Oroszország;Ukrajna;Csernovci;Bukovinai Románok Közgyűlése;Cornelia Rusu;

2015-08-04 07:31:00

Manipulál az orosz média

Autonómiát követelnek a bukovinai románok, Románia támogatásában is bíznak, adta hírül több ukrajnai, moldovai és romániai hírforrás. Rövidesen kiderült, álhírről van szó, amelyet a Kreml-közeli orosz média indított útjára. Vélhetően arra építik dezinformációs kampányukat, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek, így a magyarok sem, tolonganak a katonai behívók átvételéért és hátrányosnak tartják a tervezett közigazgatási reformot is.

Csernovciban a bukovinai románok közgyűlésén autonómiát követeltek a bukovinai román lakosság számára, különleges státust Észak-Bukovinának, mert a közösség nem érzi magát biztonságban a munkácsi lövöldözés óta. A közgyűlés résztvevői számítanak Románia támogatására is, ezért kívánságaikat eljuttatták Kijeven kívül Bukarestbe is, jelent meg a hétvégén Ukrajna több ukrán és magyar nyelvű médiumában, de a moldovai valamint romániai híradásokban is.

Mindez állítólag egy csernovci rendezvényen hangzott el, a Bukovinai Románok Közgyűlésén. (A Romániával és Moldova Köztársasággal határos ukrajnai térségben nagyszámú román kisebbség él, mintegy 600 ezren, amennyiben a moldávként nyilvántartott románokat is ide számoljuk. Észak-Bukovina pedig történelmileg nem Ukrajna része volt, tartozott a Moldvai Fejedelemséghez, a román királysághoz, az Osztrák-Magyar Monarchiához egyaránt.)

Ezen a bizonyos rendezvényen állítólag Dorina Chirtoaca ukrajnai román vezető azt mondta, hogy manapság a bukovinai románok történetük egyik legnehezebb korszakát élik át. „Egy olyan országban vagyunk, ahol háború van, tönkremegy az ipar és a mezőgazdaság. A bukovinai románok között a legnagyobb a munkanélküliség Ukrajnában. A fiatalok elmennek. Elmennek a vállalkozók, a munkaképes lakosság. Ha ez így folyik tovább, a szívünknek kedves Bukovina helyén hamarosan egy sivatag lesz. Ezért szükséges egy román autonóm terület kialakítása Bukovinában. Saját törvényhozó és végrehajtó hatalomra van szükség, saját rendőrségre és költségvetésre” – mondta Chirtoaca a híradás szerint.

Csakhogy mégsem mondta, sőt a bukovinai románoknak nincs ilyen nevű vezetője. Az ukrajnai román hírportál, a BucPress.eu gyorsan cáfolt. A tényleges román vezetők elmondták, „információs támadás áldozata lett” az ukrajnai román közösség, aminek az a célja, hogy „destabilizálja a bukovinai helyzetet, hogy a donbászi konfliktus talaján a toleráns Bukovinában is etnikai konfliktust szítson”.

A BucPress szerint Csernovciban senki sem ismeri az eredeti híradásban megnevezett román vezetőket, Chirtoaca mellett egy Cornelia Rusut említenek még név szerint. Az állítólagos közgyűlésről sincs senkinek tudomása, amelyen egyhangúlag szavaztak volna a régió különleges státusa mellett. A ténylegesen létező Mihai Eminescu Román Kulturális Egyesület elnöke, Vasile Bacu a portálnak megerősítette, Csernovciban nem volt ilyen rendezvény, nem létezik Román Közgyűlés és a két említett személy sem.

Kiderült, orosz manipulációról van szó. Elsőként az orosz NR24.org közölte, de gyorsan megjelent a Kreml szócsövének számító SputnikNews nemzetközi hírszolgálat angol nyelvű honlapján és átvette az International Business Times, a világ egyik legolvasottabb üzleti portálja. Az eredeti, NR24.-es beszámolót fotókkal támasztották alá. A bukovinai románok szerint azonban, csak első látszatra tűnnek hitelesnek ezek a fotók. Ha tényleg egy román szervezet román autonómiát követelt volna, akkor legalább a nevét, amely a fotón is látszik a háttérben, nem ukránul, hanem románul írták volna ki, emelte ki az ukrajnai román portál.

A BucPress közleményében úgy fogalmaz, hogy a hírt átvevő médiumok közvetve vagy közvetlenül az orosz propaganda és információs háború áldozatai lettek. De mindenekfölött az ukrajnai-bukovinai román közösség az áldozat, szögezte le a csernovci portál.

Az orosz manipuláció azért lehetett sikeres, mert az ukrajnai nem orosz nemzeti kisebbségek sem érzik úgy, mintha etnikai paradicsomban élnének. A katonai behívók előli menekülés ugyan országos jelenség, de egyértelműen a soknemzetiségű, vagy valamely etnikai kisebbség által többségben lakott régiókban a legerőteljesebb. Ezek a kisebbségek nem érzik magukénak az ukrán-ukrán, ukrán-orosz testvérháborút és egyáltalán nem rajonganak a kijevi hatalom határozottan kisebbségellenes politikájáért, amely ugyan elsősorban az orosz kisebbséget célozza, de nyilván ugyanúgy hátrányosan érinti a más nyelvűeket is.

Éppen ezért a jelenleg zajló hatodik mozgósítási hullám elől is a kisebbségek nagyobb számban menekülnek, a hatalom pedig egyre erőszakosabb módszerekhez folyamodik. A kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság dolgozói például az ellenőrző pontokon, határátkelőkön, hivatalokban, sőt már vonatokon is razziáznak, így próbálva meg célba juttatni a katonai behívókat. (Még a kárpátaljai megyei ügyész, Volodimir Janko is abszurdnak és törvénytelennek nevezte, hogy a határátkelőkön osztogatják a behívókat.)

Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a felsőoktatási intézményekben a végzősök a diplomát csak a behívó átvétele fejében kapják kézhez. Újabban a lefülelt csempészeket és kisebb szabálysértőket is a bíróság helyett a hadkiegészítő parancsnokságokra küldik, írta a Kárpáti Igaz Szó magyar nyelvű hetilap.

Kárpátalján például a jelenlegi mozgósítási hullámban a Kijev által előirányzott 1100 férfiból eddig mindössze 180 személyt tudtak mobilizálni. Az ötödik mozgósítási hullámban is csak 44 százalékban sikerült teljesíteni a mobilizációs tervet. Ennél rosszabbul csak a Harkovi és Odesszai régió áll ebben a tekintetben. Maga az ungvári katonai komisszár, Mikola Zsuravjova nyilatkozta, ennek egyik oka az, hogy nagyszámú nemzeti kisebbség él a megyében, akik nem akarnak a hadseregben szolgálni.

A keleti régiókban nyilván elsősorban orosz nemzetiségűek menekülnek a mobilizáció elől. Oroszország erre reagálva ad menedéket az ukrán katonai behívó elől menekülőknek. A küszöbön álló közigazgatási reformot is kisebbségellenesnek érzik az etnikai csoportok. A tervezet ugyanis, amennyiben megvalósul, gyakorlatilag szétveri a hagyományos történelmi régiók egységét, megbontja ezzel a kisebbségek által lakott járások etnikai arányait, és egyetlen esetben sem a kisebbség javára, hanem csakis annak hátrányára.