Újabb nyomozás-hosszabbítás a Norvég Alap ügyében

És újra! Meghosszabbították a Norvég Alap ügyében indult nyomozást, ezúttal november a határidő. A Népszava március 21-én írta: "Tovább vizsgálja az adóhivatal a norvég pénzek hazai elosztásával kapcsolatos ügyeket, miután az ügyészség meghosszabbította a nyomozás határidejét. Sárközi Alexandra közölte, hogy a nyomozás továbbra is költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt zajlik, az ügynek pedig egyelőre nincs gyanúsítottja."

Az értesülés forrása, akkor is, ahogy most is a Magyar Nemzet volt. 

A lap ezúttal a hír közreadása mellett megjegyzi, hogy miközben Magyarországon a büntetőeljárás meghosszabbításáról döntöttek, addig a kormány képviselői néhány héttel korábban még békésebb útról, vagyis a diplomáciai egyeztetések folytatásáról állapodtak meg Brüsszelben.

A tárca a Magyar Hírlapnak küldött levelében közölte: a tárgyalások előreláthatóan 2015 szeptemberében zárulnak le. A kormánynak az a célja, hogy minden, a hazánk által felügyelt területen folytatódhassanak a programok - tették hozzá. Azt is szeretnék elérni, hogy az eredeti megvalósítási időszakhoz képest további egy évvel, 2017. április 30-ig hosszabbítsák meg a határidőt. Ez főleg azoknál a programterületeknél fontos, amelyeknél a pályázati felhívások határidejének lezárása után a benyújtott pályázatok értékelése és a végrehajtásának megkezdése már nem történhetett meg.

Visszapillantás:

A "háborút" tavaly áprilisban indította a kormány a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben fordult a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjához, sérelmezve, hogy az NCTA támogatásait egy szerinte az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyarországon. Ezután kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, azt szerették volna bizonyítottnak látni, hogy  az alap, ha áttételesen is, de politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogat a pénzből. (Ez idáig nem járt sikerrel.)

Kelemen-Varga Roland, az Ökotárs programvezetője idén februárban - amikor ismertették a pályázatokat, illetve azok elbírását - beszámolt arról is, hogy miután januárban a Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy törvénysértő volt a rendőrség szeptember 8-i házkutatása az Ökotárs Alapítvány székhelyén és munkatársainál, megkezdődött a rendőrség által lefoglalt dokumentumok visszaszolgáltatása az alapítványhoz. 

Szerző
Frissítve: 2015.08.27 17:48

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48