Utcára vonulnak a quaesterosok

Megkezdődött ugyan hétfőn azoknak a Quaestor-ügyfeleknek a kártalanítása, akiknek legfeljebb hatmillió forint jár, de az érintettek körében a feszültség nőttön-nő. A kötvénytulajdonosok bejelentették, hogy tüntetést is szerveznek július végén.

Az elégedetlenség fő oka, hogy a hat- és harmincmillió forint közötti befektetések után csak az Alkotmánybíróság (Ab) döntését követően fizetnek. Ez jogi szakértők szerint jogellenes lépés, mert a Quaestor-kötvényesek törvényes kártalanítását nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy az Alkotmánybíróság még nem reagált az ügyben érkezett beadványokra. A Quaestor-károsultak kártalanításáról, kárrendezéséről szóló törvény, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény nem teszi azt lehetővé, ugyanis hogy pusztán az alkotmánybírósági beadvány tényére figyelemmel halogatni lehessen ezt a kárrendezést. Márpedig a Befektető-védelmi Alap (Beva), és keretében működő Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja erre hivatkozik.

Ugyanakkor szakértők szerint a kifizetések mértékét azért korlátozták, mert a Quaestornál kevés a fellelhető pénz. Azt nem tagadja viszont senki sem, hogy a hat- és harmincmillió forint közötti összeget ki kell fizetni. Ez pedig egy elég nagy politikai csapdahelyzet. Ha most kifizetik a pénzt 30 millióig, majd az AB elkaszálja a törvényt, az elég nehezen lesz kezelhető. Ha viszont nem fizetnek semmit az AB távoli döntéséig, az ügyfelek lázadnak fel, és mennek utcára. Így aztán bedobtak egy köztes, jogilag elég vitatható megoldást: egyelőre csak hatmillióig kell kártalanítani, vagyis úgy, mintha nem is élne a quaestoros törvény harmincmilliós plafonja. Emiatt most csak a valós károknál jóval alacsonyabb összegig, összesen 88 milliárd forintig kártalanítanak - írta az Index.

Bár a Quaestor-károsultak háborognak, azt ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy ritka egyedi kegyben részesülnek azáltal, hogy külön kártalanítási alapot hozott létre részükre a kormány. Ennek feltehetően az az oka, hogy a Fidesz csak így képes elleplezni, hogy valójában kik voltak a kormányközeli cég nagy befektetői, illetve hogy mekkora volt a fiktív kötvények állománya. A kormány azt kívánta megakadályozni, hogy tömeges kártérítési perek induljanak, mint ahogy az a devizahiteladósok esetében történt.

Az sem segíti a világosabb kép kialakulását, hogy a felszámolót képtelenség szóra bírni, míg a OBA-Beva egyesülés csak 2016. január 1-jén valósul meg, így csak egy ismert kommunikációs ügynökség nyújt információt a kártalanítás menetéről, illetve a Quaestornál történtekről, de ők maguk is csak a múlt héten adhattak ki közleményt. Egyes sajtóhírek arról számoltak be, hogy a rendőrség bizonyos nyomozati anyagokat elvesztett.

Még a quaestorosoknál is bizonytalanabbnak látják helyzetüket a Buda-Cash károsultak. Ők is az Alkotmánybírósághoz fordultak, azt sérelmezik, hogy ha a Quaestor-ügyfeleknek van kártérítési alapjuk, akkor nekik miért nincs. A kártalanítás finanszírozását, azaz a pénzügyi szolgáltatók pótbefizetéseit a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, az OTP is sérelmezi, ezért szintén a taláros testülethez fordult. Az Ab döntése legkorábban ősszel születhet meg, de a tág határidők akár egy évig tartó eljárást is megengednek.