Nőnek a nyomorgók rezsikiadásai

A legszegényebb nagycsaládosok jártak a legrosszabbul a központi lakásfenntartási támogatás márciusi megszűnésével – ezt mutatja a Habitat for Humanity Magyarország 31 önkormányzat szociális rendeletét vizsgáló tanulmánya. A lakáshelyzetet és a lakhatási szegénység okait vizsgáló szervezet elsőként hozott nyilvánosságra olyan elemzést, amely rámutat a helyi megoldások visszásságaira.

A Kováts Bence vezette kutatás megerősítette, hogy a magyar állam a tulajdonszerzést támogatja, a legalább kis pénztartalékkal rendelkező középosztály lakhatási feltételeit javító intézkedéseket hozott az utóbbi években, miközben a lakás megtartásáért küzdő szegényeket egyre kevésbé segíti. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a lakások fenntartásához adott támogatások az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról nullára csökkentek. A rezsikiadásokat enyhítő energiaár-támogatás 2011-es megszűnése után megmaradt egyetlen eszközre, a normatív alapon járó központi lakásfenntartási támogatásra még 2013-ban is 450 ezren voltak jogosultak, de a szám drasztikusan csökkenhet azután, hogy az önkormányzatok eldönthetik, milyen feltétellel kaphat valaki ilyen segélyt. A vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy a városok és községek ötöde megszüntette ezt a támogatási jogcímet, ahol pedig próbálták helyi forrásokból pótolni, többnyire kevesebb pénzt tudnak, vagy akarnak adni. A majdnem 3200 magyarországi önkormányzat tehát most egymástól sokszor homlokegyenest eltérő 3200 féle módon szabályozza, hogy ki kaphat segítséget és ki nem.

A helyi rendeletek vizsgálatakor kiderült, hogy a többtagú, 30 ezer forint egy főre jutó jövedelemmel sem rendelkező családok szinte mindenhol rosszabbul jártak, míg a magányosan élő, de ennek kétszeresét kapó, többnyire nyugdíjas segélykérők akár magasabb támogatást is kaphatnak. Minél szegényebb és nagyobb egy család, annál biztosabban jár rosszabbul, mint év elején – derül ki az elemzésből, amely azt is megmutatja, hogy az önkormányzatok egy része szubjektív és a kérelmezők magánszféráját durván sértő feltételekhez, például a WC tisztaságához köti a segély megítélését. Korábban a 40 ezernél nagyobb városokban kötelező volt adósságrendezésre fordítható segélyt adni a rászorulóknak, márciusban ezt is eltörölték, Miskolc és Hódmezővásárhely meg is szüntette ezt a támogatási formát. Ahol megmaradt, ott is csökkentették az összeget, és magasabb jövedelemhatárt húztak meg, vagyis a legszegényebb adósok esélyei tovább romlottak, hogy minimális segítséget kaphassanak.

A Habitat for Humanity szakértői szerint ez még nem a vég: tovább romolhatnak ebben a körben a megélhetés feltételei, ha megvalósul az orbáni ígéret és 2018-ra megszűnik valamennyi jövedelempótló támogatás, vagyis segély. Ezért a szervezet munkatársai és a felmérés ismertetésén jelenlévő városkutató, szociológus és szociálpolitikus is sürgette a központi lakásfenntartási támogatás rendszerének visszaállítását és átfogó program kidolgozását a háztartások adósságainak rendezésére.