Emlékmű

Legalább a nemzeti konzultáció eredményét megvárhatta volna Orbán Viktor, amikor felkarolta a hatvanakárhány vármegyés Toroczkai László ötletét a magyar-szerb határ lezárásáról. Legalább Szijjártó Péternek lettek volna érvei a szögesdrót kerítés mellett, így kül-kül miniszterünk csak azt a hazugságot tudta elrebegni, hogy Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlás az unió tagállamai közül. Nem mondhatta azt, hogy egymillió keményen dolgozó magyar van, aki szerint "a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével", 990 ezer pedig "támogatná a magyar kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb bevándorlási szabályozást vezessen be", és egyetért azzal is, hogy a "bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség".

De a határzár ötlete csak a konzultáció elindítása után jutott a Habony-agytröszt eszébe; elővették Walter Ulbricht meg Kim Ir Szen emlékiratait, osztottak-szoroztak, Finkelstein meg hozta a mexicói-amerikai határ napi adatforgalmát. De a '89-es napisajtót senki nem vette elő, mainstream fideszesnek ma a rendszerváltás időszakáról csak "az Orbán puszta kézzel kiűzte az oroszokat" mítosz jut eszébe, minden más történelemhamisítás, komcsi gazemberség. Így fel sem vetődhetett, hogy a nem is olyan távoli múltban NDK-s menekültek tízezreit fogadta be az ország, hogy aztán ne lezárja, hanem megnyissa előttük a határt. Amivel elősegítettük a német állam egységét és máig nem múló hálára köteleztük Európa és az unió vezető hatalmát. (Marx amúgy már 1849-ben azt írta, hogy a német egység a magyar függetlenségen múlik, de ki emlékszik már erre a szerzőre, ha '89-ből sem maradt meg semmi.) És ami talán legfontosabb, megmutattuk a keleti blokknak és az egész világnak, hogy Magyarország szuverén. Az ország akkor "nyitott és barátságos ország" volt, talán még "a tisztelet kultúrája” is működött, ami a világnak ezen a felén kezd eltűnni: "egyre kevésbé tisztelik a Jóistent, nem adják meg a tiszteletet a nemzeteknek, és a családokról sem úgy beszélnek, ahogy azt a családok megérdemelnék”. Igen, Orbánnak igaza van, a csecsemőkkel útra kelő koszovói albán menekültek a magyar határra érkezve megélhetési bevándorlóknak öltöznek át, akik elveszik a magyarok elől a munkahelyeket, de egyben muszlim terroristák is, akik a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás miatt nyernek teret.

A maga és országa szuverenitására oly kényes kormányfő saját démonaival küzd. A határok ellenőrzése szuverén nemzeti hatáskör, az unió ma nem szólhat bele akkor sem, ha kilométer széles vizesárkot ásunk a szerb határra. Brüsszel épp azt szeretné elérni, hogy ez ne így legyen (lásd kvótarendszer). De Orbán ezt nem hagyhatja, emlékműve még nem készült el. A felcsúti stadion mégiscsak egy rezervátum közepén áll, a Várba sem tud ebben a ciklusban beköltözni, egy 175 kilométeres, négy méter magas drótkerítéssel viszont az utókornak is kezdenie kell valamit.