Döntöttek - Utasították Pintért a határzár előkészítésére

Publikálás dátuma
2015.06.17 14:40
Fotó: Thinkstock
Miután a kormány meghallgatta Pintér Sándor jelentését a menekültügy és a keddi luxemburgi belügyminiszteri találkozó kapcsán, felhatalmazták a belügyminisztert, hogy készítse elő a határ fizikai lezárását 175 kilométer hosszan 4 méter magasságban. Erre jövő szerdáig kapott határidőt. Július 1-jén lesz szerb-magyar kormány-csúcstalálkozó. Mindezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés közben rögtönzött tájékoztatón jelentette be.

Mint mondta, Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg. Szijjártó Péter elmondta, hogy a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlás a tagállamok közül.

Szerinte a kormány döntése nem egyedülálló. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a görög-török, valamint a bolgár-török határon is volt kerítésépítés, és spanyol városok Észak-Afrikában is így védik magukat a bevándorlási nyomással szemben. A kormány arra is utasítást adott - közölte -, hogy el kell végezni azokat a szükséges jogi előkészítő munkálatokat, amelyek nyomán Magyarország az összes EU-s és EU-tagjelölt államot biztonságos országnak minősít.

A tárcavezető a jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás kérdését, amelyre az uniós országok keresik a választ, de - mint fogalmazott - a közös válaszhoz vezető út egyelőre meglehetősen időigényesnek és hosszúnak tűnik. Ezért - bár "reméljük, hogy lesz közös európai megoldás" - Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon - jelentette ki.

A menekültügyben szét kell választani egymástól két különböző dolgot – nyilatkozta a Népszavának Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint azok a menekülteket, akik már az úgynevezett schengeni határokon belül vannak, az unió befogadja, az ő elhelyezésükre szolgálna az Európai Bizottság által felvetett kvótajavaslat. Ők nagyjából 100 ezren lehetnek, s a tervezett kvóták alapján Magyarországnak mintegy 1100 menekültet kellene befogadnia, ám ezt a az Orbán-kormány elutasítja.

A menekültek másik csoportja, akik nem schengeni országból érkeznek, hanem Magyarország esetében jellemzően Szerbia felől. A velük való bánásmódot az egyes uniós tagországok belügye, akár kerítést is építhetnek ellenük, ahogy ez a bulgár-török határon történt. Ám Gyurcsány szerint ez morálisan több problémát is felvet. Egyrészt a világnak ezen a felén, Közép-Európában már álltak ilyen falak, maga a vasfüggöny, illetve a berlini fal. Másrészt a kormány nem gazdasági menekültként kezeli őket, hanem bűnözőkként, ami a DK elnöke szerint ugyancsak elfogadhatatlan.

MSZP: nem jó eszköz a határzár

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, az európai határok védelméről egyeztetni kell az uniós tagállamokkal, közösen kell megvédeni minden menekültet, és közösen kell megvédeni Magyarország polgárait az illegális bevándorlóktól. Ehhez józan észre és szakmai egyeztetésre van szükség - hangoztatta.  

Az ellenzéki politikus szerint Európában nem felépíteni kell a szögesdrótot, hanem ahogy 25 évvel ezelőtt is, lebontani azt. A kormány döntése méltatlan ahhoz a Magyarországhoz, amely már egyszer egyesítette Európát - tette hozzá.

Liberálisok: a határra épülő kerítés értelmetlen

A Magyar Liberális Párt (MLP) véleménye szerint a határra tervezett négyméteres kerítés terve embertelen és értelmetlen. Úgy fogalmaznak, hogy az Orbán-kormány szerdán bejelentett határzára ellehetetleníti a bevándorlók ügyének felelős és humánus megoldást. Hangsúlyozzák, hogy az MLP a szolidaritáson és a közös fellépésen alapuló európai megoldásban hisz. Igazi megoldás csak akkor lesz, ha a gyökereinél kezelik a bajt, erre pedig csak egy erős, egységes Európa lehet képes - hangsúlyozták.

A Fidesz üdvözli a kormánydöntést

A Fidesz üdvözli a kormány szerdai döntését - közölte Németh Szilárd, a kormánypárt országgyűlési képviselője. A politikus emlékeztetett, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kérte a kormányt, döntsön a déli határvidék lezárásáról.

A Fidesz-KDNP-frakció szerint a határzár - a menedékjogi törvény módosítása mellett - lehetőség arra, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlást Magyarország területére - mondta Németh Szilárd. Kifejtette: a Magyarországra illegálisan lépők leginkább a 175 kilométer hosszú magyar-szerb határt használják, "ez ma Európa második legforgalmasabb illegális bevándorlási szakasza". Ennél csak Olaszországba érkeznek többen - tette hozzá.

A fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, egyre nagyobb a nyomás a magyar-szerb határon, és egyre több európai uniós tagállam is a saját kezébe vette a sorsát bevándorlásügyben, az Olaszországgal határos EU-tagállamok gyakorlatilag lezárták a határokat. Németország és Ausztria pedig egyértelművé tette, hogy visszairányítja Magyarországra a hozzájuk innen érkező illegális határátlépőket.

VMSZ: a határzár Szerbia számára is hasznos lehet
Szerbia számára is könnyebbséget jelenthet, ha Magyarország fizikailag lezárja a magyar-szerb zöldhatárt, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor "nagy valószínűséggel meg fogják kerülni ezt a területet" - reagált Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére.
Megnyugtatásul közölte, hogy a törvényesen, útlevéllel történő határátkelést nem befolyásolja a zöldhatár lezárása, mert annak elsősorban az a célja, hogy "a Közel-Keletről jövő szociális migránsokat megfogják, illetve visszafordítsák".

A Népszava már tegnap megírta: minden személyi, és technikai feltétel készenlétben áll, hogy Magyarország lezárja déli határait, az illetékesek csak a parancsra várnak. Az elmúlt napokban a rendőrség teljes logisztikájával arra készült fel, hogy bármelyik pillanatban a lehető legszorosabb határzárat léptessék életbe Szerbia irányából. Mint megtudtuk, a kormányfő utasítására hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeket is megvizsgált a Belügyminisztérium (BM) ahhoz, hogy külön törvényi felhatalmazás nélkül, a jelenleg hatályos jogrendben milyen eszközökkel, hogyan érhető el a menekültek határátlépésének megakadályozása.

Lapunk úgy tudja, hogy az erők, és a technika előkészített átcsoportosításával órákon belül szinte hermetikusan zárhatónak tartják a legneuralgikusabb területeket. Egy napon belül pedig a teljes érintett határszakaszt szoros ellenőrzése alá vonhatja a BM. Kedd délutáni értesüléseink szerint a várakozások alapján akár órákon belül, de legkésőbb ezen a héten megérkezhet a parancs. Egy forrásunk szerint a művelet fedőneve: Norvégia. 

Mint ismert, Orbán Viktor pénteken, szokásos közrádiós beszédében közölte: a kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő, aki jelezte azt is: a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.

Erre reagálva a hétvégén szerb kormányzat több tagja is megszólalt. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Mint fogalmazott: "ezt a problémát még az Európai Unió sem tudja megoldani, nemhogy Szerbia". Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza.

Csikós László szerbiai szociális államtitkár múlt kedden arról beszélt, hogy ha Magyarország "hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal" zárná le határait, akkor pillanatnyilag 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni - ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába -, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.

Orbán Viktor 2011-ben
„Mi, magyarok erőt akarunk meríteni a példájából. Ma Magyarországon még falakat kell lebontani ahhoz, hogy kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából, sikeres és büszke országgá válhassunk” - találta meg a 444 a miniszterelnök négy évvel ezelőtti kijelentését, amikor Ronald Reagant méltatta.
De még két hete is azért méltatta Helmut Kohlt, mert „arra vállalkozott, hogy az utolsó tégláig lebontja az európai népeket egymástól elválasztó falakat”.

 

Szerző
Frissítve: 2015.06.17 19:07

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap