Iráni atom - Netanjahu: történelmi léptékű súlyos hiba az alku

Publikálás dátuma
2015.07.14 14:46
Korábbi felvétel. Fotó: Getty Images
Fotó: /
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást.

Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. "Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez" - értékelte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között (az ENSZ BT öt állandó tagja, azaz Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, továbbá Németország) megszületett egyezményt az iráni atomprogramról.

"Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia" Iránt - tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint. 

Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint "a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének".

"Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei"- állította bírálatában Hotoveli. "Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé."

"Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését" - zárta közleményét. 

Miri Regev volt katonai szóvivő, jelenlegi kulturális és sportminiszter "a szabad világ és az emberiség számára rossznak" nevezte az atomprogramról kötött alkut.

Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy "azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással".

"Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják" - jelentette ki Jahimovics. 

A katonai rádióban megszólaló - az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető - Cipi Livni volt külügyminiszter szerint "az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne". Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben.

Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt. Mint mondta, "naivitás azt hinni, hogy elérsz valamit egy jó beszéddel valahol", amivel a kormányfőnek az amerikai kongresszusban március elején elmondott - az iráni megállapodást már akkor elutasító - szavaira utalt. 

"Én nagyon gyakorlatias ember vagyok, tudok beszélni a világgal, s tudom, miként lehet eredményeket elérni. Az ügyek megfelelő intézésével értem el minden eredményt a palesztin ügyben is, és nem jó beszédekkel"- tette hozzá bírálatában. 

Izrael és Irán között kiváló diplomáciai, gazdasági és katonai együttműködést volt Reza Pahlavi sah idején, de az 1979-es iszlám forradalom után fokozatosan megromlott a két ország viszonya. Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni elnök többször is éles kirohanást intézett Izrael ellen, s 2012-ben egyebek között kijelentette, hogy "Izraelt egy nap letörlik a térképről". 

Szerző
2015.07.14 14:46

Egyre többen pályáznak Juncker székére

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:00

Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Ringbe szálltak a szocialisták jelöltjei is az Európai Bizottság elnökségéért, a magyarok Maroš Šefčovičot támogatják.
Megvan a második, sőt a harmadik jelölt is az Európai Bizottság jövő ősszel megüresedő elnöki tisztére. Az Európai Néppártot (EPP) követően az Európai Szocialisták Pártja (PES) is korán beszállt a ringbe: Manfred Weber bajor keresztényszocialista EP-képviselő és európai néppárti frakcióvezető után, a szlovák szocialista Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be, hogy megpályázza az EU legfontosabb tisztségét. Őt követve gyorsan bejelentkezett a szintén szocialista Christian Kern, egykori osztrák kancellár, aki hétfőn tette közzé, hogy elindul a megmérettetésen. Várható, hogy az események mostantól felgyorsulnak, és más európai pártcsaládok is kampánymódba kapcsolnak. Az 52 éves Maroš Šefčovič maga mögött tudhatja a PES kilenc tagszervezetének, köztük a Magyar Szocialista Pártnak a támogatását. Az őt jelölő testvérpártok kivétel nélkül a 2004-ben csatlakozott tagállamokban működnek. Gurmai Zita szocialista országgyűlési képviselő, a PES nőszervezetének elnöke szerint Šefčovič nagyon felkészült politikus, aki jól ismeri az uniós intézmények működését. „A kelet- és közép-európai térség örülhet, hogy elvállalta a jelöltséget a bizottsági elnök posztjára. Ez egyben jelzés, hogy a szocialisták elutasítják a kétsebességes Európát, amelyben a régió országai a perifériára szorulhatnak” – mondta lapunknak Gurmai. Az indulását bejelentő beszédében Šefčovič is azt hangsúlyozta, hogy el kell tüntetni az Európát megosztó kelet-nyugati és észak-déli választóvonalakat. A politikus kilenc éve az Európai Bizottság tagja, nyolc éve az alelnöke. Az előző ciklusban oktatásért, kultúráért, az uniós intézmények közötti kapcsolatokért és adminisztratív ügyekért felelt. A Juncker-bizottságban energiapolitikával foglalkozik. Korábban Szlovákia brüsszeli állandó képviselője volt, és különböző diplomáciai megbízatásokat teljesített. Maroš Šefčovičnak nem csak Christian Kern korábbi osztrák kancellár lehet a párton belüli kihívója, de egyes hírek szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland nemzetiségű alelnöke is erősen fontolgatja indulását. Egy ideig a testület gazdasági biztosát, a francia Pierre Moscovicit is a lehetséges jelöltek között emlegették, de úgy tudjuk, hogy mára elfogytak a támogatói. Gurmai Zita szerint itt lenne az ideje, hogy végre egy nő is megmérettesse magát. Az olasz Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője azonban nem vállalta a feladatot, más esélyes pedig egyelőre nincs. Az európai szocialisták egy intenzív kampány végén, december eleji lisszaboni kongresszusukon választják majd ki vezető jelöltjüket, akit a brüsszeli zsargon német kifejezéssel Spitzenkandidatnak hív. Az év utolsó hónapjára előreláthatólag a többi pártszövetség is meg fogja nevezni legfőbb esélyesét. Az európai pártok szeretnék, ha az EP-választások után az a Spitzenkandidat nyerné el a bizottsági elnöki tisztséget, akinek a politikai családja a legjobban szerepelt az európai parlamenti választásokon. Ez így történt 2014-ben, amikor a legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt vezető jelöltje, Jean-Claude Juncker ülhetett az elnöki székbe. A tagállami vezetők nem akarják megismételni a folyamatot, amit már akkor is bíráltak. Most nagyobb erőbedobással fognak harcolni az őket megillető jelölés jogáért, mint négy éve. Az Emmanuel Macron francia elnök nevével fémjelzett baloldali liberálisok például nem is akarnak saját Spitzenkandidatot állítani. A jelenlegi előrejelzések szerint ismét az Európai Néppárt nyerhet az EP-választásokon, bár mandátumainak száma jelentősen megcsappanhat a populista, nacionalista erők térnyerése miatt. A szocialisták is hasonló, ha nem nagyobb vérveszeszteségre számíthatnak. Mivel az Európai Bizottság elnökét a kormányok jelölik, és az Európai Parlament választja meg, nem pusztán a választási eredmény számít. A győztes párt vezető jelöltjének, vagy az állam- és kormányfők választottjának meg kell nyernie a képviselők többségének a támogatását is ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke lehessen.
2018.09.20 08:00
Frissítve: 2018.09.20 08:00

Egyelőre nem zárják ki a Fideszt a Néppártból

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:29
Daul, az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz.
Fotó: DPA/ Wiktor Dabkowski
Az EPP elnöke ragaszkodik Orbánhoz: az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképp sem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt.
"A sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására. Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink" - nyilatkozott a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt Joseph Daul EPP-pártelnök. Mint az MTI írja, a francia politikus csak ennyit mondott a magyar kormányfőről: "nem könnyű eset, ezt mind tudjuk".
Az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, mondta Daul. Azért persze megjegyezte: következményeinek kell lennie annak, ha valaki nem felel meg a jogállamisági elveknek. Más tagországokat is ugyanezzel a mércével kellene mérni, például a szociáldemokrata kormányzású Máltát, Romániát és Szlovákiát, amelyekben ugyancsak aggodalmakra ad okot a helyzet, tette hozzá az EPP-elnök.
Az EPP több tagpártja a Fidesz kizárását szerette volna elérni, Daul szavai azonban világossá tették, hogy a vezetés ezt egyelőre nem akarja. A jogállamisági eljárás várhatóan nem zárul le a jövő évi európai parlamenti választásig, így a Fidesz azon még a Néppárt tagjaként vehet részt.
2018.09.20 07:29
Frissítve: 2018.09.20 07:36