Nő a káosz közmunka ügyben

Rendkívüli ülésnapon szavazhat a parlament a közmunka idénymunkával történő megszakításának és a munkaközvetítést vállaló polgármesterek összeférhetetlenségi szabályainak módosításáról. A döntés nem lesz egyszerű, mert a kérdésben lassan senki nem ért egyet még saját párttársaival sem.

Lassan káoszba fullad annak eldöntése, vajon a polgármesterek milyen szerepet vigyenek az idénymunkán foglalkoztatható közmunkások kiválasztásában. Nemcsak a belügyi és a nemzetgazdasági tárca akar egymásnak ellentmondó szabályozást, hanem a parlamenti bizottságokban is eltérő vélemények alakultak ki az önkormányzati törvény ezzel összefüggő módosításával kapcsolatban.

Hétfőn a Népszava számolt be róla, hogy Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért és szakképzésért felelős államtitkára kénytelen volt képviselői módosító indítványban korrigálni a Belügyminisztérium (BM) hozzá nem értő javaslatait arról, hogy három hónapra ki lehessen zárni a közfoglalkoztatásból azokat a közmunkásokat, vagy munkanélkülieket, akiknek a munkaviszonya korábban közös megegyezéssel szűnt meg. Czomba magyarázata szerint ez a versenyszférából érkezőket szinte kivétel nélkül kizárná a közmunkából.

Rendkívüli ülés lesz

A Népszava információi szerint a közfoglalkoztatás idénymunkákhoz igazításáról és a polgármesterek összeférhetetlenségi szabályainak munkaközvetítés esetén történő enyhítéséről a jövő hét elején szavazhat a parlament. Bár a Házbizottság még nem fogadta el a pontos menetrendet, de az biztos, hogy legalább két rendkívüli ülésnapot tart az Országgyűlés - jövő hétfőn és kedden -, mert a képviselők nem végeztek a kitűzött feladatokkal.

Polgármesterek már abban a cikkünkben is kifogásolták, hogy az 1500 fő alatti kistelepülések vezetői számára díjazásuk kiegészítésére úgy teremtene fedezetet a belügyi tárca, hogy feloldanák a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, így a környék mezőgazdasági idényunkásokat igénylő gazdálkodóival kötött szerződésekben saját munkaközvetítői díjukról is megállapodhatnának a településvezetők. A vita parlamenti bizottságokban folytatódott és az egységes megoldás helyett egymásnak ellentmondó javaslatok születtek.

A vállalkozásfejlesztési bizottság ugyanis az MTI beszámolója szerint egyhangú szavazással elvetette azt a javaslatot, amely a polgármesterek feladatává tette volna a közmunkások idénymunkára való közvetítését. Az igazságügyi bizottság azonban úgy foglalt állást, hogy nemcsak a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok ne legyenek összeférhetetlenek a polgármesterséggel, hanem a településfejlesztési és közösségszervezési feladatokat sem tiltanák ezután. A miértre a bizottságot vezető KDNP-s Rubovszky György adta meg a választ, amikor úgy fogalmazott: ezeken a településeken a polgármesterek 90 ezer forintot kaphatnak, miközben az alpolgármestereknek akár 300 ezer forintos fizetést is megszavazhat a képviselő testület, nem történik tehát más szerinte, mint hogy ebből a bérfeszültségből akarják kimenekíteni a polgármestereket.

A lassan végeláthatatlan szapannoperává dagadó közfoglalkoztatási változásokat újabb csavaros fordulattal gondolta tisztába tenni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, amikor egy televíziós nyilatkozatban azt állította: sok közmunkás visszaél a helyzetével, mert csak akkor vállal idénymunkát a gazdálkodóknál, ha közben megtarthatja helyét a közmunkaprogramokban és felveheti azt a bért is. Hogy miként fér bele a közmunkás idejébe a két munka, erre nem tért ki Győrffy Balázs, de tippet adott a gazdáknak: mást kell bejelenteni a ténylegesen dolgozó közfoglalkoztatott helyett. A Közmunkás Szakszervezet viszont erre reagálva a napszámosok bérének tisztázását sürgette, amikor azt javasolta, hogy a közmunkás órabér közel kétszerese, azaz nagyjából 500 forint legyen óránként a legkisebb napszámért adható bér. Ehhez képest az már tényleg csak hab a tortán, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium épp két napja tartotta fontosnak közleményben felhívni a munkáltatók, köztük az agrárgazdálkodók figyelmét is arra, hogy a közfoglalkoztatásból vagy munkanélküliségből érkező dolgozókra nagyobb körültekintéssel kell figyelniük, mert kiestek a gyakorlatból és az egészségi állapotuk sem mindig tökéletes.