Még tovább drágul az albérlet az egyetemi városokban

Publikálás dátuma
2015.08.17 13:44
Illusztráció/Thinkstock
Fotó: /
Budapesten és több egyetemi városban - például Pécsen, Debrecenben, Szegeden - 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja - derül ki az ingatlan.com július végén, augusztus elején készült felméréséből.

Az elemzés szerint a legtöbb egyetemi városban is nőttek az árak, és további drágulás várható. Idén Budapesten is "nagyon felkúsztak az árak", a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. A nagyobb, 60-79 négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint a kínálati átlagár, ami 4 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.

Az ingatlanpiaci portál összeállítása szerint Győrben a 40-59 négyzetméteres alapterületű lakásokat átlagosan 106 ezer forintért kínálják, a 60-79 négyzetmétereseket 130 ezer forintért. Ezek az árak elmaradnak a tavaly szeptemberi értékektől, akkor a kisebb lakásoknál az elkért bérleti díj 120, a nagyobbaknál 140 ezer forint volt. Debrecenben a kisebb lakások átlagos havi bérleti díja a tavalyi 82 ezer forintról 90 ezer forintra nőtt, a nagyobb lakásoknál nem volt változás, 110 ezer forinton maradt a kínálati ár.

Pécsett a kisebb - 40-59 négyzetméteres - lakások átlagos bérleti díja 80 ezer forintra nőtt a tavaly szeptemberi 60 ezer forintról, ami 33 százalékos emelkedés. A nagyobb lakások esetében 90 ezer forintra nőttek az átlagos bérleti díjak a tavaly szeptemberi 80 ezer forintról, 13 százalékos emelkedés volt.

Szegeden is nőttek az árak, a kisebb lakáskategóriában 17 százalékkal, 60 ezerről 70 ezer forintra, a nagyobb lakások esetekben pedig 13 százalékkal, 75 ezerről 85 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti díj - olvasható a tájékoztatásban. Balogh László, az ingatlan.com szakértője a közleményben felhívta a figyelmet, hogy az említett árak átlagokat mutatnak egy-egy ingatlantípus esetében, de ezeken belül igen nagy a szórás.

Hozzátette, hogy az iskolakezdés előtt minden évben érzékelhető az albérletvadászat hatása, az idén 20 százalékkal emelkedett a kiadó lakások iráni kereslet. A szakember rámutatott arra is, hogy a fővárosban egyre többen adják ki pár napra a lakásukat külföldieknek turisztikai céllal, ami felfelé hajtja az árakat. Emellett a bérleti díjak emelkedését a hiányzó lakásépítések is fűtik.

A hivatalos adatok szerint tavaly országszerte 8,3 ezer lakás épült, szemben a válság előtti évi 35,5-43 ezerrel. Az ingatlan.com szakértője szerint a lakásépítések fellendülésével kiegyensúlyozottabbá válhat az ingatlanpiac a következő évtizedben, amelyen a piac ciklikussága miatt további drágulás várható.

Szerző
2015.08.17 13:44

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09

Megugrott tavaly az üzemi balesetek miatti táppénz

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:52

Fotó: Népszava/
Ebben a túlterheltségnek is szerepe lehet, a rabszolgatörvény elfogadásával viszont mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál.
Az üzemi balesetek miatt a dolgozók tavaly harmadával több napot töltöttek táppénzen – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH külön megvehető kiadványában talált adatok alapján. Mint írják, ugyanebben az időszakban az üzemi balesetek miatti táppénzkiadás 77 százalékkal emelkedett,  ez pedig arra utal, hogy egyre súlyosabb esetek fordulhatnak elő. Ebben szerepet játszhat a túlterheltség miatti fáradtság is. A rabszolgatörvényként emlegetett új javaslat – melynek elfogadásáról ma szavaz a parlament – értelmében pedig mindenki sokkal többet dolgozhat majd a mostaninál, hiszen ennek értelmében a mostani 250 – kollektív szerződéssel további 50-nel növelhető – túlóra lehetőségét 400-re emelik, az elszámolási ciklus pedig 36 hónapra nő a mostani 12 hónapról.
2018.12.12 11:52