Előfizetés

Tarlós a Pride-ról: visszataszító melegek

Tarlós István nincs tisztában saját közgyűlésének hatáskörével, kijelentései pedig visszataszítóak - közölte a Magyar Liberális Párt, miután Budapest főpolgármestere "nem természetesnek és visszataszítónak" nevezte a Budapest Pride rendezvényt a TV2 Mokka című műsorában. Tarlós azt is elmondta, hogy kitiltaná az Andrássy útról a felvonulást, mert szerinte "ez a dolog nem méltó a történelmi környezethez". Hozzátette, ez az ő személyes véleménye, nem tudja, hogy a felvonulás áthelyezésével akar-e foglalkozni a fővárosi közgyűlés.

A közgyűlésnek nincs jogi lehetősége áthelyezni a Pride-ot, mivel a felvonulás a gyülekezési jog hatálya alá tartozik. A rendezvény szervezői elfogadhatatlannak tartják, hogy Tarlós hiányos ismeretei alapján becsmérelje az emberi jogokért felvonuló, ünneplő tömeget. Hozzátették, a főpolgármester és a kormány szerint mindenki visszataszító, aki kisebbségben van, legyen az menekült, roma, hajléktalan, drogfogyasztó vagy homoszexuális. "Végül is attól a főpolgármestertől, akinek tetszene a budavári sikló előtt egy 14 méteres torony, benne egy két méteres portréval, a visszataszító az az egyetlen jelző, amit magamra nézve kész vagyok elfogadni" - reagálta Tarlós szavaira Lakner Zoltán politológus, aki tavaly nyíltan is vállalta homoszexualitását. Az MSZP szerint inkább az a visszataszító, hogy például Rogán Antal luxuslakása évről évre magától nő, Habony Árpád sok százezres dizájnertáskával pózol, miközben senki nem tudja miből él, hogy hazájukból menekülni kényszerülő nőket és gyerekeket bebörtönöznek, illetve hogy a kormány 300 millióért gyűlöletkampányt indít a menekültek ellen.

Ideális a jelenlegi olajár

Publikálás dátuma
2015.06.04. 18:39
FOTÓ: Getty Images, Joe Raedle
Londoni pénzügyi elemzők szerint a nyersolaj 60-70 dollár között stabilizálódni látszó jelenlegi hordónkénti árfolyama ideális a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) pénteki éves miniszteri értekezlete elé időzített helyzetértékelésükben kifejtik: az olajárak ismét elég magasak ahhoz, hogy enyhülhessen a fő globális termelőkre nehezedő nyomás - így szinte biztos, hogy az OPEC-értekezlet nem módosítja a kitermelési célkvótát -, másrészt továbbra is elég alacsonyak ahhoz, hogy jelentős növekedési lendületet adjanak az olajimportőr országoknak.

A Capital Economics szerint az, hogy az olajár a 45 dollár körüli januári mélypontokról visszaemelkedett a 60-70 dolláros sávba, legalábbis időlegesen enyhítette az elhúzódó, károkat okozó defláció kockázatát a veszélyeztetett térségekben, mindenekelőtt az euróövezetben és Japánban. A ház szerint továbbra is vannak jelentős, potenciálisan árfelhajtó hatású kockázatok, köztük az erősödő globális kereslet és a geopolitikai veszélyek.

Érvényesülnek komoly lefelé ható kockázatok is, például a dollár esetleges további erősödése, az amerikai kínálat újbóli megugrása, vagy az iráni szankciók feloldása. A Capital Economics elemzői szerint valójában ezek a kockázatok nagyobbak, és így az olajárak esése a valószínűbb; a ház ennek alapján azzal számol, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára 2015 végére 60 dollárig süllyed vissza.

A cég szerint azonban mindezek ellenére számos ok van a derűlátásra. Az olajárak eddigi részleges visszaemelkedése az év eleji mélypontokról várhatóan elégségesnek bizonyul a kitermelés és az iparági beruházások növeléséhez. Különösen kirívó volt az olajárak összeomlása után az amerikai olajipari aktivitás zuhanása, ami az idei első és valószínűleg a második negyedévben is negatívan hatott az amerikai gazdaság egészének teljesítményére. Az olajárak és a működő kitermelő létesítmények száma közötti szoros összefüggés azonban arra vall, hogy az amerikai olajipar aktivitása is hamarosan élénkül - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A ház számításai szerint minden 10 dollárnyi olajárcsökkenés a globális hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 0,5 százalékának megfelelő jövedelem-átcsoportosítást eredményez az olajtermelő gazdaságoktól a nettó importőr országokhoz. Természetszerűleg a termelő országok is költenek fogyasztásra, de viszonylag erős a megtakarítási hajlamuk, amit jelez az is, hogy sok olajtermelő ország folyómérleg-egyenlege jelentős többletet mutat.

Mindezek alapján az valószínűsíthető, hogy 10 dollárnyi olajárcsökkenés 0,2 százalékkal növelheti a globális fogyasztási kiadásokat. A Capital Economics londoni elemzői szerint ezen az alapon az olajárak tavaly óta végbement tartós 50 dolláros esése - 110 dollárról az elmúlt időszak 60 dollár körüli szintjére - akár 1 százalékot is hozzáadhat a globális GDP-értékhez, fél-fél százalékos megoszlásban 2015-ben és 2016-ban.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays londoni iparági szakelemzői csütörtöki helyzetértékelésükben igen valószínűtlennek nevezték, hogy az OPEC a pénteki értekezleten csökkentené kitermelési kvótáját, tekintettel arra, hogy a megnövekedett geopolitikai kockázatok így is veszélyeztetik az észak-afrikai és a közel-keleti termelők kínálatát. A ház szerint ugyanakkor elképzelhető a kvóta megemelése, mivel a szervezet ezzel csak formálisan elismerné a napi 30 millió hordós jelenlegi kvótát egyébként is jelentősen meghaladó tényleges csoportszintű kitermelést. A Barclays szakértőinek becslése szerint májusban az átlagos napi OPEC-kínálat 31,39 millió hordó volt.

Csak ötből egy gazdálkodónak van mezőgazdasági végzettsége

Jelenleg a mezőgazdasági termelők 17 százalékának van mezőgazdasági végzettsége - mondat Weisz Miklós, az Agrya társelnöke egy agrárfoglalkoztatást elemző szakmai konferencián

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által szervezett konferencián mutatták be A mezőgazdasági képzettségűek társadalmi jellemzői című kiadványt, amely a 2011-es népszámlálás és a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján elemzi a termelők helyzetét.

Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) alelnöke elmondta: a 2011-es adatok szerint az országban a népesség 2 százalékának, mintegy 200 ezer embernek van valamilyen mezőgazdasági végzettsége. A mezőgazdasági szakemberek mintegy 60 százaléka férfi, és az adatokból az is kitűnik, hogy a mezőgazdasági végzettségűek többsége nem a saját szakmájában dolgozik.

Laczka Éva beszélt arról is, hogy a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján a gazdasági szervezetekben dolgozó vezetők végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy az irányítók csaknem háromnegyede - mintegy 7 ezer ember - rendelkezett valamilyen mezőgazdasági szakirányú végzettséggel. Összességében a szakirányú végzettségű vezetők közül 60 százalék felsőfokú, 31 százaléknak középfokú, 9 százaléknak pedig alapfokú szakképzettsége volt.

Kiemelte, hogy az egyéni gazdaságok száma a 2010-es mezőgazdasági cenzus szerint 568 ezer volt, ami így tíz év alatt mintegy a felére csökkent. A gazdálkodók és a segítő családtagok végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy közülük csak 10 százalékuknak volt mezőgazdasági szakirányú képzettsége. Közülük 20 százalék felsőfokú, 44 százalék közép- és 36 százalék alapfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezett. Ebben a gazdasági szegmensben az adatok és a tapasztalatok alapján sokan a gyakorlatra hagyatkozva végzik mindennapi tevékenységüket - mondta Laczka Éva.

Weisz Miklós arról beszélt, hogy az Agrya feladata mindebből adódóan az, hogy a fiatalok körében még népszerűbbé tegye a mezőgazdasági szakképzésben való részvételt, és bebizonyítsa számukra, hogy a mezőgazdasági tudás birtokában jó megélhetést biztosíthatnak maguknak és családjuknak. Ez annál is fontosabb, mert 2002-2012 között az iskolarendszerű agrárszakképzés - mind a felső-, mind a középfokú - iránt csökkent az érdeklődés, míg az iskolarendszeren kívüli agrárszakképzés iránt nőtt az érdeklődés.