A Jobbik a csúcson a fiatalok körében

A korrupció az első szó, ami az egyetemistáknak és a főiskolásoknak eszébe jut a politikáról. Előkelő helyet foglal el azonban a hazugság, a csalás, az "Orbán Viktor" és pár obszcén szó is. A Corvinus és az ELTE oktatóiból és hallgatóiból álló Aktív Fiatalok Kutatócsoport 2011 és 2013 után idén is közvélemény-kutatást végzett a teljes hallgatói népességen belül.

Ahogy az eddigi két alkalommal mindig, idén is a Jobbik Magyarországért Mozgalom végzett az első helyen 20 százalékkal. 2013-ban még csak 17 százalékot értek el. A Jobbik szimpatizánsok jellemzően kistelepülésekről származó, alapképzésre járó hallgatók, akik azt mondták kérdésekre, hogy csak a maguk módján vallásosak. A képzeletbeli dobogó második fokára a Lehet Más a Politika léphetett fel a maga 15 százalékával. Az LMP támogatói inkább nagyvárosokból jönnek, akik magasan képzett családból származnak és már az alapképzésnél magasabb képzési szinten vannak. Ebben a csoportban a nők vannak többségben. A fideszes egyetemisták a leginkább vallásosak, a jövőjükkel kapcsolatban ők a legmagabiztosabbak. Két évvel ezelőtt még a második helyen álltak 16 százalékkal. Idén azonban már csak a harmadik helyre voltak jók, 12 százalékkal.

A 2013-as kutatáshoz képest szinte teljesen eltűnt az akkor még harmadik helyen álló Együtt-PM. Most közösen indulva is csak 4 százalékot kapnának az egyetemistáktól, külön pedig az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékot tudhat magáénak. Az MSZP 3, a DK pedig 2 százalékot ért el. A csoport nem csak a hallgatók pártpreferenciáit vizsgálja, hanem többek között a társadalmi összetételüket, anyagi hátterüket, a hallgatók jövőképét, politikai attitűdjeiket, ideológiai kötődésüket és a demokráciához való viszonyukat is. Az áprilisban készült vizsgálatból kiderül, hogy a felsőoktatás alapvetően a magasabban iskolázott szülők gyermekei számára jelent továbbtanulási lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy az első generációs fiatalok aránya 40 százalék alatt van. A magyar egyetemisták és főiskolások 51 százaléka biztosnak látja a jövőjét, ezzel szemben csak nyolcaduk látja ezt bizonytalannak. A hallgatók 63 százaléka, azaz közel kétharmada (!) „játszik a gondolattal”, hogy pár hétre, vagy hónapra külföldre menjen dolgozni. Ennél hosszabb, azaz akár évekre szóló munkavállalást az egyetemisták és főiskolások több mint fele, 52 százaléka tervez. 2013-hoz képest 2015-re tovább növekedett a migrációs hajlam: a hallgatók 37 százaléka állította, hogy közeli tervei között szerepel a külföldi letelepedés. A kutatók az eredményeiket összehasonlították a TÁRKI teljes népességre vonatkozó adataival is, amiből kiderül, hogy sokkal nagyobb opció a kivándorlás az egyetemre járók között.

Leginkább azok mennének el azonnal, akiknek van nyelvtudásuk, van külföldi tapasztalatuk, vagy akik a helyzetüket valamiért bizonytalannak találták. A kivándorlási hajlandóság legtöbbször teljesen független attól, hogy valaki gazdag vagy szegény családból származik. Egyedül a fideszesek között kisebb azoknak az aránya, akik elhagynák az országot. A legnagyobb arányban a bizonytalan szavazók mennének el. 2015-re nem történt drámai átrendeződés a magyar nappali tagozatos hallgatók ideológiai karakterében. Általánosságban elmondható, hogy az önbesorolás alapján továbbra is inkább jobboldaliak, egyértelműen liberálisok és határozottan mérsékelt beállítódásúak. A főiskolások és egyetemisták már csak alig fele szerint nincs jobb politikai rendszer a demokráciánál, 32 százalékuk rendszerszkeptikus, viszont 21 százalékuk diktatúrapárti. A demokráciapártiaknak is bőven vannak problémáik a rendszer működésével, a hallgatók több mint kétharmada elégedetlen azzal, amit ma Magyarországon demokráciának nevezünk. Kilenc százalékuk azt mondta, hogy részt vett az őszi-téli tüntetéseken, 16 százalékuk személyesen nem volt ott, de támogatták a megmozdulásokat. A hallgatók társadalmi részvétele szinte pontosan ugyanazon a szinten áll, ahol két éve: 40 százalékuk semmilyen civil-közéleti szervezethez sem kapcsolódik.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2015. április 1 és április 25. között készült 800 hallgató személyes megkérdezésével. A kérdezők-, akik a BCE és az ELTE politológus hallgatói voltak- szigorú, véletlenséget biztosító előírások szerint hajtották végre a kérdezést. A csoport vezetője Szabó Andrea szociológus, politológus volt. Tagjai Róna Dániel, Oross Dániel, Keil András, Kovács Tamás politológusok és Csőzik Rita szakpszichológus.