Előfizetés

Miért stesszelik a budapestieket?

F. Á.
Publikálás dátuma
2015.06.20. 07:04
A főpolgármester nekiment a kancelláriaminiszternek FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Forrásaink szerint Tarlós István már tegnap lobbizott, hogy a BKV költségvetéséből hiányzó 15 milliárdot megkapja a főváros. A főpolgármester bejelentte, Orbán Viktorhoz fordul, mert az ígéretek ellenére nem született megállapodás, így jövőre finanszírozhatatlanná válik a BKV. Tarlós kilátásba helyezte, hogy egyezség híján nem adja oda az államnak a Dagály uszodát, ami az MSZP-s Horváth Csaba szerint nem zsarolás, inkább az érdekek felismerése.

Nem érti, miért kell folyamatosan stresszelni a budapestieket. Erre nem magyarázat, hogy Lázár János "utálja" a fővárost. A szocialista Horváth Csaba így reagált lapunknak arra, hogy a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki tájékoztatóján tudatta, a kormány átvállalja a BKV korábbi 52,3 milliárd forintnyi adósságát, arról viszont említést sem tett, mi lesz azzal 15 milliárddal, ami az állami elvonás miatt a cég költségvetéséből hiányzik. Lázár arról is beszélt, hogy a kormány döntése értelmében 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV, ami Horváth szerint elfogadhatatlan, hiszen a működéshez 82 milliárd kellene.

Legutóbb Medgyessy Péter konszolidálta a fővárosi közlekedési társaságot, 2009-ben pedig a Bajnai-kormány állapodott meg arról, mennyit kap a költségvetésből a BKV - mondta el az MSZP-s várospolitikus, aki akkor kormánybiztosként jegyezte a szerződést. Hozzátette, 2010-ben az Orbán-kormány még odaadta a 78 milliárdot, később azonban 40 milliárdra csökkentette ezt az összeget, pedig az állam számára kötelező a budapesti tömegközlekedés finanszírozása.

Tarlós István tegnap rendkívüli tájékoztatón jelentette be, a miniszterelnökhöz fordul a BKV finanszírozása miatt, amit forrásaink szerint nem sokkal később meg is tett. A főpolgármester úgy fogalmazott, kétségtelen, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, akkor a BKV jövőre finanszírozhatatlanná válik, ami nem az összeomlást jelenti, de komoly járatritkítások várhatók. Arról volt szó eddig - közölte -, hogy lesz egy megállapodás az állam és a főváros között a BKV ügyeiben, ideértve az adósságátvállalást. "Ha hinni lehet" Lázár János csütörtöki bejelentésének, akkor az eddigi féléves megbeszélésekkel szöges ellentétben nem születik ilyen megállapodás - tette hozzá.

Jelezte, a költségvetési törvény módosításában nem szerepel, hogy az adósság átvállalásáért oda kellene adni a Dagály uszodát és környékét. Ezt közgyűlési döntés nélkül nem is tehetné meg - tette hozzá. Ezzel kapcsolatban elmondta, a jövő héten kedden ülésezik utoljára a közgyűlés a nyári szünet előtt, és ha addig nincs megállapodástervezet, akkor a grémium nem fog tudni dönteni, ami a beruházás csúszását jelentheti. Az úszó világbajnokság megrendezése veszélybe kerülhet - közölte Tarlós, aki szerint Lázár felelőssége, ha ilyen nyilatkozatokat tesz, hiszen ha keddig nincs megállapodás, leállhat a stadionépítés. A főpolgármester szerint "az sem tisztességes ötlet" Lázártól, hogy a főváros a kerületekkel és a agglomerációval egyezkedjen a BKV finanszírozását illetően, azonban a miniszer csütörtöki szavait így lehetett érteni. A főpolgármester bízik Orbánban, aki eddig mindig segített.

Garancsi építhet a Dagályon
A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Maket Építő Zrt. nyerte el a 2017-es vizes világbajnokság helyszínének felépítésére kiírt tendert - írta az uniós közbeszerzési értesítő. Orbán Viktor közeli barátjának cége nettó 38,6 milliárdért építheti fel a Dagály utcai uszodakomplexumot. Mindössze három céget hívtak meg a tenderre: a nyertes Market Építő mellett a Magyar Építő Zrt. és a STRABAG-MML Kft. tehetett ajánlatot. A beruházást a költségvetésből finanszírozzák, uniós forrás nincs a vizes vb-re. Maga az uszoda 22 milliárdból épül fel, emellett 14-16 milliárd forint jut környezetrendezésre, közlekedésfejlesztésre, gátépítésre és az ideiglenes lelátóra.

A Miniszterelnökség vezetője a kormány nevében azt kérte Tarlóstól és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet. Horváth Csaba egyetért a főpolgármesterrel abban, hogy "ingyen" nem kell fővárosi ingatlant átadni. Véleménye szerint ez nem zsarolás, hanem az értékek és érdekek felismerése. Az MSZP-s fővárosi képviselő egyetért azzal, hogy Tarlós a miniszterelnökhöz fordult, de úgy gondolja, hogy a megoldást maga a helyzet fogja kikényszeríteni. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy Budapesten ne járjanak a villamosok, buszok. Annál is inkább, mert a fővárosiak napi 15 milliárd forint adót fizetnek be, éppen annyit, amennyit a BKV az államtól vár erre az évre. Ha leáll a közlekedés és nem tudnak dolgozni menni, mi lesz az adóval - tette fel a kérdést Horváth, aki elfogadhatatlannak tartja azt a háborút, amit Lázár folytat időről-időre a főváros ellen.

Jó volna megszabadulni a bandaszellemektől

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2015.06.20. 07:00
„Nem értem egészen, hogy mit kérdez…” Fotó: FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének tevékenysége viták kereszttüzében áll. Vádolják például azzal, hogy túl sok pénz felett rendelkezik, hogy túlzottan elkötelezett, egyszemélyi hatalma van, uralja a terepet. Ő viszont azt mondja, nemzetben gondolkodik, és arra törekszik, hogy az Akadémia munkája mindenkinek örömet szerezzen.

- Úgy nyilatkozott, hogy jó lenne, ha közelednének a két oldal álláspontjai, de csak hadakozásokat észlel, mindkét oldalon.

- Az egyiken mindenképpen.

- Melyik oldalra gondol?

- Mi három éve nem ástunk ki semmiféle harci bárdot. Senki ellen egyetlen támadó mondatot nem mondtunk. Mindenkivel kapcsolatot próbáltunk teremteni. Volt akivel sikerült, volt, akivel nem. Minket megtámadtak, ide, az MMA székházába bejöttek dulakodni, tüntettek ellenünk, számon kértek tőlünk egy csomó mindent, aminek a viszontszolgálatát nem voltak hajlandóak megadni. Mi nyugodtak vagyunk, higgadtak, és nagyon sokat dolgozunk.

- Milyen dulakodásra gondol?

- Három évvel ezelőtt művészek egy csoportja megzavarta a közgyűlést.

- Ön szerint miért?

- Mert nem egészen normálisak. Nem műveik készítésével foglalkoznak, hanem anarchikus fellépésekkel. Az utóbbi években már nem volt ilyen. Csak a Vigadó átadásakor történt az, hogy ugyanez a társaság kifeküdt az árkádok alá, nem engedtek bejönni. Papírpénzek voltak a szájukban annak szimbolizálására, hogy az MMA fölfalja a kultúra pénzét. De hát ezek beteges pótcselekvések.

- Azért ahhoz képest, amennyi támogatásban a másik oldal képviseletében a Széchenyi Akadémia részesül, önöknek meglehetősen sok pénz jut.

- Mi megkíséreltük a Széchenyi Akadémiát bevonni a köztestület alakításába, ők pedig közölték, hogy nem kívánnak közfeladatot ellátni. Független egyesület akartak maradni. Kész, ebben maradtunk. Megszületett a törvény, az MMA köztestület, állami feladatokat is ellát. Amikor tudunk, különböző akciókban együttműködünk, de szervezett együttműködésünk nincs. Körülbelül másfél éve a szervezet elnöke leült abba a fotelba, amiben most ön ül. Több mindenben megállapodtunk. Utána az elnök úr hazament, majd a saját elnöksége leszavazta, és a kapcsolat nem jött létre. Visszahívást azóta sem kaptam.

- Miben állapodtak meg?

- Abban, hogy minden olyan akciót az irodalomban, képzőművészetben, zenében, építészetben amit lehet, együtt csinálunk több közös tagunk katalizátor szerepével. Tehát erre nem voltak hajlandók, semmilyen megállapodás nem jött létre. Tudomásul vettük. Tudjuk ugyanakkor, hogy ragyogó emberek vannak ott, kiváló irodalmárok, muzsikusok, képzőművészek, csak tapasztalhatóan más a művészetfilozófiájuk, mint a miénk.

- Megfogalmazható, hogy miben más?

- Mi egyértelműen nemzetben gondolkodunk. Azt mondjuk, hogy van nyolc alkotóművészeti és előadó-művészeti műfaj, az alaptörvény és a ránk vonatkozó törvény pontosan előírja a hatásköreinket. Feladatainkat ennek értelmében látjuk el, ehhez kapjuk a költségvetésünket. Kötelezettségeink vannak tehát, éves parlamenti és kormánybeszámolóval. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy azzal foglalkozzunk, amivel csak akarunk. Ugyanakkor egy társadalmi egyesület, azt csinál, amit akar.

- Bővebben kifejtve mit jelent az, hogy nemzetben gondolkodnak?

- Az Akadémia tagságának három le nem írt, ki nem mondott, de belül személyesen vallott alapfeltétele van, az egyik a társadalmi és művészi elismertség. Az Akadémia nem minősít, nem mondja, hogy ki jó író, ki nem jó író, ki méltó a tagságra és ki nem. Aki megfelelő művészeti díjjal rendelkezik, hazai és külföldi elismertsége van, annak van esélye, hogy akadémikus legyen. A színvonalat így nem az Akadémia vizsgálja, hanem az a tagozat, amelyik százszázalékos önállósággal meghívja a tagjait. Ahhoz, hogy megfelelően cselekedjünk, tudni kell, hogy mintegy ötven évvel van elmaradva a magyar történelem, ekkora hiátusa van. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy legkevésbé a művészetre érthető ez, mert a szocializmus alatt is elképesztő művészeti teljesítmények születtek, bár lehet, hogy éppen a bezártság miatt.

- Mi van ötven évvel elmaradva?

- Az egész állami berendezkedés. A kommunizmus, szocializmus lefékezte az egész magyar történelmi fejlődést. Ez a közlekedéstől az állam különböző szervezeti formáin át az önkormányzatok jogköréig, az oktatásig rengeteg mindenre kiterjed. Ötvenévnyi a lemaradásunk Svájchoz, Németországhoz, Svédországhoz, Finnországhoz képest. Huszonöt éve gyakorlatilag az utánairamlás történik abban a 16 országban, amelyik felszabadult a Szovjetunió nyomása alól. Ezek között a körülmények között egy kicsit a kultúra, az értelmiség és a művészet világának többet kell vállalnia, mint a normális polgári demokráciákban.

Részt kell vennie az emberek életével való foglalkozásban, társadalmi munkában, a különböző művészeti civil szerveződésekben, egy csomó mindenben, mert nincs igazán művészetet fogyasztó polgárság. Vagyis tagjaink számára ez a második alapfeltétel. A harmadik pedig, hogy legalább a kritikus pillanatokban kifejezhető nemzeti öntudatnak meg kell nyilvánulnia, a művekben és a magatartásokban is. Nem vitézkötéses és pálinkaszagú megnyilvánulásokra gondolok, hanem arra, hogy az Európai Uniónak 1,8 százalékos kicsi szegletében a nemzeti identitás megőrzése sokkal nagyobb probléma, mint a 65 milliós Franciaországban vagy a 80 milliós Németországban.

- Ugyanakkor a napi politikában való részvételnek nyilván vannak veszélyei...

- Ebben nem veszünk részt, nem is tud példát mondani rá. Amióta az Akadémia három és fél éve köztestület, semmifajta direkt politikai megnyilvánulása nem volt, s nem is lesz.

- De hiszen éppen ön nyilatkozta, hogy a jelen helyzetben egy gondolkodó embernek valamilyen szinten részt kell vennie a politikában. Csak ez járhat túlzott elkötelezettséggel, amivel egyébként vádolják az MMA-t...

- Ilyen megnyilvánulásom nem volt, a vád tehát igaztalan. Elkötelezettséggel vádolhatják, lekötelezettséggel nem. Mint ahogy más szervezet elkötelezett más irányban.

- Tehát akkor mondható, hogy önök a jobboldal irányába elkötelezettek?

- Mi a helyes irányba tartunk.

- Ön szerint mi a helyes irány?

- A nemzeti irány. Mi Magyarországon élünk, és a magyar művészetnek a különböző műfajait szeretnénk még jobb helyzetbe hozni.

- Az egyik legvitatottabb kijelentése Konrád Györggyel kapcsolatos volt, amikor azt mondta, tudomásul kell vennünk, hogy őt is magyarnak tekintik külföldön.

- Ez ferdítés, csak nem akartam ügyet csinálni belőle. Azt mondtam, hogy ha Magyarországról egy holland rosszat mond, Hollandiából hollandnak látszik, aki azt a rosszat mondja. De ha Németországból Konrád György rosszat mond Magyarországról vagy hazudik, akkor Németországból egy magyar mond rosszat Magyarországról, és ezt nagyon nem szeretjük. Egyébként én nemrégen hallgattam Konrádnak az ATV-n egy nyilatkozatát. Azt kérdezte a riporter tőle, mi a véleménye a Feketéről, és azt válaszolta, bolond likból bolond szél fúj. Számomra Konrád György azóta nem létezik. Én Konrádról sok mindent tudok, egy épületben dolgoztam vele a hatvanas években a Krisztina körúton. Szörnyű dolgokat tudok róla, csak soha nem fogom mondani.

- Milyen kijelentéseit tartotta elfogadhatatlannak?

- Szidta a hazámat. De én nem akarok Konráddal foglalkozni, mert számomra nem létezik, ha látom leírva a nevét, nem fogom tudom, hogy kicsoda.

- Ön szerint nincs egy rakat szidnivaló Magyarországon?

- De igen, csak objektívnek kell lenni. És aki szidja, az először vallja be, hogy ő miként vett részt ebben a romlásban, és mondja meg, helyette mit, hogyan lehet jobban csinálni. A tudománynak három működési fázisa van: az analízis, a konklúzió és a terápia. Ha valaki csak szemlézik és esetleg még konklúziókat is levon, ezzel csak háborús hangulatot kelt. Ha nincs terápiája, azzal nincs mit kezdeni, ha országmentésről van szó.

- De mindkét oldal azt mondja, hogy a másik kelti a háborús hangulatot.

- Ha ön most ezeket nem kérdezi, én nem ezekről beszéltem volna, hanem arról, hogy mit csinál az Akadémia. Ön most azt csinálta, hogy kiásott egy fegyvert.

- Szerintem pedig tisztázni próbálok dolgokat.

- Jó, látja, állok elébe. Mi abban hiszünk az Akadémián, hogy el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar művészet, kultúra területén nem személyek személlyel, hanem művek művekkel vetélkednek, de ez az idő meglehetősen messze van. Most a személyek, a prekoncepcióik vitatkoznak. Ez egy reménytelen helyzet, ebbe az Akadémia nem tud belemenni. Nem is sodródunk bele emberek és filozófiáik minősítésébe.

- Nem arról van szó, hogy mindenki minden mögött politikát lát?

- Ebben van igazság, csak fölösleges azt látni.

Az interjú a következő oldalon folytatódik

"Civilek" szálltak rá Gyurcsány cégére

 Két hónap alatt több mint tízezer állampolgár írta alá az Oikosz Alapítványnak az Altus Zrt. uniós megbízása ellen megfogalmazott petícióját, melyet a szervezet elnöke pénteken az Európai Bizottság magyarországi képviseletéhez is eljuttatott - hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek esti Híradójában.

Nagy Ervin azt mondta: véleményük szerint Gyurcsány Ferenc az Altus Zrt.-én keresztül "saját önös politikai érdekeit kívánja majd érvényesíteni", amikor az Európai Bizottság megbízásából a magyar fejlesztéspolitikai döntéseket elemzi, illetve jelentéseket készít róla.

Az alapítvány elnöke kiemelte: azért írtak levelet, mert aggályosnak találják, hogy "egy aktív baloldali politikus, egy ellenzéki politikus és annak százszázalékosan tulajdonolt cége, az Altus Zrt. egy olyan megbízást kap, ami mindenképpen politikától független, objektív munkát igényel". Ez mindenképpen problémát jelent - tette hozzá Nagy Ervin.

Pénteken délután az Oikosz Alapítvány elnöke a tiltakozó aláírásokat és a nyílt levelet az Európai Bizottság magyarországi képviseletére vitte és arra kérte a kirendeltség illetékesét, hogy juttassák ki Jean-Claude Junckernek, a bizottság elnökének. Nagy Ervin hozzátette: abban bíznak, hogy az Európai Bizottság elnöke felülvizsgálja a megbízást. A szervezet honlapja szerint - ahol nyílt levelüket is közzé tették - az alapítvány vezetője: Nagy Ervin filozófus-politológus, megbízott egyetemi előadó, felnőttképző iskolai tanár. A PolgárPortál mellett rendszeresen publikál más blogokban és a sajtóban is.

Az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnökének felesége, tavaly nyert el tanácsadói megbízást az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére.

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) április 20-án fordult nyílt levélben Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A CÖKA azt követelte, hogy zárják ki az Altus Zrt.-t a Magyarországot érintő EU-támogatások ellenőrzéséből, illetve hozzák nyilvánosságra a pályázat elbírálóinak névsorát, mutassák be a beadott pályázatokat és tegyék közzé az értékeléssel összefüggő összes adatot. Kedden, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke felszólította az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza az Európai Bizottsággal megkötött szerződéstől.
Korábban több kormánytag és kormánypárti politikus is aggályait fejezte ki a volt miniszterelnök, s a DK jelenlegi elnökének uniós megbízása miatt, s úgy vélték Gyurcsány Ferencnek vissza kellene adnia az Altus-megbízást.

Csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy tisztázza, kik a konzorciumi tagok az Altus Zrt. által elnyert uniós projektben. Lázár János sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg, hogy Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot, ugyanakkor a testülettől minden, a megbízással kapcsolatos dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérte. A tárcavezető azt mondta: szeretné, ha a DK elnöke is nyilatkozna, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az Európai Unió csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette.