Megállapodás az északi-sarki halászatról

Környezet- és állatvédelmi szakemberek egyaránt kedvezően értékelték azt a tegnap Oslóban aláírt nemzetközi egyezményt, amely megtiltja a kereskedelmi célú halászatot az Északi-sark meghatározott térségeiben. A fagyos régióban mindeddig nemigen merült fel ipari méretű lehalászás igénye és lehetősége, ám a globális felmelegedés nyomán a szóban forgó régióban előrehaladott a jégmezők olvadása és felmorzsolódása, így valószínűsíthető, hogy idővel a halászati helyzet is változhat.

A megállapodást öt állam (Oroszország, az Egyesült Államok, Dánia, Kanada és Norvégia) képviselői látták el kézjegyükkel a norvég fővárosban. A szerződést voltaképp már tavaly le lehetett volna zárni, legalább is a főbb pontokon megszületett az egyetértés, ám a Krím-félsziget miatt kialakult nemzetközi konfliktus lelassította a tárgyalásokat. Az egyezmény mostani aláírása annál is jelentősebb, mert az arktikus övezetek hovatartozása korántsem lezárt téma, az egymással ütköző területi igényeket egy 21 tagú testület igyekszik rendezni az ENSZ égisze alatt. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet ugyanakkor kifejezte aggodalmát is, mivel a megállapodás nem végleges hatályú, hanem csak átmeneti jellegű, így félő, hogy az egyes országok gazdasági érdekeinek változása nyomán idővel veszélybe kerülhet.

Szerző

Iráni-brit közeledés?

Enyhülést hozhat az Iránnal kötött nukleáris megállapodás a brit-iráni kapcsolatokban: tegnap húsz perces telefonbeszélgetést folytatott David Cameron brit miniszterelnök és Hasszan Rohani iráni államfő. Mindketten méltatták a történelmi egyezséget, s kifejezték készségüket a szorosabb együttműködésre, egyebek mellett az Iszlám Állam elleni fellépésben. Cameron várakozásai szerint belátható időn belül elhárulhatnak az akadályok a brit nagykövetség működése elől.

„A kormányfő reményei szerint a mostani megállapodás az Irán és Nagy-Britannia közötti viszonyban is új kezdetet jelezhet” – mondta el a telefonbeszélgetés után Cameron szóvivője, hozzátéve, hogy a miniszterelnök elkötelezett a teheráni külképviselet újbóli megnyitása mellett. A brit nagykövetség immár négy éve kénytelen volt beszüntetni tevékenységét az iráni fővárosban. Bezárására azután került sor, hogy több száz, a Nyugat ellen feltüzelt tüntető megrohanta az épületet. (Az Egyesült Államok külképviseletének ténykedése már jóval régebben megszűnt, amikor 1979 novemberében demonstrálók foglalták el, mintegy fél száz amerikait ejtve túszul. A diplomáciai krízis 444 napig tartott, s szabadon bocsátásukra csak 1981 január végén került sor.)

Szerző

Mészárlás a moziban - Döntött az esküdtszék

Bűnösnek mondta ki az esküdtszék James Holmest, aki három évvel ezelőtt az egyesült államokbeli Aurora mozijában tizenkét embert megölt és hetvenet megsebesített.

A 27 éves férfit az összes ellene felhozott vádpontban, 24 rendbeli emberölésben és 140 rendbeli emberölési kísérletben bűnösnek találták. 

Holmes 2012. július 20-án A sötét lovag - Felemelkedés című Batman-film éjszakai vetítésén hajtott végre tömegmészárlást a Colorado államban fekvő Aurora mozijában. A védelem a per során azzal érvelt, hogy a férfi skizofréniában szenved, és az általa hallott - képzelt - hangok utasították az ámokfutásra. A vád ezzel szemben azt állította: Holmes hosszú ideig készült tettére, annak minden részletét aprólékosan eltervezte, így minden bizonnyal pontosan tisztában lehetett azzal, hogy mit fog elkövetni. A vádlottat később két, az ügyészség által beidézett szakértő is épelméjűnek nyilvánította, de ő maga elmebajra hivatkozva ártatlannak vallotta magát.

Az esküdtszék azonban végül - 12 és fél órás mérlegelést követően - beszámíthatónak találta Holmest, így az eljárás záró fázisában arról fog dönteni, hogy halálbüntetést vagy életfogytiglani szabadságvesztést szabjanak ki az elkövetőre. A vádhatóság korábban halálos ítéletet kért.

A per során kiderült, hogy az elkövető a mészárlást megelőző hónapokban pszichológiai kezelés alatt állt. Nem sokkal tette elkövetése előtt hagyta abba tanulmányait a Coloradói Egyetemen, ahol ideggyógyászatból készült tudományos fokozatot elérni. Az ismerősei által kiváló képességű, komoly, zárkózott fiatalembernek leírt Holmest - aki a gyorshajtáson kívül semmilyen összeütközésbe nem került a törvénnyel - a támadást megelőző hónapokban internetes szállítóktól legálisan fegyvereket és bombák előállításához szükséges anyagokat szerzett be.

A támadáshoz a haját - a Batman-film negatív hőséhez, Joker karakteréhez hasonlóan - narancssárgára festette, gázmaszkot és védőfelszerelést viselt. A mészárlást egy AR-15-ös gépkarabéllyal követte el, amely fegyver egyes értesülések szerint besült, s csak azért nem lett nagyobb az áldozatok száma.

Szerző