Adókedvezmény a pénzintézeteknek

Jelentősnek tűnő adókedvezményekkel kívánja a kormány ösztönözni a bankokat arra, hogy fokozzák a vállalkozói szféra számára nyújtott hiteleket. Ennek legnagyobb gátja jelenleg, hogy a kereslet továbbra sem éri el a kívánt mértéket. A lakossági hitelnyújtás is új korszakot él meg napjainkban, a devizahitelek kivezetését követően. A bankok hitelkiváltó ajánlatait azonban ajánlatos óvatosan kezelni.

Adóvisszatérítést kaphatnak a bankok - ez a meglepő ígéret hangzott el a nemzetgazdasági miniszter tegnapi, rendkívüli sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szavaiból kiderült, hogy a kormányzati elképzelések szerint a bankok 2016-tól évente összesen legfeljebb 10 milliárd forint adóvisszatérítést igényelhetnek, amelynek alapja a vállalkozói hitelállomány 2009-től, vagyis a gazdasági világválságtól elért bővülésének mértéke, de maximum a bankadó mértékének 30 százaléka. Ha az összes igény meghaladja a 10 milliárd forintot, arányosítottan kerül felosztásra az adóvisszaigénylés összege - fűzte hozzá Varga Mihály. Az Nemzetgazdasági Minisztérium erről a javaslatról a kormány egyeztetett az általában visszafogott kritikával élő Magyar Bankszövetséggel, amely támogatja a kezdeményezést.

A most beígért adókedvezmény egyelőre úgy értendő, hogy kiegészíti majd a bankadó csökkentést, ami a kormány ígérete szerint 2016-ban 60 milliárd forinttal mérsékli a bankok terhét. A bankadócsökkentésről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) állapodott meg a kormány februárban. A Portfolio.hu gyorsbecslése szerint egyébként a most bejelentett kedvezménynek az OTP örülhet a leginkább, ugyanis ennek a nagybanknak jelentősen emelkedett a mérlegfőösszege az elmúlt hat esztendőben. A portál szerint a kedvezmény a hitelintézetnek 6-7 milliárd forint körüli megtakarítást jelentene. Az OTP mellett az UniCredit és a Budapest Bank mérlegfőösszege is magasabb, mint a 2009-es, de náluk nem nőtt a hitelállomány az elmúlt 6 évben.

Mélyben a kamatok

Áprilisban egy átlagos új lakáshitel kamata már alig haladta meg az 5,5 százalékot az MNBfriss adatai szerint, a lakáskölcsönök hitelköltség-mutatója is tovább mérséklődött 6,24 százalékra.

Vagyis olyan alacsony forint lakáshitel-kamatokkal találkozhatunk, mint a rendszerváltás óta még sohasem. Áprilisban 24,1 milliárd forint értékű szerződést kötöttek. Az árfolyamkockázat kiiktatásával megnőtt a lakáshitel-felvételi kedv. A tavaly gazdát cserélt lakások száma százezer darab volt - emlékeztetett Gergely Péter.

A válság előtt ez a szám elérte a 250 ezret is. A brókerbotrányok óvatosabbá tették az embereket a megtakarításaikat illetően, a betétek és a befektetési alapok kamatai is csekélyek, ezért jelentős mennyiségű pénz áramlik az ingatlanpiacra. Az ingatlanos cégek is felpörgetett marketingmunkát folytatnak, kihasználva a kis konjunktúrát.

Mint ismeretes a jegybank és a nemzetgazdasági tárca ádáz csatát vívott egymással: minden bank részese legyen-e az általános bankadó-csökkentésnek vagy csak azok, amelyek 2009 óta növelték a hitelnyújtásukat. A háborúskodás igazi győzteseinek ezek szerint a bankok mondhatóak, hiszen minden pénzintézet részesül a bankadó-csökkentés áldásaiból, és emellett lehetőség nyílik újabb adókedvezményre is, ha bővült a vállalati hitelállományuk. Egy újságírói kérdésre Varga Mihály azt a választ adta, hogy az NGM javaslata - ellentétben az MNB megszorítást tartalmazó javaslatával - pozitív ösztönzést jelent a hitelezés felfuttatására.

A tervezett adócsökkentésnek a vállalatok banki hitelezésére érdemi befolyása nem lesz, bizonytalannak tekintik - vélekedett lapunk érdeklődésére Czelleng Ádám. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint ennek az az egyértelmű oka, hogy bár a bankok hitelkínálata aktív, viszont a keresletük nem megfelelő. A cégek ugyanis a fenntartható gazdasági fejlődésben érdekeltek, abban amelyet a stabil hitelezési piac alapozhat meg. Magyarországon ennek azonban nyoma sincs, a vállalkozások a jogi környezet kiszámíthatatlanságára panaszkodnak, és arra hogy a profitkilátásokat bizonytalannak ítélik meg. (Jegybanki vélemények szerint a gazdaság fenntartható növekedését támogató, évente 6-8 százalékkal bővülő hitelezési aktivitásra lenne szükség.

Ez évente, tartósan 3-4 százalékos gazdasági növekedést alapozna meg. A jegybanki előrejelzés azonban - még az optimistább változatban is -, 2017 elejére is csak 2-3 százalékkal nagyobb hiteligényt jelez, mint a megelőző esztendőben.) Éppen ezért, a kormányzati kommunikációval szemben, a kamatfeltételek ma már kevésbé fontosak az ügyfelek számára, tekintettel a rendkívül alacsony jegybanki alapkamatot lekövető hitelkamatokra. Ha ad absurdum a hitelkamat egy százalék lenne, ennek akkor sem lenne számottevő hatása a hiteligényre - említette meg a szakember. Éppen ezért a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett banki adómérséklés talán csak a kisebb hitelintézeteket fogja ösztönözni arra, hogy aktivitásukat fokozzák.

Ezzel összefügg az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentésében (PSJ) már arról ír, hogy a Növekedési Hitelprogram (nhp), amely 2016. december 31-ig hívható le, csak átmeneti segítséget nyújt a célcsoportként számon tartott kis- és közepes vállalkozások számára, még akkor is, ha a kockázatos ügyfelek ügyfeleket megcélzó nhp+ konstrukció hatása érvényesülni fog. Már a jegybanki stáb által összeállított PSJ is megállapítja, hogy szükség van a bankok nagyobb aktivitására ahhoz, hogy a hitelezés ismét fokozatosan piaci alapúvá váljon. A jegybank még az elmúlt héten is azzal számolt, hogy a bankadó kapcsán a hitelintézetek önkéntes hitelezési vállalásokat fognak tenni, úgymond az idei gazdasági növekedéshez való nagybani hozzájárulásuk érdekében. A mai, a banki adóvisszatérítésről várható kormánydöntést követően erre feltehetően már nem lesz szükség. Czelleng Ádám felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalkozói hitelpiac aktivitását némileg mérsékli, hogy jelenleg 18-20 százalék közötti a bedőlt hitelek aránya.

A vállalkozói hitelezéssel csak annyiban rokonítható a lakossági piac, hogy itt is nagy a bedőlt hitelek aránya. Ugyanakkor - akárcsak a vállalkozásoknál - a devizahitelek kivezetése korántsem oldotta meg a fizetésképtelenség problémáját. A bankok jogosan úgy vélik, hogy ezt a terhet egyedül már nem képesek vállalni, vagyis az állam hathatós közreműködésére lesz szükség, nyilvánvalóan az adófizetők pénzéből. (A kormány ma összegzi a forintosítás és a banki elszámolás tapasztalatait.)

A véglegesnek tűnő statisztikai adatok szerint a banki elszámolások nyomán az érintettek felének törlesztőrészlete átlagosan ötödével csökkent, és eddig 750 milliárd forintot kaptak vissza összesen a hiteladósok, vagyis még 250 milliárd forintnyi jóváírás várható. Az adósok mintegy felének helyzete egyáltalán nem javult, sokan vannak olyanok, akiké kifejezetten romlott. Ide szinte kizárólag olyanok tartoznak, akiknek 90 napot meghaladó tartozása van, jó részük évek óta fizetésképtelen, vagyis folyamatosan görgetik maguk előtt adósságukat. A PSJ adatai szerint a legnagyobb gondot a 182 ezer nemteljesítő jelzáloghitel-szerződés jelenti, ami összességében 1456 milliárd forintot érint. (Az ügyfelek száma ennél kisebb, ugyanis az adósok között szép számmal vannak olyanok, akiknek több szerződésük is van.) A jelzáloggal nem fedezett, nemteljesítő hitelekkel együtt a problémás szerződések száma valamivel meghaladja a kétmillió darabot. Gergely Péter, a BankRáció szakértője azonban felhívta lapunk figyelmét arra, hogy az évek óta rendezetlen szerződéses kötelezettségek nagy része már a követeléskezelőnél, illetve a végrehajtónál van, arra lehet számítani, hogy ezeket előbb-utóbb a bankok leírják, portfóliójukat megtisztítják. Nyilvánvaló, hogy a nem fizetés fő oka továbbra is a munkahely és ezzel együtt a rendszeres jövedelem hiánya.

Az adósságrendezéstől sem lehet azonban csodát várni. A Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) még 10 ezer új szerződés megkötésére van lehetősége, az eredetileg tervbe vett 25 ezerből. A bevezetés előtt álló magáncsőd intézményétől sem segíthet mindenkin, 25 ezer szerződés megkötésére számít idén a jegybank. A magáncsődöt azok vehetik igénybe, akiknek a tartozása 500 ezer és 60 millió forint közötti, öt éve fix munkahelyük van, és vagyonuk eléri a tartozás felét. Felügyeletüket 100 csődbiztos fogja felügyelni, ám egyes szakemberek tartanak attól, hogy a várt ügyfélszámhoz viszonyítva kevesen lesznek. A NET és a magáncsőd az adósságban benn ragadt ügyfelek egytizedén képes segíteni. Van azonban 100 ezer olyan szerződés is, amely újabb intézkedést igényel. A problémás hitelek aránya elég elkeserítő: a 90 napon túli tartozások a teljes jelzáloghiteles szerződésállomány nagyjából ötödét, az azon belüli elmaradás pedig csaknem másik ötödét érinti. A nem teljesítő lakáshitelek száma közel 200 ezer darab. Ezeken a forintosítás és az elszámolás alig-alig segített.

Egyébként a devizahitelek összege 3300 milliárd forinttal csökkent, jelenleg a lakossági hitelállomány 6150 milliárd forintot tesz ki. A 2010 óta komoly propagandával kísért devizahiteles-megmentés érdemi eredményt nem hozott - vélik a szakemberek, éppen azokon nem tudott érdemben segíteni, akik erre a leginkább rászorultak volna.

Viszont napjainkban lehetőség nyílik arra, hogy az immáron forintosított hiteleivel az ügyfél átszerződjön egy számára kedvezőbb feltételeket kínáló másik pénzintézethez. Arra, hogy valaki felmondja a jelenlegi szerződést 60 nap áll a rendelkezésére, és újabb 90 nap az átszerződésre. Gergely Péter szerint azonban az emberek meglehetősen passzívak e téren. A szakember ajánlotta, hogy mielőtt valaki döntene, a BankRáció vagy a bankok hitelkalkulátorát használva győződjön meg arról, hogy érdemes-e bankot váltania. A pénzintézetek egyébként minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy új ügyfelekre szert tegyenek. Akadnak bankok, amelyek 100-200 ezer forintot is jóváírnak az átszerződött számláján.

Banki terhek

A bankadó négy év alatt 600 milliárdos kiadást eredményeztek a bankoknak, a végtörlesztéssel, annak 370 milliárdos költségével együtt, a tranzakciós illetékekkel, a devizahitelek kivezetésével, valamint a brókerbotrány nyomán a pénzügyi szférát terhelték a kiadások. A többletterhek együttesen mintegy 2000 milliárd forintot tettek ki.

Így panaszkodhatnak az ügyfelek

A pénzügyi intézményeknek elszámolási értesítőik postázása után 15 nappal internetes honlapjukon és ügyfélszolgálati irodáikban is hirdetményt kell közzétenniük a folyamat lezárásáról. Ha egy fogyasztó úgy véli, jogosult lenne az elszámolásra, de nem kapott értesítőt, a közzététel után hatvan napon belül, akadályoztatása esetén 2015. év végéig tehet panaszt emiatt - közölte a jegybank.

Ha egy pénzügyi intézmény adatbázisa szerint valamennyi érintett fogyasztójának postán tértivevényes levélben megküldte az elszámolást, ennek tényét – az adott hitel- és lízing szerződéstípusok megnevezésével – 15 napon belül közzé kell tennie az internetes honlapján, s ki is kell függesztenie összes bankfiókjában.

A felszámolás, végelszámolás alatt álló pénzügyi intézményeknél a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) által kijelölt felszámoló vagy végelszámoló biztos küldte ki az elszámolási értesítőt. Ha ezen intézménynek még üzemel az internetes honlapja, ott történik az erről szóló írásos közzététel, annak hiányában a tájékoztatás a PSFN honlapján jelenik meg.

A pénzügyi intézményeknek a deviza alapú kölcsönöknél és lízingkonstrukcióknál az elszámolást 2015. március 1. és április 30. között kellett postára adniuk a fogyasztók részére. Kivétel ez alól, ha egy pénzügyi intézmény – szerződési feltételek tisztességességének megállapítása iránt indított – bírósági pere 2015. március 1-ig nem zárult le. Ekkor ugyanis az elszámolás megküldésének határideje a per befejezésétől számított 60. nap.

Ha egy fogyasztó szerint pénzügyi intézményének deviza alapú hitel- vagy lízingszerződése kapcsán el kellett volna számolnia, de nem kapott erről értesítést, az adott pénzügyi intézmény közzététele időpontjától számított 60 napon belül – utólag igazolható akadályoztatása (pl. kórházi kezelés) esetén az annak megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2015. december 31-ig – erre vonatkozó panaszt kell benyújtania az adott pénzügyi intézménynél. A panasz beadására vonatkozó határidő jogvesztő.