Biztos bukta Paks II.

A kormány állításával ellentétben legalább két évtizedig nem termel majd olcsó áramot Paks II. Ráadásul a hivatalos kommunikáció csak a törlesztésről beszél, a fenntartási, működtetési költségekről hallgat a kormány. Az óriási beruházás soha nem lesz képes kitermelni az árát.

Szinte biztos, hogy Brüsszel megállapítja majd Paks II. beruházás esetében a tiltott állami támogatást, így az - legalábbis a jelenlegi konstrukcióban - nem épülhet majd meg. A kormány szívesen hivatkozik az angol, illetve a finn példára, csakhogy egyik sem hasonlítható a magyar projekthez. Nagy - Britannia esetében ugyan az Európai Bizottság (EB) megállapította az állami szubvenciót, de a szigetország áramellátásában az új atomerőmű mindössze 7 százalékkal részesedik, így nincs versenytorzító hatása. Paks I. és II. évekig tartó párhuzamos működése viszont a magyar energiaszolgáltatás 70 százalékát jelenti majd. A finnek pedig kizárólag magántőkéből építik a blokkjaikat, ráadásul a Paks II.-őt építő Roszatom több mint 30 százalékban tulajdonos is, tehát a kockázatokból is "részesedik" - hangzott el az Energiaklub tegnapi rendezvényén.

Ha Paks II működőképessége tartósan csak úgy tartható fenn, hogy az állami tulajdonos folyamatos pótlólagos forrásokat kénytelen nyújtani az erőmű működtetéséhez, úgy ez egyértelműen olyan szelektív előnyt nyújt a társaságnak más áramtermelőkkel szemben, amely állami támogatásnak minősül. Ez az unió szabályozásaival ellentétes - mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.

A működés első húsz évében évente átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el - erősítette meg Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. Mindez homlokegyenest ellentétes azzal, amit a magyar kormány állít - tette hozzá.

A kutató központ vezetője az Energiaklub Pakskontroll programjának felkérésére készített tanulmányát is ismertette, amelynek egyik következtetése szerint az legvalószínűbb, hogy a következő évtizedekben 25 százalékkal emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, amin Paks II. értékesíteni tudja a termelt áramot. Üzleti értelemben akkor térülne meg a projekt, ha hozná a beruházásoktól általában elvárt 8 százalékos hozamot, ez viszont úgy lenne lehetséges ha a jelenlegi nagykereskedelmi áramár 90-100 százalékkal emelkedne, vagyis a jelenlegi kétszerese lenne. Felsmann hivatkozott a Paks II. kormánybiztosának, Aszódi Attilának és munkatársainak egy szűk szakmai orgánumban megjelent tanulmányára, amelyben elismerik, hogy a beruházás törlesztésének 21 éve alatt legalább 30 forint lenne a kilowattóránkénti áramár és csak azt követően mérséklődne 9 forintra, s így jön ki a kormány által kommunikált 13-16 forintos átlagár.

Felsmann Balázs szerint a kormánynak el kellene magyaráznia az állampolgároknak, bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért is akarja mégis megvalósítani a projektet.

A szakember előrejelzése szerint Paks II. 2025-ös hivatalos átadásától a működési időszakának végére, 2085-re összességében 3 milliárd eurós veszteséggel zárna a beruházás mérlege.

Ehhez kapcsolódott Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Európai Parlamenti (EP) képviselő hétfői blogbejegyzése is, amelyben káros környezeti hatásokra, a Duna túlzott felmelegedésére, a beruházás magas költségeire és elnagyolt terveire hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köreiből származó dokumentumokra és az MVM belső feljegyzéseire hivatkozva. Az MTA cáfolta, hogy ilyen tanulmányok léteznének, a hivatkozott információk a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről rendezett nyilvános vitaüléseken hangzottak el. Az MVM Paks II. Zrt. szerint pedig minden rendben van a beruházással, ám nem cáfolta Jávor állítását, miszerint Paks II. jórészt Paks I.-et fogja kiszorítani a termelésből.