Támogatja a kormányt az egyház

Koszovó ugyan már több mint hét éve hirdette ki függetlenségét, s a köztársaság önállóságát már több mint száz ország ismerte el a világban, Belgrád továbbra is komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz azért, hogy Pristina minél kevesebb nemzetközi szervezetbe nyerjen felvételt.

A belgrádi kormány törekvéseit egyértelműen támogatja a szerb pravoszláv egyház, amely állásfoglalásában kifejtette, hogy a belgrádi kabinet mögött állnak, amely kiáll a szerb egyházi-kulturális örökség mellett. Mint Irinej Bulatovic püspök, a szerb pravoszláv egyház szóvivője kifejtette, ezeket az értékeket a múltban is nagyon fontosnak tartották. Hozzátette, csatlakoznak Ivica Dacic szerb külügyminiszterhez, aki egy júliusi, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak írott üzenetében kifejtette, hogy káros lenne, ha Pristinát felvennék az UNESCO-ba.

A pristinai hatóságok előzőleg benyújtották a tagfelvételi kérelmet az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetéhez, amely 1945. november 16-án alakult meg. A koszovói kormány szerint a pravoszláv emlékeket is koszovói kulturális örökségnek kell minősíteni. Az UNESCO világörökségi listáján található a szerb ortodox kolostor Visoki Decaniban, valamint Gracanicában, továbbá a peci patriarhátus, illetve a Ljevis Miasszonyunk templom. Amennyiben Pristina az UNESCO tagja lenne, ezek az egyértelműen szerb emlékek a koszovói albánok fennhatósága alá kerülnének, ami teljesen elfogadhatatlan lenne Beldrág számára.

Irinej püspök kifejtette, hogy közvetlenül az UNESCO-hoz fordulnak, s fontos anyagokat továbbítanak a világszervezet szervéhez. Irinej az ügyben a katolikus egyház segítségét is kérte. Utalt arra, hogy a Szentszék még nem ismerte el Koszovó függetlenségét, pedig a kilencvenes évek elején Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt az elsők között ismerte el Szlovénia és Horvátország önállóságát. A szerb ortodox egyház a református egyházhoz, az Egyházak Világtanácsához, az Európai Egyházak Konferenciájához és más keresztény nemzetközi szervezetekhez is fordul az ügyben. De a nem keresztény egyházak képviselőivel is egyeztetést akarnak.

Petrit Selimi koszovói külügyminiszterhelyettes még júliusban annak a véleményének adott hangot, hogy a szerb kezdeményezéseknek semmiféle hatása sem lesz. „Dacic írogathat leveleket, de nem fordíthatja vissza az idő kerekét” – fejtette ki. Hashim THaci, a koszovói diplomácia vezetője július 16-án jelentette be, hogy kérvényezték a köztársaság UNESCO-tagságát. A kérelem novemberben kerül az ENSZ közgyűlése elé. Kétharmados többséggel kell dönteni az indítványról.