Vajna újra csak nyerhet

Andy Vajna filmipari kormánybiztos kaszinói nincsenek bekötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz - derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján egy kérdésre adott válaszából. Vajna érdekeltségei játékadót fizetnek, nincs blokkadási, áfafizetési kötelezettsége a kaszinókban, helyette van játékadó, amit viszont havonta szigorúan ellenőriz a gazdasági tárca - állította Lázár János.

Mivel a kaszinókban nincs áfa, se blokk, így az online kaszinók rendszerében azt még vizsgálja a kormány, hogyan lehet majd ellenőrizni, hogy valós-e az adóalap megállapítása - közölte a miniszter.

Korábban az is felvetődött, hogy az online sportfogadást is Vajna és Szima Gábor, a másik kaszinó kiváltsággal rendelkező vállalkozó üzemeltethetné, ez azonban már a fideszes képviselőknek is sok volt, ezért elvetették. Vajna félmilliárd forintot takaríthatott meg csak azzal, hogy az gazdasági tárca beleegyezett, hogy később nyissa meg két budapesti kaszinóját.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány nem terjeszti ki az online pénztárgépek használatát a szolgáltatói szektorra, az ötletet Orbán Viktor miniszterelnök "leverte".

Szerző

Brüsszel Matolcsy György körmére néz

Publikálás dátuma
2015.07.17. 07:20
Az Európai Bizottság mintha jobban fi gyelne ránk... FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
A magyar jegybank ésszerűtlen és pazarló intézkedései már Brüsszel nemtetszését is kiváltották. Az Európai Bizottság Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke és európai parlamenti képviselője jelzései nyomán vizsgálatot indít. Lázár János megfenyegette a Spart és a Philip Morrist, mert szintén panasszal éltek az uniónál.

Mélyreható vizsgálatot kezdett az Európai Bizottság a Magyar Nemzeti Bankban, annak visszás költekezései miatt, amire információink szerint még nem volt példa - tudta meg lapunk. Korábban Molnár Csaba, a DK uniós parlamenti képviselője hívta fel az EB figyelmét arra, hogy a Matolcsy György vezette MNB-ben ésszerűtlen és pazarló gazdálkodás folyik. Mint a politikus a Népszavának elmondta, egy ilyen vizsgálatnak többféle kimenetele lehet. Mindenek előtt azt vizsgálja majd a brüsszeli testület, hogy mennyiben sérült a jegybank függetlensége Matolcsy György elnökségének időszakában. Annak ellenére, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek, mégis az Európai Központi Bank (EKB) által vezetett rendszer része. (Ezt jól illusztrálja, hogy a hazai jegybanktörvény értelmében az EKB eljárást indíthat Magyarország ellen, de az sem kizárt hogy a törvényen végrehajtott módosításkor is ki kell kérni a frankfurti székhelyű bank jóváhagyását.)

Ha a vizsgálat megállapítja, hogy hibás az a gyakorlat, amelynek révén a magyar jegybankelnök úgy viselkedik, mintha pénzügyminiszter lenne, előfordulhat, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Magyarország ellen, és büntetést is kiszabhat - mondta Molnár Csaba. A jegyban eddig már 200 milliárd forint közpénzből finanszírozta elnökélnek unortodox gazdaságpolitikai tévképzeteit, illetve több tíz milliárd forint ugyancsak közpénzből luxusingatlanokat vásárolt. A DK bízik abban, hogy az EB lerántja a leplet Matolcsy György közpénzpazarló ámokfutása eddig elfedett részleteiről is - mondta a párt ügyvezető alelnöke.

A DK szerint a MNB-nek a forint védelme és az ország pénzügyi stabilitásának fenntartása lenne a feladata, nem pedig az adófizetői pénzek “unortodox” elköltése, és felhívta a figyelmet arra, hogy az EB lesz az első hivatalos szerv, amely kivizsgálja a gyanús jegybanki költekezéseket. Az EB vizsgálatának tényét egyébként Lázár János kancelláriaminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján tagadta.

Tiziano-képet vettek
Megvásárolta a Magyarországon fellelhető egyetlen Tiziano-képet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár Program keretében - közölte honlapján csütörtökön az MNB. A Mária gyermekével és Szent Pállal című festményért 4,5 milliárd forintot fizettek.

Amióta Matolcsy György áll az MNB élén számos olyan ügyletről lehet hallani - a már említettek mellett -, amelyek szintén távol állnak az MNB alapműködésétől.

Elég csak annyit megemlíteni, hogy a jogi hézagokat kijátszva államkötvényeket is vásárolnak, vagyis vélhetően megszegik a monetáris finanszírozás tilalmát. Emellett nem csak ingatlanvételre, de hasznosításra is adták a fejüket.

A jegybank 1,8 milliárd forintot fizet a Fidesz-közeli Századvégnek tanulmányokért. Az MNB felügyelőbizottságának, amely a jegybank gazdálkodásának ellenőrzésére hivatott, a 2014-ben indult, új parlamenti ciklus kezdetével egyidejűleg fel kellett volna állnia, végül csak napjainkban szavazta meg összetételét az Országgyűlés, jellemző módon a demokratikus ellenzéki pártok képviselőinek egyetlen helyet sem hagyva. Csak egy, a Jobbik által delegált szakember képviseli a nem kormánypárti politikai erőket. Érdeklődtünk a jegybanknál, hogy kiegészült-e a felügyelőbizottság a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által tagokkal, és a testület megkezdte-e már a működését, de érdemi választ erre nem kaptunk, így vélelmezhető, hogy továbbra sem ellenőrzik azt, hogy Matolcsy György vezetésével a jegybanktörvénynek megfelelően működik-e az MNB.

Lázár megfenyegette a Philip Morrist és a Spart
A Philip Morris és a Spar Magyarország feljelentése alapján két különadó miatt vizsgálatot indított az Európai Bizottság (EB). Az élelmiszerlánc felügyeleti díj, és a dohányipari különadó is a sávos, progresszív jellege miatt akadt fenn a rostán. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján kijelentette a Bizottság a Spar-csoport és a Philip Morris érdekeit képviseli. "Azt üzenjük a két érintett cégnek, hogy ha nem ebben a formában, akkor majd más formában, de ezt a terhet meg kell fizetniük. Ugyanez igaz lesz minden olyan cégre, mely feljelenti az országot" - hangsúlyozta a miniszter.
A dohányipar keményen fog adót fizetni, és abból megépül majd az új budapesti kórház - tette hozzá. A miniszter azt sem titkolta, a kormány célja magyar cégek védelme, "és a külföldiek kitétele az országból".Brüsszel korábban bejelentette, felfüggesztő rendelkezéseivel megtiltja Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a bizottság le nem zárta a vizsgálatát.A tájékoztatón elhangzott, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból az idén 23 milliárd, a dohánycégek egészségügyi hozzájárulásából pedig 11,5 milliárd forintot vártak a költségvetésbe. Lázár szerint a dohányipar új adója lenne az új budapesti kórház fedezete.
Ez az állítás azért is meglepő, mert erre a célra a 2016-os költségvetés csupán egymilliárd forintot tartalmaz. A kormánynak nem áll szándékában visszavonni a két adót - erősítette meg a miniszter.Lázár állításával szemben a Blokkkcom szakmai blog szerint óvatos becslés alapján összesen - a teljes díjbevételt tekintve - az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 30 milliárd forint befizetésének felfüggesztését is jelentheti. Ez akár a a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) működését is megbéníthatja, hiszen az elsősorban ezekből a befizetésekből látja el feladatait. A dohányipari adóval együtt tehát több mint 40 milliárd forintnak mondhat búcsút, ha ideglenesen is, a kormány. Ezt vagy újabb adók kivetésével, vagy a költségvetési tételek átcsoportosításával, illetve a tartalékok felélésével hidalhatja át a kabinet.
B. T.

Szerző

Nem meglepő a romló érettségi eredmény

Publikálás dátuma
2015.07.17. 07:14
Néha a feladat megértése is gondot okoz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Oktatási Hivatal (OH) szerint régen teljesítettek annyira rosszul a magyar diákok, mint az idei érettségin. Az osztályzatok összesített átlaga 3,57 lett, ennél gyengébb eredmények (3,55) 2008-ban születtek utoljára. Az elmúlt öt év átlagát tekintve angolon és az informatikán kívül valamennyi tárgyból rontottak a diákok. Az egy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva középszinten romlottak az eredmények magyarból és fizikából, a legrosszabb osztályzatok pedig matematikából születtek: az átlag 2,84 lett.

A május-júniusi 446 ezer vizsgából "csak" 6741 volt elégtelen, a legtöbben - több mint háromezren - matematikából buktak. Nem most derült fény először arra, hogy a magyar diákok nem jeleskednek a reáltantárgyakból, a legutóbbi PISA-felmérés eredményei szerint a matematika és a szövegértés területén 2003 óta folyamatosan romlanak az adatok, 2012-ben a magyar iskolások már az OECD átlag alatt teljesítettek.

Az eredmények nem lepték meg Mendrey Lászlót. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint az oktatási szakma előre látta, hogy az eredmények idén sem lesznek fényesek. Nem tartotta kizártnak, hogy az idei gyenge eredményekben a köznevelési rendszer - szakemberek szerint nem éppen pozitív irányú - átszabása is szerepet játszik. Bár a színvonalcsökkenésre hazai és nemzetközi felmérések is figyelmeztetnek, a kormány mégis úgy tervez hosszú távú átalakításokat, hogy előszeretettel hagyja figyelmen kívül a szakmai szervezetek véleményét. Megírtuk: hogy véget vessenek a kormányzat ezen gyakorlatának, a PDSZ oktatáspolitikai kerekasztal összehívását sürgeti.

Az ötletet a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) is támogatta. Tóbiás József, az MSZP elnöke és Hiller István, az országgyűlés alelnöke, volt oktatási miniszter közleményben jelezte: a tárgyalások célja csak egy mindenki számára elfogadható oktatási minimum kialakítása lehet, amely stabilitást biztosít az iskola világában. "E nélkül, bármekkora is az aktuális kormánytöbbség - ahogy ez látható - az eredmény rossz, a színvonal csökken".

Szerintük a kormánynak és az ellenzéknek együtt kell kialakítania a hosszú távú feltételrendszert és biztonságot az oktatásban. Mendrey László szerint a pártok szakpolitikusait szívesen látják. "A pártpolitikát viszont szeretnénk távol tartani. Oktatási kérdésekben a szakpolitikának kellene meggyőznie a pártpolitikát, nem pedig fordítva, ahogy ez gyakran manapság történik" - mondta a PDSZ elnöke.

Szerző