A néppárti javaslat is kritikus volt

Publikálás dátuma
2015.06.13. 07:05

Bár múlt szerdán a Fidesz uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt határozattervezete alul maradt az Európai Parlamentben, megismerve a néppárti előterjesztést, kijelenthető: az nem kevésbé kritikus a magyar kormánnyal szemben. Az el nem fogadott javaslat tanulságos arra nézve, hogy meddig tarthat még ki a Néppárt Orbán Viktor mellett. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tanulmánya megértőbb a magyar kormányfővel szemben.

Kemény figyelmeztetést kapott szerdán a strasbourgi Európai Parlamenttől (EP) a magyar kormány. Az EP határozatban ítélte el a "félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan" bevándorlókról szóló nemzeti konzultációt, illetve hogy Orbán Viktor kormányfő vitát kezdeményezett a halálbüntetésről. A magyar kormányon számon kérték az európai értékeket, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy szeptemberig készítsen jelentést arról, fennáll-e az uniós értékek rendszerszerű megsértésének veszélye Magyarországon. A határozat nyomatékosítja, hogy az Unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

Az EP által 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodással elfogadott jelentést a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció terjesztette elő, a szavazati arányokból azonban kiderül, hogy nagyszámú néppárti is támogatta őket. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt saját határozati javaslat-tervezetet terjesztett elő, amely enyhébb formában ítéli el a magyar kormány politikáját, de a lényeget tekintve, az elfogadotthoz hasonlóan kritikus.

Alább közöljük a néppárti tervezetet, amelyet Monika Hohlmeier, Esteban González Pons, Milan Zver és Jeroen Lenaers jegyzett a PPE képviselőcsoport nevében.

A tervezet szerint az Európai Parlament:

1. a lehető leghatározottabban újfent megerősíti, hogy a halálbüntetés eltörlése mérföldkövet jelent az alapvető jogok fejlődésében Európában, és a leghatározottabban ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az Unió alapvető értékeivel és jogával, ezért a kérdés az Unióban lezártnak minősül;

2. üdvözli Orbán Viktor magyar miniszterelnök kötelezettségvállalását, miszerint Magyarország nem fogja visszaállítani a halálbüntetést, és hangsúlyozza, kormányfőként feladata, hogy előmozdítsa az uniós értékeket és jó példával járjon elöl;

3. úgy véli, hogy jogalkotási és igazgatási gyakorlatukban a tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az uniós jogot, és hogy valamennyi jogszabálynak, beleértve bármely tagállam vagy tagjelölt ország elsődleges jogát, tükröznie kell az alapvető európai értékeket és meg kell felelnie azoknak, nevezetesen a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak;

4. megerősíti a tagállamok szuverén jogát arra, hogy nemzeti konzultációkat rendezzenek és párbeszédet kezdeményezzenek állampolgáraikkal nagy jelentőségű kérdésekről, amelyek közvetlen hatással vannak rájuk; emlékeztet, hogy a konzultációknak tükrözniük kell azt, hogy adott kormány készen áll felelős kormányzást folytatni, melynek célja a demokratikus politikai megoldások és az európai alapértékek tiszteletben tartásának biztosítása;

5. úgy véli azonban, hogy a Magyarországon indított, bevándorlásról és terrorizmusról szóló konkrét konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan; sajnálatosnak tartja, hogy az az uniós intézményeket és politikáikat okolja, miközben a felelősség a tagállamoké, és emlékeztet rá, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban;

6. azt várja a tagállamoktól, hogy működjenek együtt és fogjanak össze válságok idején, és sürgeti a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy támogassa a tagállamokat a válságok megoldását és a jogállamiság erősítését szolgáló megoldások kidolgozásában;

7. sajnálatosnak tartja a szélsőséges nacionalizmus és a valóságtól elrugaszkodott jobb- és baloldali szélsőséges pártok újbóli megerősödését, amelyek leegyszerűsített és felelőtlen politikai kijelentéseket tesznek, ugyanakkor megkérdőjelezik a politikai pártok demokratikus spektrumát; ebben a tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy léteznek olyan demokratikus pártok, amelyek a szélsőséges pártokkal szemben populista érveket használnak; úgy véli, hogy az uniós tagállamok kormányainak kezdeményezéseket kellene tenniük a jobb- és baloldali szélsőséges csoportok megszüntetésére és cáfolniuk kellene a leegyszerűsített kijelentéseiket, amelyek megkérdőjelezik az európai projektet és veszélyeztetik az európai értékeket, amelyek eddig is és a jövőben is békénk és jólétünk alapját képezték és képezik;

8. emlékeztet rá, hogy az Unió összetett nemzetközi kihívásokkal néz szembe, amelyek szükségessé teszik a határokon átnyúló szoros együttműködést, a reális szolidaritás megvalósításának szándékát és a felelős fellépések megtételére vonatkozó hajlandóságot; úgy véli, hogy az Unió csak akkor képes befolyásolni a különböző értékek és politikai rendszerek jellemezte többi erős globális szereplőt, ha a legfontosabb kérdésekben egységet tud felmutatni;

9. felkéri a tagállamokat, hogy konstruktív módon vegyenek részt az európai migrációs stratégiáról jelenleg folyó megbeszélésekben, amely stratégia egyaránt befolyásolja az Unióban végrehajtandó belső, külső és fejlesztési politikákat és ennek megfelelően hatással van az afrikai kontinensre és a Közel-Keletre;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Magyar Köztársaság elnökének.

Szerző

Oktatás: a kormányfőtől várnak választ

Legnagyobb eredménye az elmúlt egy évnek, hogy a felsőoktatás minden érintettje elfogadta a felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van abban, hogy az átalakításokra szükség van - mondta Palkovics László az MTI-nek. 

A felsőoktatási államtitkár szerint a heves vitákat kiváltó szakátalakítások tisztán intézményi érdekből fakadnak, az új szakrendelet pedig követi a társadalmi és szakmai elvárásokat. Jelezte: a Corvinus sorsára június végén derülhet fény, az egyetem vezetése ekkora készíti el javaslatát arról, hogyan működnének tovább. A Magyar Közlönyben kedden jelent meg a kormány által halálra ítélt szakok listája. Palkovics szerint az átalakítások célja, hogy az intézmények megfelelő számú és minőségű szakembert tudjanak képezni.

Ehhez persze hallgatókra is szükség van. "Igaz-e, hogy a kormány tovább fogja csökkenteni a fiatalok körében a felsőoktatásba bekerülők arányát?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött nyílt levelében az Együtt. Az ellenzéki párt politikusai arra is kíváncsiak, "igaz-e, hogy egyes településeken, illetve térségekben egy kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés", illetve hogy a megszüntetésekről mikor tájékoztatják az érintett települések lakóit, a szülőket és az iskolai dolgozókat. Az Együtt a tanév lezárultára hivatkozva 48 órán belül vár választ Orbántól.

Szerző

Szexista politikusok, avagy "bunkódominancia" a parlamentben

Publikálás dátuma
2015.06.13. 07:03
Szabó Tímea független (PM-es) a parlamentben. FOTÓ: Népszava
A magyar közéletben, de a tudomány világában is általános, hogy kevés nő jut vezető szerephez, aki pedig igen, az lépten-nyomon szexista megjegyzések céltáblája. Tőlünk nyugatabbra már kevésbé tűri a társadalom az ilyen magatartást.

Lemondani kényszerült angol egyetemi állásáról Tim Hunt biokémikus, miután a tudományos újságírók szöuli konferenciáján hétfőn azt mondta, baj van a lányokkal egy laborban, mert vagy beléjük szeretnek a férfiak, vagy ők lesznek szerelmesek, ha pedig kritikát kapnak, elsírják magukat. Az egyetem nem tűrte el a szexista megjegyzést, a Nobel-díjas tudósnak távoznia kellett. Hasonló eset nálunk elképzelhetetlen lenne – mármint, hogy egy férfi vezetőt lemondatnak posztjáról, mert megjegyzéseket tett egy kolléganőjére.

Legutóbb áprilisban nevezte férfiöltözőnek a magyar parlamentet az LMP egyik képviselője. Szél Bernadett azt követően nyilatkozott így, hogy az Országgyűlés azonnali kérdések órájában több témában is a Miniszterelnökséget vezető minisztertől kért magyarázatot. Lázár János a hotelszámláit firtató érdeklődéstől láthatóan ideges lett, a következő válasznál pedig azzal fordult képviselőtársához: ,,vagy sok közös témánk van, vagy önnek mindenről én jutok az eszébe". Majd reményét fejezte ki, hogy a képviselő asszony a többi minisztert is kiemelt figyelmében részesíti. A megjegyzés a miniszter közelében ülő Fidesz-frakció férfitagjai körében kacagással jutalmazott elismerést aratott, ám Szél Bernadett azonnal visszautasította azt.

Az eset nem egyedi, az érintett képviselőnő többször kapott ezt megelőzően is hasonló beszólást. Illés Zoltán akkori fideszes államtitkár primitív kirohanása viszi a pálmát ebben a műfajban. Ő sms-ben, párttársai szóban is bocsánatot kértek, miután azt találta mondani: az, hogy maga szép, nem jelenti, hogy okos is.

A Magyar Narancs nemrég körkérdést intézett a parlament képviselőnőihez, akik egybehangzóan állították, hogy munkájuk során rendszeresen tapasztalnak hasonló szexista megnyilvánulásokat. Egyedül a jobbikos Dúró Dóra állította, hogy kibírja az ilyen eseteket, a többiek elfogadhatatlannak tartották a megalázó kijelentéseket. - Ilyen közönséges viselkedést egyetlen politikus sem engedhet meg magának – érvelt Szabó Tímea. A PM politikusa szerint különösen akkor szaporodnak el a megalázó és bántalmazó kijelentések, amikor a férfitársaik kifogynak az érvekből egy vitában. Az Együtt képviselője, Szelényi Zsuzsanna úgy látja, a lesajnáló, lealacsonyító hangnem eleve része a Fidesz kommunikációjának, a DK alelnöke, Vadai Ágnes pedig úgy fogalmazott: bunkódominancia van ma a parlamentben.

Az ellenzéki képviselőnők kiállnak egymásért, de nem tapasztalnak támogatást kormánypárti képviselőtársaiktól. Sőt, előfordult már az is, hogy az ellenzéki Vadai védte meg a kormánypárti Selmeczi Gabriellát – emlékeztetett a lapban az egykori szocialista honvédelmi államtitkár. Mindannyian úgy vélik, a hazai közéletben tarthatatlanul alacsony a nők részvétele. Magyarország a női képviselők 10 százalék alatti arányával Európában az utolsó, de még az azeri parlamentbe is több nőt engedtek be, ezért is ragaszkodik az LMP és a DK a 30 százalék fölötti női kvótához. Változás egyelőre nem látszik körvonalazódni.

Bár az MSZP korábbi elnökére, frakcióvezetőjére, Lendvai Ildikóra és az MDF-et hosszú időn át vezető Dávid Ibolyára a kollektív emlékezet szerint kevesebb ilyen megjegyzés hullott, de valójában nekik is kijutott belőlük. Orbán Viktor a Demokrata Fórum elnökéről 2006-ban úgy fogalmazott: "Mégiscsak hölgyről van szó, ugyan politikustárs, és a közéletben az asszonyok is nagyon kemények, na de mégiscsak egy hölgyről". 2009-ben ennél is tovább ment, amikor megjegyezte, hogy "sose voltam még ilyen helyzetben, mindig én kértem meg a hölgyek kezét; még olyan nem volt, aki rám akarta volna magát erőltetni". Lendvai Ildikó külsejével a legdurvábban Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke ironizált, amikor egy lapinterjúban azt mondta: "A legélénkebben az foglalkoztatja az ismerősi körömet, hogy tényleg volt-e botoxkezelés vagy nem”. A nőket nemcsak szóban megsértő, a vak komondort hírbe hozó fülöpházai polgármestert, az egykor fideszes, ma független Balogh Józsefet a Blikk májusi beszámolója szerint pszichológusi vizsgálatra kötelezte a bíróság, mielőtt ítéletet mondana élettársa megverése ügyében.

Visszatérve a lemondott Nobel-díjas biokémikushoz, azt is érdemes megemlíteni, hogy a magyar tudományos életben is mennyire alacsony a nők aránya. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak 7 százaléka nő, az idei Széchenyi-díjasok között pedig csak egyetlen található. Ez persze önmagában még nem sértő, azt viszont csak a hétköznapi tapasztalatok alapján lehetne megmondani, hányszor alázzák meg őket férfitársaik egy laboratóriumban. Tudomásunk szerint emiatt még egyetlen magyar vezető sem mondott le, ahogyan arról sincs felmérés, vajon hány edző és sportvezető enged meg magának sértő megjegyzéseket a kezük alatt dolgozó lányokkal szemben. Talán nem kerülte el a figyelmüket, hogy tavaly 25 ezer dolláros bírságot és egyéves eltiltást kapott az Orosz Teniszszövetség elnöke, amikor Williams fivérekként emlegette a teniszvilágot évek óta ámulatban tartó testvérpárt, Serenát, illetve nővérét, Venust. A megbántott teniszcsillagokat megvédte nemzetközi szervezetük. Mi vajon mikor jutunk el idáig?

Egy megjegyzés a karrierjébe került

A nők képességeit kétségbe vonó megjegyzése miatt megbicsaklott a karrierje Bill Clinton volt gazdasági miniszterének. A zseniális közgazdászként számon tartott Larry Summers a Bush-adminisztráció idején a Harvard Egyetem rektora lett. A szókimondó Summers 2005-ös konferencián saját bevallása szerint is „provokatívnak” szánt fejtegetésbe kezdett arról, miért alulreprezentáltak a nők a tudományos világban és a mérnökök között. Több érvet is felsorakoztatott, miszerint a nők másképp szocializálódnak, nem szívesen vállalnak vezető pozíciót, diszkriminatív a válogatás. Az a megjegyzése verte ki a biztosítékot, amely szerint a nők adottságaik, képességei szerényebbek, ezért nem versenyképesek a férfiakkal a tudomány magasabb szintjén.

Summerst hiába vették védelmükbe beosztottja, váltig állítva, hogy a rektor mindig is támogatta a nők előrejutását, a Harvard egyik fakultásának professzorai megvonták bizalmukat az egyetem vezetőjétől, s nagy többséggel a megintése mellett döntöttek. A botrány nem ült el, Summers helyzete tarthatatlanná vált, 2006 februárjában benyújtotta lemondását. A szexista megjegyzést azóta sem felejtették el, emiatt nem lehetett Summers gazdasági miniszter Barack Obama kormányában, helyette fehérházi gazdasági főtanácsadónak nevezte ki az elnök.

Tusk és a szexizmus

Négy évvel ezelőtt magyarázkodásra kényszerült Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy szexistának minősített kijelentése miatt. Tusk újságírók előtt elismerte, hogy kijelentése oktondi volt ugyan, de - mint hozzátette - egyáltalán nem veszélyes. A kormányfőt az ország küszöbönálló EU-elnökségéről tartott sajtóértekezletén egy újságírónő megkérdezte, hogy minden részletében megszervezték-e már a feladatokat, vagy ahogy egy lengyel szólásmondással élve fogalmazott, az utolsóig minden gombot begomboltak-e már. A kormányfő tréfásan így válaszolt: "A nyári ruháját elnézve egyáltalán nem a begombolás jár az eszemben, én már ilyen vagyok, a nyarat éppenséggel jobban szeretem."

Az akkori eset pikantériája, hogy Donald Tusk jobboldali liberális Polgári Platformja éppen azokban a napokban zárta ki soraiból egyik parlamenti képviselőjét, mert megeresztett egy szexista viccet. Robert Wegrzyn arra a kérdésre, hogy nem kellene-e törvényt hozni az egyneműek együttéléséről, így válaszolt: "A melegeket inkább hagyjuk, de a leszbikusoknál szívesen lennék nézőközönség". Wegrzynt ezért a kijelentésért kizárták a pártból.

Serleg a legbunkóbbnak

Az Együtt-PM 2013 szeptemberében Vak Komondor díjat alapított, hogy a „legbunkóbb és legtahóbb fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselők kitüntetésben részesüljenek″. A jelöltek közül internetes szavazás választotta ki a „nyertest”, a díjat a közvélemény Balogh Józsefnek ítélte. Szabó Tímea független (PM-es) adta át a serleget a képviselőnek, akit lemondásra szólított fel, de a politikus csak a frakcióból lépett ki, függetlenként kitöltötte parlamenti ciklusát.

Szerző