Számok tükrében

Egy esztendeje furcsa beszélgetés részese lehettem. Az ebbéli tudományát kimagasló színvonalon művelő külhoni szakember arról igyekezett meggyőzni társalkodó partnereit, hogy minden ország statisztikai hivatala a saját kormányát igyekszik kiszolgálni. Korántsem az a helyzet, hogy meghamisítják az adatokat, hiszen a fals számok - az összefüggések révén -, magával rántanának másokat is. Inkább arról van szó, hogy az állam szívesen finanszírozza a számára kedvezőbb tényezők vizsgálatát, míg másoknál az elhallgatás, vagy a ritkább adatközlés útjára terelik az általuk eltartott statisztikusokat.

Bevallom, kétkedve hallgattam a nemzetközileg is magasan jegyzett tudós szavait, felrémlettek azok a több évtizedes emlékeim, amikor a hazai statisztikai könyvkiadásban vezető szerepet játszhattam, egy olyan időszakban, amikor a KSH meghatározó munkatársait pályafutásuk betetőzéseként a Magyar Tudományos Akadémia fogadta tagjai sorába, az informatika, a modern telekommunikáció hazai pionírjaivá váltak.

De hamar feladtam a beszélgető partneremmel szembeni tamáskodásomat, miután kiderült, hogy még 2014-ben - forráshiányra hivatkozva - a KSH bejelentette: nem publikálja a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, hanem még a szakmához is alig-alig juthatnak el. Így már azt is csak hallomásból ismerjük hogy a társadalmi leszakadás legfontosabb kilenc mutatójából (a rezsi időben történő kifizetése, a rendszeres fűtés, a húsevés, vagy a mosógép, a tévé, a telefon birtoklása stb.) legalább négyet figyelembe véve a visegrádi országok másik gyengélkedőjének, Lengyelországnak még a felét sem tudjuk teljesíteni.

Ezek után már nem is hatott sokkolóan, hogy az elmúlt héten bejelentették: Magyarországon megszűnik a létminimum-számítás. Illetve felváltja majd valami más, amely feltehetően elfedi, hogy a gyermekszegénység tekintetében az Unióban sereghajtók vagyunk, meg azt is, hogy jelenleg egymillióan keresnek kevesebbet, mint a feledésre ítélt létminimum. No meg azt is, hogy a kormányzati propaganda zászlóshajójának tekintett rezsicsökkentés legfeljebb csak leszakadásunk ütemét tudta lelassítani.