Most először! Szecsuáni takin a budapesti állatkertben

Először látható takin a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Himalája keleti felében őshonos, ritka patás méretre akkora, mint egy kisebb szarvasmarha, ám mégis a juhokkal és a kecskékkel áll közelebbi rokonságban - olvasható a budapesti állatkert honlapján.

Újabb érdekes állattal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjteménye. Bár ezeket a különleges patásokat az európai természettudósok már a XIX. század közepén felfedezték, a széles nyilvánosság körében egyáltalán nem számítanak közismertnek. Ennek egyebek mellett az is az oka, hogy csak nagyon kevés állatkertben mutatják be őket.

Tekintélyes méretük és masszív testfelépítésük alapján első ránézésre a takinok tulokszerű állatnak tűnnek. De ez csak annyiban igaz, hogy a párosujjú patások rendjébe (Artiodactyla), azon belül pedig a tülkösszarvúak családjába (Bovidae) tartoznak. A tülkösszarvúak közül azonban nem a tulkokkal, tehát a bölényekkel, bivalyokkal, szarvasmarhákkal állnak közelebbi rokonságban. Korábban a pézsmatulkot gondolták a takinok legközelebbi rokonainak, a mitokondriális genetika legújabb eredményei szerint azonban a juhokhoz és a kecskékhez állnak legközelebb, és csak az életmódjuk következtében növekedtek több mázsásra.

A szecsuáni takinok súlya általában 250-350 kg között szokott lenni, de a nagyobb termetű bikák 400 kg-ot, vagy még ennél is többet nyomhatnak. Marmagasságuk 107-140 cm közötti. Nagy fej és erőteljes testfelépítés jellemzi őket, különösen a nyak, a mar és a váll tájékán, viszont az állatok fara kifejezetten izomszegénynek mondható. Különösen jellemző a kissé ívelt orrhát („kosorr”). A bikák és a tehenek egyaránt szarvat viselnek. A természetben a hegyvidéki élőhelyeket kedvelik, az erdős völgyek aljától és a bambuszligetektől egészen a sziklás, havasi legelőkig, 3300 méteres tengerszint feletti magasságig.

MTI Fotó: Kovács Attila

Táplálék után kisebb, 10-40 egyedből álló nyájakban járnak, de alkalmilag előfordul, hogy egy-egy élőhelyen száznál is több állat verődik össze. Táplálékuk különféle növényekből áll, a kutatók 130 különféle növényfajt azonosítottak a szecsuáni takin étlapján. A fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt. A takinok hároméves koruk után érik el az ivarérettséget. A nőstények nagyjából 210 napig vemhesek és ellésenként általában egyetlen borjat hoznak a világra.

A takinok európai szaporításához a Fővárosi Állat- és Növénykert új tenyészállomásként csatlakozott. Első lépésként egy hím szecsuáni takin érkezett a franciaországi Montpellier állatkertjéből. A 2003. március 7-én, Rotterdamban született hím állat a Duncan nevet viseli. Bár fiatalnak éppen nem mondható, nagyon értékes tenyészállatnak számít. A későbbiekben egy nőstény állat érkezése is várható.