Biztos bukta Paks II.

Publikálás dátuma
2015.06.24. 07:20
Az áramár kulcskérdés lesz az új blokkok beindulása után – támogatás nélkül az egekbe szökhet FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány állításával ellentétben legalább két évtizedig nem termel majd olcsó áramot Paks II. Ráadásul a hivatalos kommunikáció csak a törlesztésről beszél, a fenntartási, működtetési költségekről hallgat a kormány. Az óriási beruházás soha nem lesz képes kitermelni az árát.

Szinte biztos, hogy Brüsszel megállapítja majd Paks II. beruházás esetében a tiltott állami támogatást, így az - legalábbis a jelenlegi konstrukcióban - nem épülhet majd meg. A kormány szívesen hivatkozik az angol, illetve a finn példára, csakhogy egyik sem hasonlítható a magyar projekthez. Nagy - Britannia esetében ugyan az Európai Bizottság (EB) megállapította az állami szubvenciót, de a szigetország áramellátásában az új atomerőmű mindössze 7 százalékkal részesedik, így nincs versenytorzító hatása. Paks I. és II. évekig tartó párhuzamos működése viszont a magyar energiaszolgáltatás 70 százalékát jelenti majd. A finnek pedig kizárólag magántőkéből építik a blokkjaikat, ráadásul a Paks II.-őt építő Roszatom több mint 30 százalékban tulajdonos is, tehát a kockázatokból is "részesedik" - hangzott el az Energiaklub tegnapi rendezvényén.

Ha Paks II működőképessége tartósan csak úgy tartható fenn, hogy az állami tulajdonos folyamatos pótlólagos forrásokat kénytelen nyújtani az erőmű működtetéséhez, úgy ez egyértelműen olyan szelektív előnyt nyújt a társaságnak más áramtermelőkkel szemben, amely állami támogatásnak minősül. Ez az unió szabályozásaival ellentétes - mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.

A működés első húsz évében évente átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el - erősítette meg Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. Mindez homlokegyenest ellentétes azzal, amit a magyar kormány állít - tette hozzá.

A kutató központ vezetője az Energiaklub Pakskontroll programjának felkérésére készített tanulmányát is ismertette, amelynek egyik következtetése szerint az legvalószínűbb, hogy a következő évtizedekben 25 százalékkal emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, amin Paks II. értékesíteni tudja a termelt áramot. Üzleti értelemben akkor térülne meg a projekt, ha hozná a beruházásoktól általában elvárt 8 százalékos hozamot, ez viszont úgy lenne lehetséges ha a jelenlegi nagykereskedelmi áramár 90-100 százalékkal emelkedne, vagyis a jelenlegi kétszerese lenne. Felsmann hivatkozott a Paks II. kormánybiztosának, Aszódi Attilának és munkatársainak egy szűk szakmai orgánumban megjelent tanulmányára, amelyben elismerik, hogy a beruházás törlesztésének 21 éve alatt legalább 30 forint lenne a kilowattóránkénti áramár és csak azt követően mérséklődne 9 forintra, s így jön ki a kormány által kommunikált 13-16 forintos átlagár.

Felsmann Balázs szerint a kormánynak el kellene magyaráznia az állampolgároknak, bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért is akarja mégis megvalósítani a projektet.

A szakember előrejelzése szerint Paks II. 2025-ös hivatalos átadásától a működési időszakának végére, 2085-re összességében 3 milliárd eurós veszteséggel zárna a beruházás mérlege.

Ehhez kapcsolódott Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Európai Parlamenti (EP) képviselő hétfői blogbejegyzése is, amelyben káros környezeti hatásokra, a Duna túlzott felmelegedésére, a beruházás magas költségeire és elnagyolt terveire hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köreiből származó dokumentumokra és az MVM belső feljegyzéseire hivatkozva. Az MTA cáfolta, hogy ilyen tanulmányok léteznének, a hivatkozott információk a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről rendezett nyilvános vitaüléseken hangzottak el. Az MVM Paks II. Zrt. szerint pedig minden rendben van a beruházással, ám nem cáfolta Jávor állítását, miszerint Paks II. jórészt Paks I.-et fogja kiszorítani a termelésből.

Szerző
Témák
bukás Paks II.

Financial Times: a Prezi alapítói a legjobb 50 vállalkozó között

A Prezi alapítói, Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám bekerültek a Financial Times legjobb 50 technológiai vállalkozója közé - közölte a Prezi.

Financial Times idén júniusban a Founders Forummal közösen indított versenyt, hogy összegyűjtsék Európa legjobb 50 technológiai vállalkozóját. A listára olyan vállalkozók kerülhettek fel, akik Európából származnak vagy a cégük Európában működik. 

Feltétel volt még, hogy a jelölteknek aktívan részt kell venniük a cég vezetésében, de vizsgálták azt is, hogy az adott cég terméke mennyire innovatív, mennyire változtatta meg a piacot, amelyre bevezették.  A közlemény szerint a Prezi alapítói a listán a 25. helyre kerültek, így megelőzve például Geert-Jan Bruinsmát, a booking.com alapítóját. A listát Daniel Ek, a Spotify alapítója vezeti, a második helyre pedig Jan Koum, a WhatsApp alapítója került.

A közleményben Árvai Péter, a Prezi társalapító-vezérigazgatója kifejtette: "nagyon örülünk ennek az elismerésnek és különösen büszkék vagyunk arra, hogy a Prezivel sikerült Magyarországot is feljuttatni a listára".

A Prezit 2009-ben alapították hárman, különlegessége, hogy a hagyományos, slide-okon alapuló előadásforma helyett térben "meséli el" a történeteket. A Prezi a magyar mellett angol, német, francia, spanyol, portugál, japán és koreai nyelven is elérhető.  A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Prezi magyarországi cégének tavalyi árbevétele mintegy 3 milliárd forint volt, adózás után pedig több mint 200 millió forintos nyereséggel zárt.

Szerző

MTA: Miféle titkos tanulmány Paks II. ügyében?

Publikálás dátuma
2015.06.23. 17:22
Fotó: Népszava
Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhelyeinek, sem tudományos bizottságainak - ezt az Akadémia közölte a távirati irodával. Ahogy a Népszava is megírta, Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP képviselője a Magyar Villamos Művek (MVM) belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozva állította: az új erőmű évenként akár százmilliárd forintos veszteséget termelhet.

Az MTA közlése szerint ilyen tanulmányról nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek az egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonsága.

Jávor Benedek hétfői sajtótájékoztatóján azt állította: az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, amely soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A képviselő a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott.  Jávor Benedek azt mondta, ezek az iratok alátámasztják, hogy létezik olyan tanulmány, amelyik elemzi a paksi bővítés pénzügyi, környezeti, villamosenergia-rendszerbe illeszthetőségi kérdéseit, de a kormánynak "igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra".  Az említett dokumentumból Jávor szerint kiderül:   a várható hőterhelés komoly gondokat okozhat a Duna élővilágában, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks II. tervezett magas (95 százalékos) kihasználtságát is akadályozza, emiatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik. Az új blokkok megépítésével a régiek termelése akár 30-35 százalékkal csökkenhet, így gyakorlatilag az erőmű csak veszteségesen tud üzemelni. 

Az Akadémia kedden azt közölte: tény, hogy az MTA a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg.   A legelső, tavaly február 18-i MTA-fórumon Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök például emlékeztetett arra, hogy államfőként nyilvánosan bírálta a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Mezei Ferenc akadémikus, a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) technikai igazgatója szerint pedig "a széles közvélemény nagymértékben túlbecsüli az atomenergia tényleges veszélyeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet az atomerőművekben termelt áram alacsony költségére" - idézte fel az Akadémia.  A tudományos testület hangsúlyozta: a politikus által nyilvánosságra hozott két szöveg szintén a bővítésről folyó véleménycsere része, de mint ilyen, nem áll mögötte semmilyen akadémiai testület vagy intézmény, amely azt szakmai vita után elfogadta volna.

Eközben a Transparency International az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis szerintük a Paks II. beruházás szerződéseinek, előkészítő dokumentumainak 30 évre titkosítása nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.

Szerző