A technika csúcsa: 2020-ra itt a szupertelefon?

Publikálás dátuma
2015.08.05. 19:00
Illusztráció: Thinkstock
A mobiltávközlési iparág cégei várhatóan 2020-ra jelennek meg a mindennapi életet forradalmasító szupertelefonjaikkal a piacon, a Huawei kínai távközlésiberendezés-gyártó vállalat szintén dolgozik már szuperkészüléke kifejlesztésén - jelentette be a Huawei regionális fogyasztói üzletágának elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Vang Jen-min rámutatott: a mindent mindennel összekapcsoló jövőbeni kommunikációs szolgáltatások, az "Internet of Things", a dolgok internete technológiai feltételeinek megteremtése érdekében a mobiltávközlési ipar a szupergyors, teherbíró ötödik generációs (5G) távközlési hálózatok fejlesztésére összpontosít.

Vang Jen-min közölte, hogy az ötödik generációs (5G) mobil távközlési hálózati technológia fejlesztésében elért eredményekről és a szupertelefon nyújtotta lehetőségekről a Huawei az ENSZ égisze alatt működő ITU Telecom 2015 világkongresszuson ad majd tájékoztatást, ennek a rendezvénynek Budapest ad otthont az idén októberben. 

Szerző

Szuperföldekre bukkantak egy törpecsillag körül - Videó!

Publikálás dátuma
2015.08.02. 13:04
A kép csak illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Három úgynevezett szuperföldet fedeztek fel egy törpecsillag körül a Genfi Egyetem tudósai, akik megfigyeléseik eredményeit az Astronomy & Astrophysics című szaklapban ismertetik.

A szuperföldek olyan, Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók), amelyeknek tömege nagyobb, mint a Földé, ám könnyebbek, mint a Neptunuszhoz, a Szaturnuszhoz vagy a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ami összetételüket illeti, egyaránt lehetnek kőzetbolygók, állhatnak gázokból, de lehetnek vegyes halmazállapotú égitestek is - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A svájci kutatók az úgynevezett tranzitmódszert alkalmazták, azaz figyelték a csillagfény parányi elhalványulásait, amelyeket a távoli nap előtt elhaladó bolygók okoznak. Így fedezték fel a Cassiopeia-csillagképben a 21 fényévnyire lévő HD219134 katalógusjelű fényes törpecsillagot, amely négy bolygóval - köztük három szuperfölddel - rendelkezik.

A földi telepítésű teleszkópok segítségével végzett megfigyelések során, valamint a NASA Spitzer infravörös csillagászati műholdja adatainak elemzésével megállapították, hogy a csillaghoz legközelebb lévő, HD219134b jelű bolygó tömegében 4,5-szer, átmérőjében pedig 1,6-szor múlja felül a Földet. "Ez azt jelenti, hogy sűrűsége közelít a Földéhez, és hasonló lehet az összetételük is" - emeli ki a Genfi Egyetem közleménye. 

A HD219134b igen közel van szülőcsillagához, a bolygón mindössze három napig tart egy "év". A kis távolság miatt felszínén rendkívüli forróság uralkodik, a hőmérséklet 427 Celsius-fok körül van. "Nem egy vendégszerető világ, hiszen olvadt kőzetek, lávafolyamok boríthatják a felszínét" - vélekedett Stephanie Udry, a tanulmány társszerzője.

A rendszer második legközelebbi bolygója 2,7-szer nagyobb tömeggel rendelkezik, mint a Föld, és 6,8 nap alatt kerüli meg a csillagot, míg a harmadik planéta 8,7-szer masszívabb, mint a Föld, és 47 napig tart rajta egy "év". A negyedik bolygó egy óriás, amelynek három évbe telik, míg körbejárja szülőcsillagát.

A képekhez kattintson ide!

Szerző

Lenyűgöző jelenséget örökítettek meg Tiszaföldváron - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.08.01. 12:22
MTI Fotó: Komka Péter
Viszonylag ritka csillagászati eseménynek, a kék Holdnak lehettünk szemtanúi pénteken - a jelenségnek ugyanakkor semmi köze nincs az égitest színéhez. Kék Holdnak azt a körülbelül két és fél évente előforduló eseményt hívják, amikor egy hónapon belül két teliholdra is sor kerül: a holdfázisok körülbelül 29,5 naponként ismétlődnek, és mivel egy naptári hónap is nagyjából ennyi napból áll, leggyakrabban egy hónapban csak egyszer van telihold.

Ám mivel egyes hónapok 31 napból állnak, ritkán előfordulhat, hogy egy hónapban két teliholdat is megcsodálhatunk: ha az egyik éppen a naptári hónap elejére esik, akkor a hónap végén látott teliholdat nevezzük kék Holdnak. Ilyen volt 2009. december 2-án és 31-én és 2012. augusztus 2-án és 31-én, illetve most július 2-án és 31-én.

A jelenségnek nincs természettudományos jelentősége. Az elnevezést a Sky and Telescope szakfolyóirat vezette be 1946-ban, amikor a cikk szerzője egy amerikai farmer naptárára hivatkozva keresztelte el kéknek a hónap második teliholdját. Bár a Hold csillagászati értelemben soha nem lesz kék, mégis létezik egy földi esemény, amikor valóban kék színűnek láthatjuk az égitestet, például vulkánkitörések után, a légkörbe kerülő korom- és hamuszemcsék miatt.

MTI Fotó: Komka Péter

MTI Fotó: Komka Péter

Ez történt 1883-ban az indonéziai Krakatau vulkán kitörésekor. A hamufelhő olyan apró részecskékkel volt tele, amelyek megfelelő méretűnek bizonyultak a piros szín leárnyékolásához, a hamufelhőn átvilágító holdsugarak pedig kék, időnként zöld színűre festették az égitestet, sőt állítólag időnként a Nap is levendulaszínűvé vált. Kéknek látták a Holdat 1983-ban, a mexikói El Chichon vulkán kitörése után is.

 

Szerző
Frissítve: 2015.08.02. 21:57