Választás: szeptember 20.

Tegnap beiktatták az ügyvivő görög kormányt, amely az előrehozott választást követő kabinet megalakításáig marad hivatalban. Prokopisz Pavlopulosz államfő szeptember 20-ra írta ki az idő előtti voksolást, bejelentésével meg is kezdődött a választási kampány.

Beiktatták pénteken az új görög kabinetet. Hogy mennyire stabil a belpolitikai helyzet a válság 2009-es kitörése óta, mindent elmond erről: Thanu öt év alatt a hatodik miniszterelnök. Átfogó reformokat biztosan nem lehet várni tőle, mivel az 1950-ben született bíró, aki 2015. július 1. óta töltötte be a semmítőszék elnöki tisztségét, eddigi megnyilatkozásai során hevesen bírálta a hitelmegállapodást, különösen a bérek csökkentését. Igaz, a következő választásig tartó időszakban jelentős reformokat nem is várnak el Athéntól a hitelezők, s Ciprasz múlt heti lemondása óta lényegében amúgy is megbénult a politikai élet: ellenzéki politikusok próbálkoztak új kabinet életre hívásával – sikertelenül. Vassziliki Thanu mindenesetre elmondhatja magáról, hogy ő hazája első női kormányfője.

A pénzügyi tárcát az átmeneti időszak során Jeorjiosz Huliarakisz, a Manchesteri Egyetem előadója tölti majd be, aki pontosan tisztában van hazája gazdasági helyzetével, hiszen görög főtárgyaló volt a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagról szóló, hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken. Huliarakisz élete nagy részét Nagy-Britanniában töltötte el. Kinevezését feltehetően elsősorban Janisz Dragaszakisznak köszönheti, aki kormányfőhelyettes volt Alekszisz Ciprasz kormányában.

A felmérések alapján biztosnak tűnik, hogy koalíciós kormány alakul az előrehozott parlamenti választás után. Ha hinni lehet a ProRata ügynökségnek (Görögországban hagyományosan nagy különbségeket mérnek a pártpreferenciákban a különböző irodák, s választási előrejelzéseik többször is csődöt mondtak), akkor rohamosan csökken a Sziriza népszerűsége, már csak 23 százalék szavazna a pártra. Második helyen a hitelmegállapodást szintén támogató ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia áll 19,5 százalékkal, ami arra utal, hogy Ciprasz nem tudja megkerülni a régi riválist a kormányalakításnál. A ProRata július elején még 26 százalékot mért a Szirizának, 15-öt pedig az Új Demokráciának. A Szirizából kivált baloldali radikális képviselőkből megalapított Népi Egység 3,5 százalékra számíthat, tehát átlépi a három százalékos parlamenti küszöböt, igaz, az adat hibahatáron belüli. A Sziriza eddigi koalíciós partnere, a Független Görögök párt viszont csak 2,5 százalékot kaphat. A megkérdezettek 64 százaléka szerint Ciprasz alakíthat kormányt a választás után is, 68 százalék pedig úgy véli, hogy az országnak az euróövezetben kell maradnia. Egyharmada azoknak, akik januárban a Szirizára adták a voksukat, most úgy nyilatkoztak, nem biztosak abban, hogy ezúttal is Ciprasz pártjának neve mellé húzzák be az ikszet. A felmérés szerint minden negyedik megkérdezett még nem tudja, melyik politikai erőre adja a voksát. Szakértők attól tartanak, hogy sok bizonytalan, illetve a Szirizában csalódott szavazó a szélsőséges, neonáci Arany Hajnalt választja.

Szavrosz Teodorakisz, a szociáldemokrata To Potami („A folyó”) elnöke attól tart, amennyiben Ciprasz nem hajlandó koalíciós kormányzásra, akkor marad a bizonytalan belpolitikai helyzet és újra meg újra idő előtti voksolást kell rendezni. A mostani voksolás összköltségét 40 millió euróra becsülik. A parlament egyébként október 1-jén tartja alakuló ülését.

A nemzetközi sajtóban továbbra is sok szó esik az exhibicionista volt pénzügyminiszterről, Janisz Varufakiszról. A Libération megírta, hogy februárban kis híján összeverekedett egymással Varufakisz és Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője, s csak Pierre Moscovici francia gazdasági biztos akadályozta meg az ökölharcot.