Hétfőn betehet az adatnyilvánosságnak a Ház

Gyorsított eljárásban már ma elfogadhatják az adatvédelmi és információszabadság-törvény módosítását, amivel fizetőssé tenné a kormány a közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését, ráadásul az adatkezelőknek számos kiskaput teremtene arra is, miként mazsolázzanak az adatkérők között, s titkoljanak el lényeges információkat. Nem lehetne például anonim módon közérdekű adatot kikérni, sőt ha ugyanaz a személy kétszer nyújt be igényt, azt ismétlés miatt elutasíthatják - akkor is, ha elsőre nem kapott választ.

Ennél azonban Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslata tovább is menne, hiszen a jövőben közfeladatot ellátó szerv "döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített", illetve a "döntés megalapozását szolgáló" adata a keletkezésétől számított tíz évig nem lenne nyilvános. Márpedig, elvileg bármilyen közérdekű adat valamiféle államigazgatási döntés megalapozását szolgálja, így az adatkezelők könnyedén "ráhúzhatják" majd lényeges adatokra, hogy azok érintettek a döntés-előkészítésben. Nem lehetne a jövőben kiadni, csak megnézni és kijegyzetelni azokat a közérdekű adatokat sem, amelyek szerzői jogi védelem alá esnek, így a közpénzből fizetett tanulmányok szerzői is a "háttérben" maradhatnának.

Az indoklás szerint a módosításra azért van szükség, mert a közérdekű adatigénylések teljesítése olykor meghaladja az adatgazdák kapacitásait. Miközben a kormányoldal "szolgáltatás igénybevételéről" és az állampolgárok "rendeltetésszerű joggyakorlásra szorításáról" beszélt, a civilek és a szakma is úgy látja: Trócsányi javaslata nemcsak alkotmányosan aggályos és jogkorlátozó, de komoly teret nyit a korrupciónak is. "Nem csupán a civilek, a korrupcióellenes szervezetek adatigényléseinek tesz keresztbe a kormány, hanem egy, az állampolgári szabadságjogok gyakorlását jelentősen korlátozó eszközzel szűkíti az adatnyilvánosságot, s így újabb teret nyit a korrupciónak" - fogalmazott például az ügyben a múlt héten lapunknak a Transparency International jogi igazgatója. Ligeti Miklós előrevetítette: ha a kormánytöbbség a jelen formájában megszavazza a kabinet tervezetét, a TI Áder Jánoshoz fordul, és arra kéri az államfőt, hogy ne írja alá a módosításokat, hanem kérje meg az Alkotmánybíróságot (Ab) az alaptörvényt sértő jogkorlátozások felülvizsgálatára. Amennyiben pedig a köztársasági elnök ennek nem tesz eleget, a civilek az ombudsman, a legfőbb ügyész, s a főbíró beavatkozását is sürgetik.

A súlyos aggályokkal azonban nem kívánt foglalkozni az információszabadságért felelős Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy nem kongatna semmiféle vészharangot, mert szerinte majd ki fog alakulni az adatigénylések megfelelő gyakorlata. Ezzel szemben Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman lapunknak, majd pedig külön állásfoglalásában is kifejtette aggodalmát, s "Magyarország szégyenének" nevezte a módosítást. Nem ért egyet Péterfalvival saját (volt) tanácsadója sem. "Mivel egyebet nem tehetek, hogy szakmai tiltakozásomat kifejezzem a kormányzat túlkapásai és a NAIH cinkos hallgatása ellen, ezennel lemondok a Tudományos Tanácsadó Testületben viselt tagságomról" - írta Balogh Zsolt György, a Corvinus Egyetem docense és ismert információszabadság jogász a NAIH-elnöknek címezve.