Fényévekre tőlünk az uniós életszinvonal

Az életszínvonal és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van, így a növekedés üteme meghatározza, mikorra érhetjük utol az Európai Unió átlagát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzői rövid válasza alapján soká, kissé bővebben, valamikor 2075 és 2120 között.

Magyarországon az egy főre jutó GDP értéke 63 százaléka az euróövezeti átlagnak, 20 százalékponttal magasabb mint 20 évvel ezelőtt, és várhatóan ez további egy százalékponttal javul 2016-ig. A hasonló bázisról induló Szlovákia ennél jóval dinamikusabb volt, hiszen 30 százalékpontos, míg Lengyelország 26 százalékpontos növekedést tudott felmutatni - állapítja meg a GKI tanulmánya. Csehország volt a régióban a leglassabb ezen a területen, ugyanakkor jóval magasabb bázisról indult, így még mindig a „legfejlettebb” államnak számít a régióban.

A belátható idejű tényleges reálkonvergenciához (azaz az euróövezeti-átlag egy főre jutó GDP értékének közelítéséhez) a magyar gazdaságnak az euró-övezet átlagos növekedést jóval meghaladó növekedést kellene produkálnia. Ennek oka, hogy az EU fejlettebb államaiban az egy főre jutó GDP magasabb értéke miatt egy alacsonyabb növekedési ütem is magasabb növekményt jelent. Ezért ha az eurózónában 1 százalék a GDP növekedési üteme, akkor legalább 1,6 százalékos növekedést kell elérni Magyarországon, hogy az elmaradás ne növekedjen. Ezt a jövőben nehezíti azonban az, hogy az euróövezet GDP növekedése gyorsul, míg a magyar gazdaságé lassul.

Az elmúlt húsz év növekedési átlagait előrevetítve a jövőbe, Szlovákia 2030-ra, Lengyelország 2035-re, Csehország 2040-re, míg Magyarország 2075-re érné el az euró-övezet akkori egy főre jutó GDP átlagát. Ugyanakkor, ha csak az elmúlt tíz év növekedési átlagát tekintjük, akkor Szlovákia 2025-re, Csehország és Lengyelország 2030-ra érné el az euró-övezet egy főre jutó GDP átlagát, szemben Magyarországgal, amely 2120-ra érné el ezt - számolta ki Molnár László vezérigazgató és Czelleng Ádám kutatásvezető.

Ahhoz, hogy ennél hamarabb elérjük a fejlettebb országok átlagát számos lépés szükséges, így: az élőmunka költségének folyamatos csökkentése helyett a dolgozók „minőségének” javítására (oktatás) volna szükség, illetve jelentős külföldi tőkebeáramlásra, ahelyett, hogy ki akarnánk üldözni őket. Jelentős számú új munkahelyet, magasabb béreket és így magasabb egy főre jutó GDP-t csak így lehet elérni, ehhez a helyzetbe hozott magyar vállalkozók „gyarapodása” sajnos nem elegendő - állapítják meg a GKI kutatói.