Orbán: miért kellene szeretnünk a bevándorlókat?

Publikálás dátuma
2015.06.05. 10:15
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Orbán ismét ráerősített a bevándorlóellenes hangulatra, a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott: egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be. A kormányfő szerint ha nem lennének az életszerűtlen EU-s szabályok, akkor már az összes bevándorlót hazaküldtük volna, majd feltette azt a kérdést: miért is kellene szeretnünk a bevándorlókat? Ezt megkoronázandó Orbán azt is bejelentette, hogy ősszel újabb nemzeti konzultációt tervez.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a riporter arról is kérdezte Orbánt, hogy milyen hibákat követett el a kormány, mire Orbán úgy reagált: "Tíz éve vagyok miniszterelnök: ha fölsorolnám az összes hibát, amit elkövettem, itt ülhetnénk 10 óráig. A kormányfő azzal egészítette ki mondandóját, hogy a a kormánynak van annyi esze, hogy ne ragaszkodjon a hibáihoz, hanem kimondja ki és kijavítsa azokat.

Orbán a szokásosnál is jobban erőltette bevándorlóellenességét az interjúban,  úgy fogalmazott: "nem vagyunk olyan maflák, mint az sokan gondolják. Értjük, hogy vannak veszélyes válságövezetek. Görögországban viszont már nincsenek veszélyben, sem Macedóniában, sem Szerbiában", amelyek fontos tranzitországok a migránsok útvonalain. "Mire Magyarországra érkezik, már mind megélhetési bevándorló" - mondta. Nekik azonban meg kell érteniük: azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, "nekünk, magyaroknak kell meghozni" - jelentette ki a miniszterelnök.

Van, aki Orbánnál is férfiasabb

Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában bevándorlásügyben több olyan vélemény is megfogalmazódott, amely határozottabb, mint a magyar. Példaként említette a holland miniszterelnök nyilatkozatát, valamint a brit belügyminiszter-asszonyt, akiről úgy fogalmazott, "férfiasabb, mint én ebben az ügyben". "Több kórus hallatszik egyszerre Európában, és bizony a mi álláspontunknak is nagyon komoly, erős hívei vannak" - jelezte.

Azok a fránya EU-szabályok

A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva a kormányfő úgy fogalmazott: "ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna". "Csak azért nem tudjuk hazaküldeni őket, és csak azért kell beengednünk őket, mert az uniós szabályok erre kényszerítenek bennünket" - mondta, majd hozzátette: a bevándorlásproblémára két megoldás van: vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek.

Orbán mellett Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke és Kocsis Éva műsorvezető. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Orbán mellett Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke és Kocsis Éva műsorvezető. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Miért kéne szeretni a menekülteket?

A menekültüggyel foglalkozó nemzeti konzultációs kérdőív szerinte "korrekt, nyitott, fair", bár tényleg nem bevándorlópárti. "Most azt kérik számon, miért nem amellett érvelünk a kérdőívekben, hogy szeretni kell a bevándorlókat. De miért is kellene szeretnünk a bevándorlókat, mikor az emberek inkább veszélyként és fenyegetésként élik meg?" - tette fel a kérdést, majd azt is hozzáfűzte, hogy újabb nemzeti konzultáció készülennek részleteiről azonban még semmit nem mondott. A miniszterektől azt kérte, hogy összpontosítsanak a lényegre, többet konzultáljanak.

Plakátkampány a bevándorlók ellen

Lázár tegnap a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Orbán tegnap zárt körben egyeztetett a bevándorlókkal kapcsolatos ügyekről, illetve arról, mit képviseljen Brüsszelben.  

Lázár szerint a bevándorlással az utóbbi 25 évben nem kellett foglalkozni Magyarországon, az a 2010-es és a 2014-es választási kampányban sem volt téma, most viszont fontossá vált, hiszen az unió szerint is a veszélyeztetett országok közé tartozhatunk majd, ezért ideje erre felhívni az emberek figyelmét. A mostani nemzeti konzultáció és a plakátkampány is ezt a célt szolgálja. A miniszter ismét elmondta, a kormány tudni szeretné, mi a magyarok viszonya az illegális határátlépéshez. 

 

A kvótarendszer megbukott

Az Európai Bizottság által felvetett kvótarendszerről azt mondta, az "abban a formájában megbukott", a tagállami miniszterelnökök június végén el fogják vetni a bizottság javaslatát, és helyette más indítványokat vitatnak meg, amiből kikerekedik majd egy új pozíció.

Eurózóna: Orbán nem akar szétszakadást

Egy másik EU-s témában, az eurózóna ügyében - ami szintén napirenden lesz a következő EU-csúcson - a kormányfő arról is nyilatkozott, hogy körvonalazódik az eurózónán belül egy új intézményrendszer. Az eurózóna államainak szorosabb együttműködésének tervét Magyarország üdvözli, azt azonban nem szeretné, ha kettészakadna a kontinens egy eurózónás ügyeket intéző unióra és a közös pénzt nem használó országok ügyeit intéző EU-ra - ismertette álláspontját.

Orbán: Évtizedekig nem lesz eurónk

A kormányfő a Napi Gazdaságnak adott interjújában arról beszélt, hogy évtizedekbe is beletelhet, hogy Magyarországon bevezessék az eurót. Ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az államadósságot kell csökkenteni, hogy azon keresztül a forint ne kaphasson sebeket.

 

Ezzel tölti ideje nagy részét Orbán

A miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott: két nagy üggyel foglalkozik lassan háromnegyed éve, amiből semmit sem látnak az állampolgárok, pedig az ideje nagy részét ezzel tölti. Az egyik az építésügyi szabályrendszer, a másik pedig az adóeljárás átalakítása. A kormányfő ezeket nevezte meg a következő fél év polgári kormányzása két szimbolikus témájának. 

 A kormányfő azt mondta: az építésügyi szabályrendszer egy átláthatatlan, "kafkai rendszer", ami megkeseríti az emberek életét, ezért egy radikális adminisztrációs csökkentést kell végrehajtani. Az adóeljárás területén szintén jobbításra van szükség, mivel itt is túl nagy a bürokrácia - közölte.

Szerző
Frissítve: 2015.06.05. 11:29

Przemyslnél nincsen megállás

Publikálás dátuma
2015.06.05. 10:00

A vár visszafoglalása csak egyik állomása annak a diadalmenetnek, melynek célja, hogy egész Galíciát visszaszerezze az oroszoktól és megtisztítsa a monarchia területét.

Przemysl visszafoglalása természetesen éppen olyan örömet es lelkesedést keltett az egész monarchiában, mint amilyen lehangoltságot és szomorúságot okoz azokban az országokban, amelyek az oroszok győzelmeitől várták a saját harctéri helyzetük javulását. Pedig Przemysl elfoglalása csak egyik nagyobb állomása annak a diadalmas fölvonulásnak, amelynek föladata, hogy egész Galíciát visszaszerezze az oroszoktól és megtisztítsa a monarchia területét az oroszoktól es őket becsületes békekötésre kényszerítse.

Przemyslnél nincsen megállás. Amint a vár elfoglalása a gorlicei áttörés után kivívott győzelmek sorozatának az eredménye, a przemysli győzelem hatása kiterjed a hadműveletek további menetére. A vár ostrománál eddig lekötött erőkkel megnövekedve, a szövetséges hadseregek fokozott nekilendüléssel igyekeznek növelni az eddigi sikerek eredményét. A megvert es megtört orosz seregek, úgy látszik, elvonultak az ostromlott várból és Lemberg irányában menekülnek. Hellyel-közzel még föltartóztatni igyekeznek az üldözőket, de sikertelenül. A Mosciska körül levő védelmi vonalukat dél felől máris áttörték a szövetségesek is veszélyeztetik a menekülésük útját.

Az oroszok délről is sietve vonulnak vissza a Dnyeszter irányában, ahol Einsingen serege üldözi őket és rohamosan közeledik a Stanislauból Lemberg felé vezető vasútvonalhoz.

Amikor az oroszok március 22-én elfoglalták a várat, áradozó örömmel hirdették, hogy ez a siker galíciai offenzívájuk koronája, amely biztosítéka eddigi győzelmeiknek és most már semmi sem tartóztathatja föl további előrenyomulásukat.

De amilyen ragyogó színekkel festették az oroszok és szövetségeseik Przemysl elfoglalását és annak jelentőségét, annál sötétebben láthatják most a megváltozott helyzetet. Eddig a legnagyobb igyekezettel titkolták galíciai vereségeiket vagy legalább is leplezni iparkodtak azok fontosságát. Az ántánt-országok lakossága épp úgy nem tud a májusban ejtett háromszázezer orosz fogolyról, mint ahogyan eltitkolták előtte az oroszok többi szörnyű vereségeit. Przemysl elvesztését azonban már aligha titkolhatják el és így leplezetlenül, egész nagyságában be kell vallaniok az őket ért katasztrófát.

Amikor Przemyslt elfoglalták, annak a biztosítékául tekintették, hogy mindenkorra megvethetik a lábukat Galíciában. A vár föladása után tehát egészen természetesnek kell találniok, ha ezek után véget ér galíciai uralmuk.

Népszava 1915. június 5.

Szerző

Przemyslnél nincsen megállás

Publikálás dátuma
2015.06.05. 10:00

A vár visszafoglalása csak egyik állomása annak a diadalmenetnek, melynek célja, hogy egész Galíciát visszaszerezze az oroszoktól és megtisztítsa a monarchia területét.

Przemysl visszafoglalása természetesen éppen olyan örömet es lelkesedést keltett az egész monarchiában, mint amilyen lehangoltságot és szomorúságot okoz azokban az országokban, amelyek az oroszok győzelmeitől várták a saját harctéri helyzetük javulását. Pedig Przemysl elfoglalása csak egyik nagyobb állomása annak a diadalmas fölvonulásnak, amelynek föladata, hogy egész Galíciát visszaszerezze az oroszoktól és megtisztítsa a monarchia területét az oroszoktól es őket becsületes békekötésre kényszerítse.

Przemyslnél nincsen megállás. Amint a vár elfoglalása a gorlicei áttörés után kivívott győzelmek sorozatának az eredménye, a przemysli győzelem hatása kiterjed a hadműveletek további menetére. A vár ostrománál eddig lekötött erőkkel megnövekedve, a szövetséges hadseregek fokozott nekilendüléssel igyekeznek növelni az eddigi sikerek eredményét. A megvert es megtört orosz seregek, úgy látszik, elvonultak az ostromlott várból és Lemberg irányában menekülnek. Hellyel-közzel még föltartóztatni igyekeznek az üldözőket, de sikertelenül. A Mosciska körül levő védelmi vonalukat dél felől máris áttörték a szövetségesek is veszélyeztetik a menekülésük útját.

Az oroszok délről is sietve vonulnak vissza a Dnyeszter irányában, ahol Einsingen serege üldözi őket és rohamosan közeledik a Stanislauból Lemberg felé vezető vasútvonalhoz.

Amikor az oroszok március 22-én elfoglalták a várat, áradozó örömmel hirdették, hogy ez a siker galíciai offenzívájuk koronája, amely biztosítéka eddigi győzelmeiknek és most már semmi sem tartóztathatja föl további előrenyomulásukat.

De amilyen ragyogó színekkel festették az oroszok és szövetségeseik Przemysl elfoglalását és annak jelentőségét, annál sötétebben láthatják most a megváltozott helyzetet. Eddig a legnagyobb igyekezettel titkolták galíciai vereségeiket vagy legalább is leplezni iparkodtak azok fontosságát. Az ántánt-országok lakossága épp úgy nem tud a májusban ejtett háromszázezer orosz fogolyról, mint ahogyan eltitkolták előtte az oroszok többi szörnyű vereségeit. Przemysl elvesztését azonban már aligha titkolhatják el és így leplezetlenül, egész nagyságában be kell vallaniok az őket ért katasztrófát.

Amikor Przemyslt elfoglalták, annak a biztosítékául tekintették, hogy mindenkorra megvethetik a lábukat Galíciában. A vár föladása után tehát egészen természetesnek kell találniok, ha ezek után véget ér galíciai uralmuk.

Népszava 1915. június 5.

Szerző