Miért stesszelik a budapestieket?

Forrásaink szerint Tarlós István már tegnap lobbizott, hogy a BKV költségvetéséből hiányzó 15 milliárdot megkapja a főváros. A főpolgármester bejelentte, Orbán Viktorhoz fordul, mert az ígéretek ellenére nem született megállapodás, így jövőre finanszírozhatatlanná válik a BKV. Tarlós kilátásba helyezte, hogy egyezség híján nem adja oda az államnak a Dagály uszodát, ami az MSZP-s Horváth Csaba szerint nem zsarolás, inkább az érdekek felismerése.

Nem érti, miért kell folyamatosan stresszelni a budapestieket. Erre nem magyarázat, hogy Lázár János "utálja" a fővárost. A szocialista Horváth Csaba így reagált lapunknak arra, hogy a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki tájékoztatóján tudatta, a kormány átvállalja a BKV korábbi 52,3 milliárd forintnyi adósságát, arról viszont említést sem tett, mi lesz azzal 15 milliárddal, ami az állami elvonás miatt a cég költségvetéséből hiányzik. Lázár arról is beszélt, hogy a kormány döntése értelmében 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV, ami Horváth szerint elfogadhatatlan, hiszen a működéshez 82 milliárd kellene.

Legutóbb Medgyessy Péter konszolidálta a fővárosi közlekedési társaságot, 2009-ben pedig a Bajnai-kormány állapodott meg arról, mennyit kap a költségvetésből a BKV - mondta el az MSZP-s várospolitikus, aki akkor kormánybiztosként jegyezte a szerződést. Hozzátette, 2010-ben az Orbán-kormány még odaadta a 78 milliárdot, később azonban 40 milliárdra csökkentette ezt az összeget, pedig az állam számára kötelező a budapesti tömegközlekedés finanszírozása.

Tarlós István tegnap rendkívüli tájékoztatón jelentette be, a miniszterelnökhöz fordul a BKV finanszírozása miatt, amit forrásaink szerint nem sokkal később meg is tett. A főpolgármester úgy fogalmazott, kétségtelen, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, akkor a BKV jövőre finanszírozhatatlanná válik, ami nem az összeomlást jelenti, de komoly járatritkítások várhatók. Arról volt szó eddig - közölte -, hogy lesz egy megállapodás az állam és a főváros között a BKV ügyeiben, ideértve az adósságátvállalást. "Ha hinni lehet" Lázár János csütörtöki bejelentésének, akkor az eddigi féléves megbeszélésekkel szöges ellentétben nem születik ilyen megállapodás - tette hozzá.

Jelezte, a költségvetési törvény módosításában nem szerepel, hogy az adósság átvállalásáért oda kellene adni a Dagály uszodát és környékét. Ezt közgyűlési döntés nélkül nem is tehetné meg - tette hozzá. Ezzel kapcsolatban elmondta, a jövő héten kedden ülésezik utoljára a közgyűlés a nyári szünet előtt, és ha addig nincs megállapodástervezet, akkor a grémium nem fog tudni dönteni, ami a beruházás csúszását jelentheti. Az úszó világbajnokság megrendezése veszélybe kerülhet - közölte Tarlós, aki szerint Lázár felelőssége, ha ilyen nyilatkozatokat tesz, hiszen ha keddig nincs megállapodás, leállhat a stadionépítés. A főpolgármester szerint "az sem tisztességes ötlet" Lázártól, hogy a főváros a kerületekkel és a agglomerációval egyezkedjen a BKV finanszírozását illetően, azonban a miniszer csütörtöki szavait így lehetett érteni. A főpolgármester bízik Orbánban, aki eddig mindig segített.

Garancsi építhet a Dagályon

A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Maket Építő Zrt. nyerte el a 2017-es vizes világbajnokság helyszínének felépítésére kiírt tendert - írta az uniós közbeszerzési értesítő. Orbán Viktor közeli barátjának cége nettó 38,6 milliárdért építheti fel a Dagály utcai uszodakomplexumot. Mindössze három céget hívtak meg a tenderre: a nyertes Market Építő mellett a Magyar Építő Zrt. és a STRABAG-MML Kft. tehetett ajánlatot. A beruházást a költségvetésből finanszírozzák, uniós forrás nincs a vizes vb-re. Maga az uszoda 22 milliárdból épül fel, emellett 14-16 milliárd forint jut környezetrendezésre, közlekedésfejlesztésre, gátépítésre és az ideiglenes lelátóra.

A Miniszterelnökség vezetője a kormány nevében azt kérte Tarlóstól és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet. Horváth Csaba egyetért a főpolgármesterrel abban, hogy "ingyen" nem kell fővárosi ingatlant átadni. Véleménye szerint ez nem zsarolás, hanem az értékek és érdekek felismerése. Az MSZP-s fővárosi képviselő egyetért azzal, hogy Tarlós a miniszterelnökhöz fordult, de úgy gondolja, hogy a megoldást maga a helyzet fogja kikényszeríteni. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy Budapesten ne járjanak a villamosok, buszok. Annál is inkább, mert a fővárosiak napi 15 milliárd forint adót fizetnek be, éppen annyit, amennyit a BKV az államtól vár erre az évre. Ha leáll a közlekedés és nem tudnak dolgozni menni, mi lesz az adóval - tette fel a kérdést Horváth, aki elfogadhatatlannak tartja azt a háborút, amit Lázár folytat időről-időre a főváros ellen.