A háziorvos is élni akar

A háziorvosok központi letelepedési támogatása jó lehetőség, de kevés a fogorvosokkal együtt már 481 üres praxis betöltésére. Meg kellene emelni a finanszírozást, mert ha a körzetben kevés a TAJ kártya, az orvos nem tud megélni a bevételből.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az idén újra pályázatot hirdetett a tartósan betöltetlen háziorvosi körzeteket vállaló alapellátó doktorok letelepedésének támogatására. Tavaly a 41 sikeres pályázat után végül 38 helyen tudtak szerződést kötni az önkormányzatok olyan háziorvossal, aki vállalta, hogy legalább négy évig náluk marad. A betöltetlen körzetek számát tekintve a legrosszabb helyzetben lévő borsodi és hevesi falvakban is megmozdult valami: 6-6 községben megoldódott a betegek ellátása.

Tíz év után hagyott itt bennünket a korábbi háziorvosunk, 45 évesen úgy gondolta, biztosabb jövője lesz Németországban – idézi a tipikus történetet Besnyő polgármestere, amikor arról érdeklődünk, miért állt üresen a település háziorvosi praxisa. Egy évig csak helyettesítéssel tudták megoldani az 1800 fős Fejér megyei község lakóinak ellátását, de tavaly decemberben a praxispályázatra jelentkezett náluk egy fiatal orvos, akivel végre meg tudtak állapodni. Gémesiné Fejes Zsuzsanna szerint a pályázat nélkül még ma is reménytelen lenne a helyzet, hiszen egy évig hiába hirdették mindenhol, nem sikerült állandó orvost találniuk.

Baranyában három település: Királyegyháza, Siklós és Egyházaskozár kapott háziorvost az év elejétől. Utóbbi helyen két évig keresték annak a fiatal doktornőnek az utódát, aki családi okok miatt hagyta ott őket. - Amíg közalkalmazottat próbáltunk találni a helyére, senki nem jelentkezett, de a vállalkozó háziorvosokat sem érdekelte nagyon a lehetőség, mert csak 900 TAJ-kártya tartozik a körzethez – magyarázza az okokat Weisz Kornélia. A polgármester szerint nemcsak náluk riasztja az orvosokat, hogy a társadalombiztosítási adatok „összeérnek” és a háziorvos azok után nem kap kártyapénzt, akik külföldön dolgoznak, és ott fizetnek járulékot, márpedig ez a kör egyre bővül. Egyházaskozár lakói végre biztonságban érzik magukat, hisz egy középkorú doktornő odaköltözött hozzájuk.

Ebben az évben is félmilliárd forintos az országos keret, várhatóan a tavalyihoz hasonló számban sikerül megoldást találni azoknak a körzeteknek az ellátására, ahol legalább 12 hónapja nem találnak háziorvost. A vissza nem térítendő támogatás nagysága attól függ, mióta áll üresen a praxis: egy év után 6 millió jár, évente egymillióval emelkedik a pénz, öt éve betöltetlen körzet vállalása tehát már tízmilliót ér. Az elnyert pénzt az orvos szabadon használhatja fel, vehet rajta ingatlant, vagy autót, de a fiatal visszafizetheti belőle a diákhitelét is. A jelentkezéseket október végéig várják és a sikeres pályázók még idén decemberben megköthetik a szerződést a községekkel és kisvárosokkal.

Dóra Csaba olyan körzetet vett át Heves megyében, amelynek korábbi orvosa meghalt. Az 50 éves szakember előtte a Debreceni Klinikán dolgozott, a háziorvosi mellett laboratóriumi szakvizsgája is van. A 3 ezer fős Poroszló lakóit most elődje özvegyével közösen látják el. Azt mondja, ezt a luxust, hogy háziorvosként dolgozhat, csak azért engedheti meg magának, mert a gyerekei már felnőttek és önálló életet kezdtek. A bevétel ugyanis épp a megélhetésre elég a Tisza partján.

A pályázat, ahová elér, jól működik és legalább néhány évre megoldást kínál a hiányra, de az alapellátás legnagyobb gondját, a szakma elöregedését és a praxisok tömeges kiürülését nem tudja megoldani – ez a szakma egyöntetű véleménye. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy ez önmagában kevés, a finanszírozást kellene javítani, mert minden körzet akkor lesz vonzó az orvos számára, ha képes őt eltartani. Éger István szerint ahol elegendő a kártyapénz a biztos egzisztenciához, ott megmaradnak a szakemberek, ahol nem, onnan elmennek és ez független attól, hogy hol van a település Magyarország térképén.

Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke korábban lapunknak kijelentette, hogy az új alapellátási törvény sem hozott áttörést abban, hogy a fiatal doktorok számára vonzóvá tegyék a háziorvosi munkát. Érdemi változás csak akkor érhető el, ha a legnehezebb helyzetű településeken dolgozó orvosok kézzelfogható, pénzben mérhető előnyöket kapnak, de ennek nyomait sem látni az új törvény szövegében.

A baj nagyságát mutatja, hogy a 6331 jelenleg praktizáló alapellátást végző orvosból alig kétszáz a 35 év alatti fiatal, csaknem 4500 betöltötte az 50. életévét, legnépesebb az 55 év feletti korosztály, köztük tizennégyen pedig már 80 évesek is elmúltak. Valamennyi megkérdezett önkormányzat ingyen adta át használatra az orvosnak a település rendelőjét és a hozzá tartozó szolgálati lakást. Nem kérnek bérleti díjat sem, de az alapellátási törvényben csodafegyverként hangsúlyozott lehetőséget a helyi iparűzési adó elengedéséről finoman szólva is kinevették. Azt mondták: elég kedvezményt adtak eddig is az orvosoknak, nem ezen áll vagy bukik, hogy sikerül-e betölteni egy praxist. Az Országos Alapellátási Intézet honlapján a legfrissebb adatok 231 betöltetlen háziorvosi körzetről, és ennél csak néggyel kevesebb fogorvosi helyről tanúskodnak. A tájékoztatás nem terjed ki az üres védőnői körzetekre, de a nyár elején ezek száma is elérte a háromszázat.