Vasfüggöny és börtön a menekülteknek

Ma dönt a kormány arról, hogy súlyos sérüléseket okozó kerítés épül-e a déli határon, vagy emberbarátibb lesz a vasfüggöny. Az is kiderül, hogyan büntetik ősztől az illegális bevándorlást. Bár Lázár János lapunk kérdésére a múlt héten azt állította, Magyarország nem sért nemzetközi egyezményt, ha bűncselekménynek minősíti az illegális határátlépést, később a kormányszóvivő arról beszélt, hogy a Btk. változtatásának összhangban kell lennie az uniós szabályozással. A kormánypárt a menekültektől retteg, ám azt csupán "sajnálatosnak" tartják, hogy szélsőségesek "félreértésből" megvertek egy fiatal lányt, amiért az megvédte barátját.

Délutánra kiderül, milyen kerítéssel zárja le az ország déli határát a kormány, így például hogy lesz-e súlyos sérüléseket okozó penge a 175 kilométer hosszú vasfüggöny tetején. Mórahalom határában négy, az építésnél alkalmazható technológiát próbáltak ki, ezek közül választja ki a "céljainak legjobban megfelelő" változatot a kabinet. Ám mert a leghosszabb mintegy százméteres részen kifeszített hálóra ilyen pengés drótot erősítettek, elképzelhető, hogy a miniszterek emellett döntenek. Trócsányi László igazságügyi miniszter szintén ma terjeszti a kormány elé azt a javaslatot, amelynek értelmében szabálysértés helyett bűncselekmény lesz az illegális határátlépés. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) vonatkozó passzusát az Országgyűlésnek kell módosítani, ennek viszont várhatóan nem lesz akadálya, a Fidesz-frakció ugyanis már bejelentette, támogatja a változtatást.

A Btk. szigorításával Magyarország egyetlen nemzetközi egyezményt sem sért meg, Lázár János legalábbis ezt válaszolta lapunk kérdésére múlt csütörtökön. Másnap a kormányszóvivő az M1-en már arról beszélt, a menekültügyi jogszabályok szigorításával összhangban van szükség arra, hogy a határsértés ismét bűncselekmény legyen szabálysértés helyett. Kovács Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban is bűncselekmény volt az illegális határátlépés, az elmúlt években viszont részben az uniós jogharmonizációnak megfelelően mérséklődött szabálysértésre. Így a kormány által tervezett változtatásnak is összhangban kell lennie az uniós szabályozással. Arról egyikük sem beszélt, hogy az 1951-es genfi egyezmény szerint nem lehet büntetéssel fenyegetni azt a migránst, aki papír nélkül, jogellenesen átlépi az országhatárt.

Soltész iszlamizálódással riogat

A többi között jól felépített üzletnek, tudatos betelepítésnek, Európa megszállásának nevezte a tömeges bevándorlást a KDNP-s Soltész Miklós. Az Emmi államtitkára a Napi Gazdaságnak adott interjúban azt sürgette, hogy az egész EU megkongassa a vészharangot, s közösen, hatékonyan és gyorsan lépjen fel a helyzet rendezése érdekében. "Ennek nyomait sem látni a brüsszeli bürokratikus gépezetben, ezért is fontos átmeneti jelleggel a határzár." Az államtitkár szerint Európa iszlamizálódik, ám az iszlámot mint vallást nem szabad bántani, azt azonban látni kell, hogy az európai kultúra a zsidó-keresztény kultúrkörre épül.

Vasfüggöny, börtön, a befogadó állomások városon kívülre telepítése - a kormány és a Fidesz ezt szánja a háborúk, kínzások elől menekülőknek. A fideszes Tessely Zoltán tegnap pártja nevében arra kérte a kabinetet, dolgozzák ki, hogyan lehet a menekülttáborokat lakatlan helyekre költöztetni. A táborok 2012 óta az uniós jogszabályok miatt nem zártak, így a bevándorlók Telessey szerint "rengeteg köztisztasági és közbiztonsági problémát okoznak", csapatokba verődve pedig gyakran félelmet keltenek. Bicske volt polgármestere úgy fogalmazott: nem szeretnék, ha a táborok veszélyeztetnék a bicskei és a magyar családok biztonságát. A kormánypárti képviselő példaként említette, hogy az egyik bicskei áruházban egy migráns "nézőpontjának nagyobb hangsúlyt adva" kést vett elő. Nincs rendben, hogy az illegális bevándorlók érkezésük után azonnal törvényt sértenek - fogalmazott. Szemben azzal "a néhány őrülttel", aki politikai megfontolásból úgy gondolja, hogy ez nem így van, a Fidesz szerint a Magyarországra érkezőknek be kell tartaniuk a törvényeket és a kulturális viselkedési szabályokat - jelentette ki. A bicskei történet, amire Tessely hivatkozott, még június végén terjedt el, amikor a privatkopo.hu Afrikai menekült akart késelni a bicskei Tescóban címmel jelentett meg egy cikket. Erre reagálva a rendőrség még akkor közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy a külföldi férfi senkivel szemben nem lépett fel támadólag.

Tessely egyébként azt csupán "sajnálatosnak" nevezte, hogy szombat este Szegeden megtámadtak egy fiatal párt, mert a félvér fiút bevándorlónak nézték, de egyértelműen azt állította, a kormány kommunikációja nem erősíti fel a menekültekkel szembeni indulatokat.

A Facebookon tette azonban közzé testvére annak a lánynak a fényképét, akit szombaton este Szegeden vertek össze, mert bevándorlónak hitték a Magyarországon született, magyar állampolgárságú félvér barátját. A vasárnap este megosztott fotón jól láthatóak a lány súlyos sérülései. Az egyetemista lány szombat este, a bátyja és a barátja társaságában célpontja lett 3, majd több, "irtó erős, bátor és igazán nemzeties lelkületű férfinek" - szól a Facebook-bejegyzés, mely szerint "primitív, az életükben nulla hatalommal rendelkező, kötekedő idióta barmok" voltak a támadók, akiket "férfinak semmiképp nem neveznék", hiszen "azok védik a nőket és nem agyonverik. Az alig ötvenkilós lány szája most összevarrva, arccsontját szilánkosra törték, reggel műtik. Megírtuk azt is, a félvér fiúra és barátnőjére fekete ruhát viselők támadtak Szegeden, egyikük azt kiabálta, takarodjon az országból. Barátnője megpróbálta megmagyarázni, hogy a félvér fiú Magyarországon született, itt is él, de ennek csak az lett az eredménye, hogy ő kapott több ütést a támadótól, aki elfutott a helyszínről. A rendőrség közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.

Szijjártó és a nyomás

Magyarországra olyan migrációs nyomás nehezedik, amely nem pusztán magyar, hanem európai kérdés, és erre azonnali megoldásokat kell találni európai szinten. Erről tegnap az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozását követően beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A friss adatok szerint idén eddig 86 485 illegális bevándorló érkezett az országba. A tanácskozáson tegnap elfogadott zárónyilatkozat elismeri, hogy a Nyugat-Balkánon át nagyon sokan menekülnek, és tudomásul veszi azt a magyar felajánlást, hogy erről Budapesten rendezzenek konferenciát.