A néppárti javaslat is kritikus volt

Bár múlt szerdán a Fidesz uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt határozattervezete alul maradt az Európai Parlamentben, megismerve a néppárti előterjesztést, kijelenthető: az nem kevésbé kritikus a magyar kormánnyal szemben. Az el nem fogadott javaslat tanulságos arra nézve, hogy meddig tarthat még ki a Néppárt Orbán Viktor mellett. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tanulmánya megértőbb a magyar kormányfővel szemben.

Kemény figyelmeztetést kapott szerdán a strasbourgi Európai Parlamenttől (EP) a magyar kormány. Az EP határozatban ítélte el a "félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan" bevándorlókról szóló nemzeti konzultációt, illetve hogy Orbán Viktor kormányfő vitát kezdeményezett a halálbüntetésről. A magyar kormányon számon kérték az európai értékeket, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy szeptemberig készítsen jelentést arról, fennáll-e az uniós értékek rendszerszerű megsértésének veszélye Magyarországon. A határozat nyomatékosítja, hogy az Unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

Az EP által 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodással elfogadott jelentést a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció terjesztette elő, a szavazati arányokból azonban kiderül, hogy nagyszámú néppárti is támogatta őket. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt saját határozati javaslat-tervezetet terjesztett elő, amely enyhébb formában ítéli el a magyar kormány politikáját, de a lényeget tekintve, az elfogadotthoz hasonlóan kritikus.

Alább közöljük a néppárti tervezetet, amelyet Monika Hohlmeier, Esteban González Pons, Milan Zver és Jeroen Lenaers jegyzett a PPE képviselőcsoport nevében.

A tervezet szerint az Európai Parlament:

1. a lehető leghatározottabban újfent megerősíti, hogy a halálbüntetés eltörlése mérföldkövet jelent az alapvető jogok fejlődésében Európában, és a leghatározottabban ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az Unió alapvető értékeivel és jogával, ezért a kérdés az Unióban lezártnak minősül;

2. üdvözli Orbán Viktor magyar miniszterelnök kötelezettségvállalását, miszerint Magyarország nem fogja visszaállítani a halálbüntetést, és hangsúlyozza, kormányfőként feladata, hogy előmozdítsa az uniós értékeket és jó példával járjon elöl;

3. úgy véli, hogy jogalkotási és igazgatási gyakorlatukban a tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az uniós jogot, és hogy valamennyi jogszabálynak, beleértve bármely tagállam vagy tagjelölt ország elsődleges jogát, tükröznie kell az alapvető európai értékeket és meg kell felelnie azoknak, nevezetesen a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak;

4. megerősíti a tagállamok szuverén jogát arra, hogy nemzeti konzultációkat rendezzenek és párbeszédet kezdeményezzenek állampolgáraikkal nagy jelentőségű kérdésekről, amelyek közvetlen hatással vannak rájuk; emlékeztet, hogy a konzultációknak tükrözniük kell azt, hogy adott kormány készen áll felelős kormányzást folytatni, melynek célja a demokratikus politikai megoldások és az európai alapértékek tiszteletben tartásának biztosítása;

5. úgy véli azonban, hogy a Magyarországon indított, bevándorlásról és terrorizmusról szóló konkrét konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan; sajnálatosnak tartja, hogy az az uniós intézményeket és politikáikat okolja, miközben a felelősség a tagállamoké, és emlékeztet rá, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban;

6. azt várja a tagállamoktól, hogy működjenek együtt és fogjanak össze válságok idején, és sürgeti a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy támogassa a tagállamokat a válságok megoldását és a jogállamiság erősítését szolgáló megoldások kidolgozásában;

7. sajnálatosnak tartja a szélsőséges nacionalizmus és a valóságtól elrugaszkodott jobb- és baloldali szélsőséges pártok újbóli megerősödését, amelyek leegyszerűsített és felelőtlen politikai kijelentéseket tesznek, ugyanakkor megkérdőjelezik a politikai pártok demokratikus spektrumát; ebben a tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy léteznek olyan demokratikus pártok, amelyek a szélsőséges pártokkal szemben populista érveket használnak; úgy véli, hogy az uniós tagállamok kormányainak kezdeményezéseket kellene tenniük a jobb- és baloldali szélsőséges csoportok megszüntetésére és cáfolniuk kellene a leegyszerűsített kijelentéseiket, amelyek megkérdőjelezik az európai projektet és veszélyeztetik az európai értékeket, amelyek eddig is és a jövőben is békénk és jólétünk alapját képezték és képezik;

8. emlékeztet rá, hogy az Unió összetett nemzetközi kihívásokkal néz szembe, amelyek szükségessé teszik a határokon átnyúló szoros együttműködést, a reális szolidaritás megvalósításának szándékát és a felelős fellépések megtételére vonatkozó hajlandóságot; úgy véli, hogy az Unió csak akkor képes befolyásolni a különböző értékek és politikai rendszerek jellemezte többi erős globális szereplőt, ha a legfontosabb kérdésekben egységet tud felmutatni;

9. felkéri a tagállamokat, hogy konstruktív módon vegyenek részt az európai migrációs stratégiáról jelenleg folyó megbeszélésekben, amely stratégia egyaránt befolyásolja az Unióban végrehajtandó belső, külső és fejlesztési politikákat és ennek megfelelően hatással van az afrikai kontinensre és a Közel-Keletre;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Magyar Köztársaság elnökének.