A legkisebb fiúnak minden sikerül

Publikálás dátuma
2015.07.08. 07:09
Handó Tünde kinevezéseinél nem számít az életkor, és nem igazán nyom a latban a szakmai tapasztalat sem FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Saját képére és hasonlatosságára formálja a bírósági rendszert Handó Tünde, aki nem szakmai lojalitást vár el, hanem személyi függőségi rendszert épít ki. Egyszemélyes úrnőről van szó, aki ellenvéleményt nem tűr meg. Ennek az sem mond ellent, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mellett működik az Országos Bírói Tanács (OBT), mert az egyszemélyi vezetés miatt ez csak a látszatdemokrácia fügefája - mondták a Népszavának szigorúan névtelenül - törvényszéki és járásbírósági bírók, de ezt erősítették meg ügyészek és ügyvédek is. Békés megyei történet a Gyulai Törvényszékről, annak is új elnökéről, Bagdi Árpádról és a közegről. Példaképpen.

A közvéleményben és a sajtóban semmilyen visszhangot nem váltott ki, hogy nemrégiben Handó Tünde Bagdi Árpádot nevezte ki a Gyulai Törvényszék élére. (Békés megyében nem a megyeszékhelyen, Békéscsabán, hanem Gyulán van a törvényszék, ez tehát a megyei bíróság.) Az erről szóló sajtóközlemény csaknem minden médiumhoz elkerült. A szépen cizellált szövegben - noha kicsit elrejtve - ott volt a lényeg. Az alig három éve bíróvá kinevezett Bagdi lett a másodfokú bíróság vezetője, azaz az első számú Békés megyei bírósági vezető. Hogyan fordulhatott ez elő?

"Szinte biztos vagyok abban, hogy ez az egyébként tehetséges fiatalember, egyben pályakezdő bíró nem úgy kelt fel az egyik reggel, hogy ő bizony, ha törik, ha szakad, beadja a pályázatát a Gyulai Törvényszék elnöki pályázatára. Ennél visszafogottabb és mértéktartóbb emberről van szó" - mondta lapunknak egy, az ügyet és az érintett személyt is jól ismerő bíró. Többen biztosra veszik, hogy Bagdi biztatást kaphatott felülről. Az sem kizárt, hogy személyesen Handó Tündétől (Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő feleségétől - a szerk.), akivel az elmúlt években munkakapcsolatba került, hiszen a Békés megyei bíróságok sajtóügyeit ő vitte. Az OBH vezetője pedig nagy gondot fordít arra, hogy a bírósági szervezetről milyen kép jelenik meg a médiumokban. Bagdi sajtómunkáját munkatársai dicsérik, hozzátéve, nagy munkabírású kollégáról van szó. Ugyanakkor sajtókörökben többen bírálták, mert fontos, fajsúlyos és érdekes ügyek soráról előzetesen nem értesítette a sajtót. Ellenben kis súlyú, közszereplőket nem érintő ügyekben ontotta az információkat.

Öt évről három évre

Bagdi Árpád pályázatát megkönnyítette egy fontos változás, amelyet Handó Tündéhez kötnek. A törvényszéki pályázat beadásához korábban szükséges ötéves bírói gyakorlatot levitték három évre. Bagdi fogalmazói, majd titkári megbízatásai után, 2012. április 1-jétől volt polgári ügyszakos bíró a Békéscsabai Járásbíróságon, 2013 májusától pedig a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon munkaügyi ügyszakban dolgozott. 2012 májusától a Gyulai Törvényszék sajtószóvivője, valamint 2012 őszétől a "Nyitott Bíróság" program Békés megyei kapcsolattartója volt.

Korábban gyakorlatilag elképzelhetetlen volt, hogy egy városi bíróságon a bírói kinevezést elnyerő munkatárs - legyen bármilyen tehetséges is - három év múltán a megyei bíróság beosztotti státuszában találja magát. Erre még szerencsés üresedés dacára sem volt szinte példa - erősítették meg lapunknak bírák. (Ma a járásbíróságok jelentik az első, míg a törvényszékek a második lépcsőt bírósági hierarchiában.) Azonban hangsúlyozzuk: esetünkben alig három év után Bagdi nem beosztott bíró lett a törvényszéken, hanem Békés megye első számú bírósági vezetője. A ma 34 éves fiatalember a jogszabályok szerint kétszer hatéves ciklust tölthet ki, s ennek lejárta után, 46 évesen le kell köszönnie a posztról. Utána legfeljebb kollégiumvezető lehet.

Sokak megítélése szerint egy bírónak, az összes szakmai lépcsőt teljesítve nagyjából negyvenes évei derekán lenne lehetősége megpályázni és elnyerni a törvényszéki elnöki posztot. De itt, úgy fest, minden fordítva történik.

Handó Tünde kinevezéseinél nem számít az életkor, és nem igazán nyom a latban a szakmai tapasztalat sem FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Handó Tünde kinevezéseinél nem számít az életkor, és nem igazán nyom a latban a szakmai tapasztalat sem FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

"Tudja, az a legelképesztőbb, hogy a külső szemlélők olykor már jobban elcsodálkoznak, mint a bírói kar tagjai, akik az utóbbi években sok mindenhez hozzáedződtek" - mondta lapunknak egy tapasztalt bíró, némi cinizmussal a hangjában. Többen azt is elmondták, hogy a mostani törvényszéki elnöki pályázatra azért jelentkezett nagyon kevés tapasztalt, sok ítélkezési évet eredményesen maga mögött tudó bíró, mert lesújtó véleményük van a bíróság igazgatási és irányítási rendszeréről, és személy szerint Handó Tünde vezetési stílusáról. Szakmai körökben köztudomású ugyanis, hogy iszonyatos fluktuáció van az OBH-ban, nem egészen függetlenül a vezető munkastílusa és irányítási képességei miatt.

Kondor Katalin Handó éjféli üzeneteiről

Erről festett lesújtó képet tavaly ősszel a Kapu című folyóiratban megjelent dolgozatában a jobboldalhoz közelálló Kondor Katalin, volt rádióelnök is. Kondor egyebek között azt írta: "Handó Tünde, aki kollégáinak éjszaka küldött e-mailben feladatokat ad reggeli határidőre, emellett az idősebb, tehát tapasztalt kollégák eltávolításán, tehát a szakmaiság aláásásán munkálkodott úgy, hogy konfliktushelyzetekben teljesen használhatatlan, beszámíthatatlan hisztérika volt. A látszatra sem igen adott, mindenféle szégyenérzet nélkül jelent meg vállaltan jobboldali rendezvényeken (...)" Így történt meg, hogy Handó tavaly nyáron ott volt a kötcsei találkozón, amely Orbán Viktor legszűkebb barátainak és szövetségeseinek rendszeres találkozóhelye.

Kondor az említett cikkben ezt írta: "2010-ben a Fidesz-KDNP megérdemelten kétharmados többséggel került hatalomra, és hozzáfogott az ország átalakításához. E tevékenységének egyik, ha nem legnagyobb tévedése, amit a bírói karral művelt (az ügyészek, közjegyzők, végrehajtók hasonló sorsa az előbbiek következménye). Alaposan feltehető, hogy tette ezt azért, mert nem volt megelégedve az ítélkezés időszerűségével, és esetenként az érdemi döntésekkel sem. Úgy gondolta - motivált tanácsadói közreműködésével - hogy az eddigi vezetői generáció eltávolításával, és a saját kádereinek helyükbe ültetésével ezen változtatni tud."

Kondor összefoglalóan megjegyezte azt is - ami nem nagy titok, de az ő előadásában mégis másképp hangzik -, hogy a bíróságokon is megtörtént a narancsos hatalomátvétel. Így elég gyorsan megkezdődött a bírói kar leépítése, a saját embereik helyükre ültetésével - az OBH elnökének, Handó Tündének a vezérletével.

Menedzsertípusú elnök kell...

"Amikor a Gyulai Törvényszék elnöki pályázata körüli mozgásokat láttuk, nem fogalmazott meg senki petíciót, s nem köröztette azt a kollégák között, de lesújtó volt a vélemény" - mondta a Népszavának egy bíró. Bár kiderült, a pályázat elvileg többesélyes volt, Bagdi Árpád mellett ugyanis volt egy budapesti aspiráns, aki Békés megyei gyökerekkel rendelkezik, de mindenki tudta, neki aligha van esélye. Sokan arra számítottak, hogy Handó eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot és egy évre megbízza a hozzá közel álló Bagdit a Gyulai Törvényszék vezetésével. Ez másutt is bevált módszer, s így még rövidebb pórázon tudja tartani a beosztott bírósági vezetőket. Hasonló eset történt a napfény városában. Czene Klára után ugyanis Tárkány-Szűcs Babett úgy lett a Szegedi Törvényszék vezetője, hogy korábban járásbíró (a Szegedi Városi Bíróságon) volt, majd egy évre megbízott, utóbb pedig kinevezett vezetője a Szegedi Törvényszéknek.

Végül azonban Gyulán nem ez történt. A szinte pályakezdő Bagdi hatéves vezetői megbízást kapott. A helyi összbírói értekezlet nagy többséggel őt támogatta, de ez csupán véleménynyilvánítás volt, Handót nem ez befolyásolta az egyszemélyi döntésében. Hasonló helyzetben a Csongrád megyei bírák egyhangúan támogatták Cseh Attilát a Szegedi Törvényszék elnöki posztjára, de az OBH első embere a már említett járásbírót, Tárkány-Szűcs Babettet nevezte ki.

Amikor a Békés megyei bírák többsége Bagdit támogatta, akkor igazából nem az eljárásról mondtak véleményt, hanem a kisebbik rosszat választották. Nem akartak kívülről érkezett vezetőt. Ez egy konzervatív szervezet, ezt meg lehet érteni - mondta egyik forrásunk. Menedzsertípusú elnökökre van szükség, hangoztatja több helyütt Handó. Ez némi sarkítással azt jelenti: nem számít az életkor, nem igazán nyom a latba a szakmai tapasztalat és a tudás, a lényeg, hogy jól működjön a bíróság. Na ennyit a hivatásról és szakmáról - fogalmazott érdeklődésünkre egy régi motorosnak számító bíró.

Handó kontra Békés megye

A magyar bírói kart irányító szerv elnöke nem lopta be magát a Békés megyei bírák szívébe. Még Baka András főbírósága idején jött létre egy bizottság, amely hivatott volt tisztázni, hogy miért olyan nagy az ügyhátralék a fővárosi bíróságokon. A nem budapesti bírákból álló testület tagja volt a Békés Megyei Bíróság, majd jogutódja, a Gyulai Törvényszék korábbi elnöke, Baur Péter, aki vezetői megbízása során nem csupán óvatosságról, de olykor gyávaságról tett tanúbizonyságot. Ez a bizottság a rengeteg ügyfélérkeztetés és perirat, valamint az időnként tapasztalható rossz szervezés mellett egy sajátos "ítélkezési szubkultúrában" látta az okát, hogy az ügyek elbírálása a fővárosban késedelmet szenved. Ez az "ítélkezési szubkultúra" kifejezés később gyakran idézett lett bírói körökben. Egyesek szerint a vidéki kollégák iránti, olykor lenézésnek ható viselkedést ez is kiválthatta Handó Tündénél.

Néhány évvel ezelőtt egy Békés megyei összbírói értekezleten az OBH vezetője - komoly meghökkentést kiváltva - arról lamentált, hogy az itt dolgozó bíráknak könnyű helyzetük van, kevés ügyet visznek, így bizonyosan sokat tudnak a helyi várfürdőbe járni, talán még az ítéletek indoklását is ott fogalmazzák meg. Egy másik alkalommal azzal "kedveskedett", hogy szerinte Békés megyében az ügyérkeztetési számhoz képest 18-cal több bíró dolgozik. "Ez azonban tényszerűen nem igaz" - mondta határozottan egy informátorunk.

De Békés volt az a megye is, ahol 2011 tavaszán az akkori vezető, Baur Péter által összehívott vezetői grémium nem írta alá azt a petíciót, amely az ellen tiltakozott, hogy a bírósági vezetőket - a Fidesz hatalmi elképzeléseinek megfelelően - az addigiaknál korábban nyugdíjba lehet küldeni (70-ről 62 évre vitték le a kötelező bírói nyugdíj-korhatárt.). Az eset érdekessége, hogy előtte a megyei bírósági elnökök Budapesten találkoztak, megegyeztek a tiltakozójegyzék kiadásában és tartalmában, majd az elkészült dokumentumot elküldték minden megyei elnöknek aláírni. Baur, a Békés megyei elnök azonban összehívta a megyei vezetést és a városi elnököket, ahol - ki tudja, milyen pressziónak engedve - a nagy többség mégsem csatlakozott a kezdeményezéshez. Utóbb nagy visszhangot váltott ki, hogy a viharsarki bírák saját szakmai, erkölcsi és etikai ügyük mellett sem képesek kiállni.

Meg sem száradt a tinta

Még szinte meg sem száradt a tinta a határozatlan idejű bírói kinevezésén, Bagdi Árpád máris pályázott és nyert, így lett a Gyulai Törvényszék elnöke. Ez a karrier - mondta egy gyulai bíró. Hozzátette, a személy és a történet számára ellentmondásos, mert az új elnököt tehetségesnek, nagy munkabírásúnak tartja. Ráadásul jól is ismeri. De itt nem csak erről van szó - sóhajt egy nagyot. Ma a köztársasági elnök leghamarabb 30 évesen nevezhet ki bíróvá valakit. Akkor is határozott, hároméves megbízással. A három év vége felé, nagyjából két és fél év után kezdik el vizsgálni, hogy megadható-e számára a határozatlan idejű, beosztott bírói kinevezés. Az esetek többségében ez történik. Bagdi Árpád azonban jobban járt. 2012-es határozott idejű kinevezése, majd 2015 tavaszi határozatlan idejű kinevezése után, 34 évesen - rengeteg szakmai és szakmán kívüli körülménynek köszönhetően - olyan csúcsra ért, mint ebben az országban kevesen. Mint a mesében a legkisebb fiúnak: neki minden sikerült.

Igaz, a népmesével ellentétben, a főhősnek itt nem kellett minden akadállyal és ráadásul még a hétfejű sárkánnyal megküzdenie. Sőt.

Szerző

Szakképzés: nagy baj lehet, ha őszig sem rajzolódnak ki a források

Megszüntetnék a 7-8. évfolyamokat, még mindig gondolkodnak, hogyan működjön az új szakképzési rendszer, az állami intézményfenntartó belefullad az adósságba. A tomboló nyárban is látni: nem könnyű tanévnek nézünk elébe.

Gőzerővel zajlik az oktatási rendszer átalakítása, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy újabb ötlete szerint például megszüntetnék a 7-8. évfolyamokat, a diákokat pedig körzeti központokba terelnék össze. A még egyeztetés alatt álló előterjesztés szerint - amelyre a Vs.hu hívta fel a figyelmet - az átalakítások célja az iskolarendszer racionalizálása, amelyet 2018-ig igyekeznének levezényelni. Hangsúlyozzák: a változtatások leginkább azokat a kisebb településeket érintené, ahol a felső tagozatokon nem megfelelő szintű oktatás zajlik. Hogy az alsó tagozatokra ez milyen hatással lesz, nem tudni, a minisztérium még nem közölt részleteket, a racionalizálásról szóló egyeztetések is minden bizonnyal kezdeti stádiumban vannak.

Olyannyira, hogy a kormány ezen terveiről a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem hallott, pedig a szakszervezet és a kormányzat között nemrégiben létrejött egy olyan megállapodás, amelyben az Emmi garantálta, hogy azonnal egyeztetnek, ha a köznevelési rendszer újabb átalakítását tervezik. "Nem tudom kommentálni, eddig semmiféle szakmai egyeztetés nem volt. A legbosszantóbb az egészben, hogy már megint a sajtóból kellett értesülnünk minderről" - mondta Szüdi János, a PSZ jogásza.

Még mindig sok a bizonytalanság a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban is. Mint ismert, július 1-jétől a szakképzés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) irányítása alá került. Az átszervezés nagyjából 300 iskolát érint, amelyeket szám szerint 44 szakképzési centrumba tömörítenek majd. "Az iskolacentrumok létrejöttek, ám hogy kik lesznek a vezetők, mibe lesz beleszólásuk, nem látható át. A centrumok működésével kapcsolatos szabályzat még mindig kidolgozás alatt áll" - mondta Tóth József. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az átalakítás egyik legfontosabb pontja a finanszírozás. A 2016-os költségvetésben viszont nincs külön forrás megjelölve az NGM-hez átkerült intézmények működtetésére, a kormány a Kliknek szánt pénzt osztaná ketté.

Áderhez fordulnak az egyetemi oktatók
Levelet küldött Áder Jánosnak az Oktatói Hálózat (OHA), amelyben arra kérik a köztársasági elnököt, ne írja alá azt a törvénymódosítást, amely létrehozza az osztatlan államtudományi képzést és oklevél kiadására kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) jogosítja fel - írta a Népszabadság. Az OHA szerint a szabályozás veszélyezteti az állam- és jogtudományi képzést folytató műhelyeket, továbbá alkotmányellenes és nincs összhangban az Akadémiáról szóló törvénnyel sem.

"Nem tudni, hogy a Klik mennyi pénzt fog átadni az NGM-nek, ha szeptemberig nem rajzolódnak ki a források felhasználási lehetőségei, komoly gondok lehetnek" - állítja Tóth József, hangsúlyozva: a forrásfelhasználás és annak folyamatossága kulcsfontosságú a rendszer hatékony működtetése szempontjából. "Nem lehet azt mondani, hogy van egy bizonyos mennyiségű összeg, amiből gazdálkodni kell. Pontosan ki kell számolni, mi mennyibe kerül. A különböző szakmák képzései között is jelentős költségkülönbségek vannak" - mutatott rá Tóth.

Nem sok bizakodásra ad okot, hogy a Klik továbbra is forráshiánnyal küszködik, gyakran előfordult, hogy az óraadó pedagógusok béreit sem tudták időben kifizetni, az iskolafenntartó adóssága májusban pedig már megközelítette a 12 milliárd forintot. Ikotity István szerint ezért a Kliknél állami csődvédelemre lenne szükség. Az LMP-s politikus emlékeztetett, hogy sok iskolában az alapvető oktatási eszközök megvételére sincs pénz, s ha nem pótolják a hiányt, szeptemberben nem indulhat nyugodtan az iskolai év. Igaz, Balog Zoltán humánminiszter a napokban boldogan jelentette be: jövőre több pénz lesz oktatásra, a köznevelés költségvetési támogatása hétmilliárddal emelkedik. Csakhogy a Klik probléma nélküli működtetéséhez legalább 100 milliárd forint hiányzik a rendszerből.

Szerző

A gyógyszerészek is külföldre mennek

Publikálás dátuma
2015.07.08. 07:06
Illusztráció Fotó: Tóth Gergő, Népszava
Bővülnek a gyógyszerészek feladatai, öt százalékuk külföldre megy, sokan nyugdíj mellett dolgoznak, ezért emelni kellene az egyetemi képzés keretét - ezt kéri a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYSZ). A szervezet elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy nincs akkora hiány a szakmájukban, mint az orvosok körében, de évente 50-70 kollégájuk kikéri a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, a következő években kiszámítható, egyenletes ütemben megy nyugdíjba az idősebbek közül 130-140 gyógyszerész. 

Hankó Zoltán szerint mindazonáltal nem a kritikus létszámhiány miatt kérik a hallgatói keret növelését, hanem főként azért, mert a hazai ellátórendszerben új elvárások jelentek meg velük szemben. A kamara és a hazai orvosegyetemek gyógyszerészi karának dékánjai írták alá azt a felmérést, amelyben részletes kimutatásokat tártak a döntéshozók elé a szakma hazai és nemzetközi helyzetéről. Kimutatták, hogy a közforgalmú patikákban 5300, a kórházakban pedig 400 gyógyszerész dolgozik, utóbbiak nem vállalkozóként, hanem alkalmazottként. Megnézték a nyitvatartási és ügyeleti rendet, továbbá megvizsgálták, mekkora létszám mellett lehetne túlmunka nélkül megoldani az ellátást. Azt is kiszámolták, mekkora létszámnövelés kellene, ha eleget tennének az elvárásnak, és a betegekkel a mainál többször és többet beszélgetnének a gyógyszerészek. Hankó Zoltán azt mondta: a mostani 5700 helyett hétezer szakember tudna európai színvonalú ellátást nyújtani, de a kórházi létszámot meg kellene duplázni.

Ez azonban egy optimális ellátáshoz igazított szükséglet, a valóságban ma nem tudna ennyi gyógyszerészt eltartani a rendszer, tehát senki ne számítson rá, hogy ennyi pályázatot hirdetnek meg a közeljövőben – figyelmeztet a kamarai elnök. Hankó Zoltán úgy látja, nincsenek rossz helyzetben a gyógyszerészek, a kezdő bérek elérik a 290 ezer forintot, öt év alatt háromszorosára nőtt az ágazat eredménye. A vállalkozó gyógyszerészek ugyan csak a hitelek törlesztése és a készletek feltöltése után emelhetik a béreket, de az utóbbi évek szerkezeti változtatásainak hatására a veszteséges patikák száma jelentősen csökkent.

Mindent összevetve a MGYSZ úgy látja, a mai 275 fős kezdő egyetemi évfolyami létszámot 350 főre kellene emelni, hogy a lemorzsolódás, az elvándorlás, a nyugdíjazások mellett is egyre több szakember adhasson tanácsot a betegeknek, vagy akár az orvosoknak is, akik lassan elvesznek a rohamos tempóban bővülő gyógyszerkínálatban. A dékánok aláírása pedig azt jelzi, hogy az orvosegyetemek készek lennének fogadni az újabb gyógyszerészhallgatókat.