt támadják. A miniszterelnök állítása szerint korábban arra utasította a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ha valaki rá vagy a családjára hivatkozva megjelenik egy állami vállalatnál, azt azonnal zavarják el. Úgy látszik azonban, a családi kérdésekben változott a miniszterelnök hozzáállása a 2001-es Tokaj-ügy óta: akkor ugyanis a részben felesége, Lévai Anikó által tulajdonolt Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. vezetőségét hivatalban lévő miniszterelnökként látta el üzleti tanácsokkal.

"Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi nyerjük a legtöbbet" - tanácsolta az Élet és Irodalom által közölt jegyzőkönyvek szerint, amikor a cég állami forrásokból próbált pénzt szerezni az az évi fejlesztésekre. A vállalat végül mintegy 55 milliós támogatást kapott a minisztériumtól. Orbán egyébként akkoriban, szintén miniszterelnökként óvatosságra intette felesége üzlettársait, amikor azok az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. vagyonából próbáltak részleteket szerezni: "mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól" - mondta az egyik értekezleten a jegyzőkönyvek szerint. A miniszterelnök később a köztévében reagált: "miután a törvény lehetővé teszi, hogy pályázzon a feleségem is ezekre a mezőgazdasági támogatásokra, azt mondtam, hogy ezt bátran tegye meg, de semmiképpen ne ő, illetve az ő cége kapja a legtöbb támogatást" - mondta maga Orbán 2005-ben a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában.

Polt befolyásolni kívánja a bírákat?

Publikálás dátuma
2015.06.02. 07:02
Fotó: Népszava
Alapvetően furcsa akusztikájú a független bírói gyakorlat nyilvánosság előtti bírálata attól a Polt Pétertől, aki közszereplőként és legfőbb ügyészként is többször kifogásolta már, hogy őt a sajtóban kritizálták - mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológustól arra kértünk reakciót, hogy Polt a Népszabadságnak azt nyilatkozta egyes bírói ítéletekről: "általánosságban is túl enyhéknek tartjuk azokat. Sok esetben különböző jogi megoldásokkal még a törvényi minimumnak is alámennek a bírák. Próbáljuk befolyásolni a bíróságokat, hogy hozzanak szigorúbb ítéleteket, gyakran csak ezért nyújtjuk be a fellebbezésünket, még akkor is, ha a bírói gyakorlat alapján nyilvánvaló, hogy nem sok esélyünk van".

Fleck szerint az ügyészségnek az a dolga, hogy a vádat, s így az államot képviselje a büntetőeljárásokban. Egy jogállamban folyhatnak a büntetésmértékekről legitim szakmai viták az igazságszolgáltatás szervei között a megfelelő fórumokon, folyóiratokban, s akár a tárgyalóteremben is, de nem a sajtóban, amely a politikai, közéleti vita, s a közvélemény befolyásolásának helye. Azokban a jogállamokban, ahol az ügyészség függetlensége garantált, pártpolitikától, kormányzati akarattól, vagy más hatalmi beavatkozástól mentes a szervezet, ott képesek elfogulatlan szakmai álláspontot képviselni. Minden más esetben, így a mai magyar valóságban is ezek a kijelentések kizárólag politikai állásfoglalásként értendők, főként nyilvánosan. Magyarán a legfőbb ügyész államot - sőt, közvetlenül a hatalom álláspontját - közvetítő nyilatkozata erősen befolyásolhatja a bírói ítélkezést, ahogyan a közvéleményt is.

Nyilván ez is a célja a legfőbb ügyésznek, aki konkrét ügyekben és általánosságban is kritizálta az eljáró bírókat, így igyekezvén cáfolni azokat a felvetéseket, melyek szerint 2010 óta esne a korrupció miatt indított büntetőeljárások száma. Miközben a vádhatóság az eljárás érdekeire hivatkozva rendre elutasítja a sajtó tájékoztatását az egyes büntetőügyekben, Polt ezúttal azt is elárulta: már több gyanúsított is van a NAV-botrányban, amit Horváth András, az adóhatóság volt munkatársa robbantott ki még 2013 novemberében. A Népszabadságnak adott interjújából kiderült az is, hogy a másik NAV-val kapcsolatos botrányban, a kitiltási ügyben is van már gyanúsított, ám ott egyelőre az amerikai hatóságok jogsegélyére szorulnak. Simon Gábor ügyében pedig, ahol éppen összeomlani látszik a vád, a svájci és az osztrák hatóságokra várnak. Ez utóbbi ügyben ugyanakkor szerinte "bizonyos bűncselekmények miatt már most látható, hogy végül vádemelésre kerülhet sor".

Szerző