Orbán-drótok dupla sorban

Kettős kerítésrendszer épül a magyar-szerb határon. A Csongrád megyei szakaszon a hét végére elkészül a gyorstelepítésű drótakadály (GYODA), de mögötte már az eredetileg jóváhagyott vasfüggöny is épül. Korábban szó sem volt kettős határzárról, ám mert Orbán Viktor Tusnádfürdőn kiadta a parancsot, hogy augusztus 31-ig le kell zárni ezt a 175 kilométeres szakaszt, gyors megoldást kellett keresni. A "patyomkin" drót mögé november 30-ig készül el a kerítés. Azt továbbra sem tudni, hány tízmilliárdjába kerül majd az adófizetőknek Orbánék öt lete.

Hét végére elkészül a katonák által "gyodának" nevezett gyorstelepítésű drótakadály a magyar-szerb határ Csongrád megyei szakaszán, Ásotthalomtól Tiszaszigetig. Erről Bátor Ferenc alezredes, az építést irányító kihelyezett vezetési elem parancsnokhelyettese tájékoztatta tegnap az MTI-t. Az alezredes elmondta, hogy ezzel párhuzamosan, a drótakadály mögött már elkezdték a vasfüggöny oszlopait is leverni. Ásotthalomtól Tiszaszigetig 70 kilométeren, hat munkacsoportban mintegy kétszáz katona dolgozik, az ő munkájukat közfoglalkoztatottak segítik.

A drótakadálynak augusztus végéig állnia kell a magyar-szerb határon, Orbán Viktor ugyanis Tusnádfürdőn bejelentette: augusztus 31-éig megépül a kerítés, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek. Eredetileg viszont a katonák feladatául azt szabta a kormány, hogy november 30-ig zárják le a déli határt egy négy méter magas, pengés NATO-dróttal végződő kerítéssel. Ám mert ez utóbbit lehetetlen lenne a hónap végéig elkészíteni, a miniszterelnök parancsának viszont engedelmeskedni kell, ezért telepítenek kettős és vélhetően így sokkal drágább kerítésrendszert erre a 175 kilométeres szakaszra.

Első körben, augusztus végéig csak a műszaki zárrendszert telepítik a teljes határszakaszra, a kerítést csak 50 kilométer hosszan készítik el. Erről Ruszin Romulusz ezredes, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség megbízott csoportfőnöke beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A másfél méter magas, három sor NATO-drótból álló műszaki zárrendszer arra szolgál, hogy fizikai rongálás nélkül ne lehessen átjutni az országhatáron. Az ezredes nem tagadta, hogy minden határzárat át lehet vágni, de ez azért korlátot jelent az illegális bevándorlók számára. Jelenleg 535 katona dolgozik a határzár építésén, de megvannak a terveik arra, hogyan lehet tartani a határidőket, maximum 900 fő elegendő lesz erre.

Azt továbbra sem tudni, mennyibe kerül majd az adófizetőknek az immár kettős vasfüggöny, amiről egyébként nem is döntött a kormány. A kabinet korábban 6,6 milliárd forintot különített el az építésre a költségvetés tartalékából, amit hárommilliárddal már kiegészítettek, ám várhatóan ez nem lesz elég az anyagköltségre. Emellett csak Csongrád megyében 25,3 milliót fizetnek a kerítés vonalában fekvő területekért az egyszeri kártalanítást a gazdáknak, emellett a határzár építésére 256 millió forint költségvetésű közfoglalkoztatási mintaprogram is indult.

A Belügyminisztérium megkezdte a fegyveres biztonsági őrök toborzását az új menekülttáborok őrzésére - írta a Népszabadság. Egy korábbi kormánydöntés értelmében 1358 őrt vesznek fel, ők többek között a gyűjtő-elosztó központként működtetendő kiskunhalasi tábort is őrzik majd. Az új menekülttáborok őrzésére 191 új rendőr felvételére is felhatalmazást kapott a Belügyminisztérium. A biztonsági őröket és a rendőröket természetesen szintén fizetni fogja az állam.

Az EU csak a töredékét állja az illegális bevándorlás költségeinek, a kormány már több mint 28 milliárdot különített el a probléma kezelésére. Az elkülönített összegnek csupán kisebb részét fordítják a műszaki határzár kiépítésére, ebből fedezik még többek között az ideiglenes befogadó állomások költségeit vagy a bevándorlási hivatal 500 fős létszámbővítését. Ezt Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője üzente a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a DK-s Niedermüller Péternek. Az ellenzéki politikus hétfőn tíznapos határidőt szabott a kormánynak arra, hogy elszámoljon a menekültekre fordított uniós pénzekkel. Ha ezt nem teszik meg, a DK az Európai Bizottsághoz fordul. Tuzson erre úgy reagált, jó lenne, ha a Gyurcsány-párt végre az ország valós problémáival foglalkozna, nem pedig feljelentgetni járna Brüsszelbe. Magyarország idén már több mint 4,2 milliárdot kapott erre a célra az EU-tól és augusztus végén újabb 4,5 millió euró érkezik majd.

Beperli Kocsist a Helsinki Bizottság

Személyiségi jogi pert indít Kocsis Máté és a VIII. kerületi önkormányzat ellen a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet azt követeli, nyilvánosan kövessék meg a méltóságukban megsértett menedékkérőket.

Józsefváros fideszes polgármestere augusztus 4-én Facebook-oldalán többek között azt írta, a II. János Pál pápa téren a "népvándorlók sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak", ennyi emberi ürülék pedig "még soha nem volt közterületen".

A Magyar Helsinki Bizottság szerint Kocsis "durván általánosító, gyűlöletkeltő kijelentéseket tett", ami néhány nappal a bevándorlók elleni indulattól fűtött brutális szegedi támadás után "különös felelőtlenség egy közhatalmat gyakorló személytől". A szervezet arra figyelmeztetett, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja a zaklatást, azaz a megfélemlítő, ellenséges, megszégyenítő környezetet kialakító magatartásokat.

Teljesen mindegy, hogy melyik, Soros György által pénzelt, álcivil "jogvédő" szervezet perel be, mindig Magyarország, a magyar emberek és a józsefvárosiak érdekei mellett fogok kiállni reagált "dr. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere".