Lejtmenetben az építőipar

Az építőiparnak az utóbbi években tapasztalt szárnyalásának vége szakadt. A Központi Statisztikai Hivatal számai alapján az esztendő ötödik hónapjának szerződésállománya 41,3 százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbitól. Szakértők szerint a visszaesés egyik oka, hogy egyes területeken - a lakásépítéstől eltekintve - túlfűtött beruházási láznak voltunk a tanúi.

A legfrissebb statisztikai adatokból az a következtetés vonható le, hogy az építőipar termelése várhatóan csökken az év második felében. Ennek jelei már világosan megmutatkoztak májusban, amikor az építőipar termelése csak 2,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami jócskán elmaradt az utóbbi időszakban megszokott teljesítménytől. De még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a május végi szerződésállomány volumene 41,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A szerződésállomány mindenkori nagyságát úgy érdemes számba venni, hogy a ténylegesen megvalósuló beruházások ennél mindig alacsonyabbak, vagyis aligha járunk messze az igazságtól, hogy jövőre a mostaninak akár felére is eshet az építőipar jelenlegi, magasnak aligha mondható teljesítménye, ami állásvesztésekkel is járhat.

Az építőipar tevékenységét, bármily meglepő, az utóbbi időben a túlfűtöttség jellemezte - legalábbis így vélekedett a lapunk által megkérdezett szakértő, Sztrányák József. A Magyar Ingatlan Tanács elnöke úgy látja, számos esetben előfordult, hogy nem azt és nem ott építettek, amire valóban szükség volt. Közismert, hogy a megelőző, uniós gazdasági ciklus során olyan felesleges beruházások is létrejöttek, amelyek látványosak ugyan, mint a települési főterek, de ebben a formában teljesen feleslegesek. A mostani visszaesés egyik oka éppen az, hogy a 2007-2013 uniós ciklus pénzeit már jórészt felhasználták, az újak pedig még nem érkeztek meg. A jövőre nézve kedvező, hogy vélhetően kevesebb presztízsberuházást támogatnak majd az pályázatok kiírói.

Ugyanakkor - emlékeztetett Sztranyák József -, a lakásépítések nagyot lendíthetnének az iparág teljesítményén, de itt is számos anomáliára bukkanhatunk. Olyan jelentős beruházásoknak otthont adó városok, mint amilyen Győr vagy Kecskemét, és az iskolavárosként is számon tartott Gödöllő szívesen helyt adna lakásépítkezéseknek, de a Magyar Ingatlan Tanács elnökének tapasztalatai szerint ez fennakad a bankok hitelezési hajlandóságán. A kereskedelmi bankok nem nyújtanak kölcsönt a lakásokat építeni szándékozó vállalkozóknak, vagy ha néha-néha igen, akkor ezt olyan feltételekkel teszik, hogy a vállalkozó eláll építési szándékától. Sokat lendíthetne a lakásépítkezéseken az is - hiszen a folyamatosan elöregedő állományt is legalább évi egy százalékkal pótolni kellene -, hogy ha a települések nagyobb mértékben számolhatnának a bérlakás építkezésekkel. Ebben a vállalkozók is partnerek lennének, hitelt is hajlandók lennének ilyen célból felvenni, ha kapnának. A települések emellett ingyenes telekjuttatással is támogathatnák a bérlakások számának szaporodását. Sztranyák arról is említést tett, hogy javítana a helyzeten az ilyen építkezések áfa-kedvezményt kaphatnának, mint ahogy azt korábban a szakmai szervezetek javasolták, viszont a kormányzati ellenállás miatt ennek most kicsi a realitása.

Ugyanakkor Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy az építőipar az év második felében lényegesen nagyobb számú és értékű szerződéseket kössön. Ebben segítséget jelenthet a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely újabb megrendelésekhez juttathatja az építőipart. Az elnök kiemelte az uniós pályázatok mielőbbi megjelenését is, amelyek szintén építési beruházásokkal járnak, illetve azt, hogy a közmegrendelők - az állam és az önkormányzatok - a rendelkezésre álló uniós forrásokból gyorsított ütemben indítsák az építési célú megrendeléseket.