Orbán „értünk” húz vasfüggönyt

Egyetlen európai vezető sem értett egyet tegnap Orbán Viktor menekültkrízisre adott reakcióival, ahogyan a magyar kormányfő a Budapesten kialakult helyzet miatti felelősséget áthárító, sőt egyenesen Németországot támadó kommunikációjával sem. Angela Merkel visszautasította Orbán vádjait, de jutott kritika a miniszterelnöknek az EU legfontosabb döntéshozóitól is.

"Minden tárgyalópartnert megkérdeztem, hogy van-e jobb ötletük, mint a kerítés. Mind a hárman azt mondták, hogy nincs, de nem szeretik ezt a megoldást. Azt mondtam, mi is így vagyunk ezzel" - foglalta össze Orbán Viktor tegnap este brüsszeli tárgyalásait, amelyeket az Európai Parlament (EP), az Európai Tanács és az Európai Bizottság (EB) elnökeivel folytatott. Orbán délelőtt Martin Schulzcal és Donald Tuskkal találkozott, délután pedig Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője, végül pedig Jean-Claude Juncker, az EB elnöke fogadta. Azért ment Brüsszelbe, hogy a szeptember 15-től érvényes - még parlament előtt lévő - új szabályokat ismertesse - mondta esti sajtókonferenciáján a magyar kormányfő. Juncker egyébként, Tuskkal és Schulzzal ellentétben, nem tartott közös sajtótájékoztatót Orbánnal.

A kormányfő este már állította: együttérzést, irgalmat gyakorolni kell, de az európai vezetők ma irreális álmokat engednek megfogalmazódni. "Ha mindenkit beengedünk Európába, az Európa végét jelenti, ami kockán forog az maga Schengen, az Európán belüli szabad mozgás. Ez ellentétes az érdekeinkkel, a szabadságunkkal, az értékeinkkel". A miniszterelnök megismételte: a menekülteknél többen vannak azok, akik egy jobb élet reményében indulnak Európába. Nekik azonban nem érdemes elindulniuk, és keresztény kötelesség, hogy a politikusok nem keltenek hamis reményeket. "Világossá kell tenni, hogy ahol nincs háború, nincs politikai üldözés, onnan hiába indul el valaki, Európában nincs esélye új otthonra lelni".

Orbán a nap folyamán többször is nyilvánosan kritizálta Németországot, sőt, azt mondta, hogy a mostani jelenetek a budapesti pályaudvarokon azért alakulhattak ki, mert a zöldhatáron és egyéb illegális módon beözönlő menekülteket nem lehetett regisztrálni. Márpedig Magyarország területét nem hagyhatja el úgy menekült, hogy ne regisztrálják őket. Ezt Angela Merkel kancellár külön kérte Magyarországtól. Ezt a regisztrációt végzik Orbán szerint most el a magyar hatóságok, és ezért nem engedik tovább a pályaudvaron várakozó tömeget. Orbán hozzátette, hogy a válság alapvetően német probléma, nem pedig európai. "Senki sem akar ezek közül az emberek közül Magyarországon, vagy például Szlovákiában vagy Észtországban élni. Mindannyian Németországba akarnak menni" - fogalmazott, ezzel egyértelművé téve azt is, fölöslegesen költött egymilliárd forintot a magyar kormány a menekültellenes plakát- és sajtókampányra. "Van egy konkrét konfliktus Magyarország és Németország között, mert óriási káoszt okozott itthon" - mondta Orbán, aki szerint "Németországban mondtak valamit és most Magyarországon esik az eső, nekünk kell kinyitni az esernyőt".

Már a Schulzcal tartott sajtótájékoztatót követően visszautasította ugyanakkor Orbán kijelentését a német kancellár. A dpa német hírügynökség idézte Merkelt, aki a svájci államfővel lezajlott találkozója után hangsúlyozta: "Németország azt teszi, amit erkölcsileg és jogilag meg kell tennie. Nem többet és nem kevesebbet". A kancellár arról is beszélt, hogy "olyan problémáról van szó, amely valamennyiünket érint". Figyelmeztette Magyarországot a háborús, illetve polgárháborús menekültek védelmét előirányzó genfi egyezmény betartására. Steffen Seibert német kormányszóvivő a Twitteren azt idézte Merkeltől: "Európa egy értékközösség, a genfi menekültegyezmény pedig nélkülözhetetlen része ennek az értékközösségnek. A menekültekre vonatkozó genfi konvenció nemcsak Németországban érvényes, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában".

Franciaország és Németország egyetért a menekültek európai uniós befogadására szolgáló kötelező kvóták alapelvében - jelentette be Merkel Bernben, miután tárcaközi munkaértekezletre hívta össze Francois Hollande francia államfő az illetékes minisztereket "a menekültválság európai és hazai vonzatainak megvizsgálására" az Égei-tengbe veszett szír migránsok halálát követően. A francia köztársasági elnök délelőtt telefonon egyeztetett Merkellel és Xavier Bettelel, az Európai Unió elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnökével, hogy közös javaslatokat tegyenek a menekültválság megoldására, és a nap folyamán még Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is beszélt.

Tusk egyébként Orbánnal közös tájékoztatóján erről a konzultációról nem tudott beszámolni, ám az Európai Tanács elnöke azt elmondta: bár Orbán vitatott megoldásokat alkalmaz, legalább lépéseket tesz az európai határok megerősítésére. A politikus ugyanakkor felszólította a tagországokat "legalább százezer menekült igazságos elosztására". Arra figyelmeztetett, hogy ha a szolidaritás kiüresedett szlogen marad, fel fogja váltani a politikai fenyegetés, zsarolás, megosztás és egymás hibáztatása. Tusk reagált arra a vendégkommentárra is, amelyet Orbán írt a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lapban. A lengyel politikus úgy fogalmazott, hogy a kereszténység számára is előírja a szenvedők megsegítését. "A migráció tekintetében ez azt jelenti, hogy szolidaritást és áldozatot vállalnunk a bajban lévőkkel. Egy keresztény számára teljesen mindegy, hogy milyen vallású az, aki segítségre szorul" - fogalmazott Tusk.

Egyébként Orbán nem tudta meggyőzni az EP-elnököt sem. Martin Schulz szerint az EU-ba érkezők elhelyezése a legfontosabb Schengent veszélyeztető probléma. Azt mondta, hogy egy 500 milliós kontinensen nem lehet gond 500 ezer ember elhelyezése, kivéve akkor, ha csak egy vagy két ország vesz részt a menekültek letelepítésében. Többször elmondta, hogy az nem lehet, hogy az egoizmus győzzön az európaiság felett. Európának meg kell védenie a rászorulókat, és nem lehet, hogy önző viták veszélyeztessék a közös európai megoldást. Nem mondta ki, de egyértelműen a kvótarendszerre utalt, mint közös megoldásra.

Orbán viszont azt mondta, hogy most nincs itt az ideje kvótáról vagy letelepítésekről beszélni. Szerinte, amíg az EU külső határainak védelme megoldatlan, addig nincs idő erre a vitára. "Félnek a magyarok és félnek az európaiak, mert a politikusok nem tudják kezelni a helyzetet" - mondta, hozzátéve: "amíg nincs a határvédelmi ügyben megoldás, addig a kvóta emlegetése csak felhívás az indulást fontolgatóknak, hogy jöjjenek". Csakhogy a háborúk és a dzsihadisták elől menekülő emberek szűnni nem akaró áradata miatt Berlin, Párizs és Róma kvótarendszer bevezetését szorgalmazza az EU országaiban. A német, a francia és az olasz külügyminiszter szerint a menekültekre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára és a migránsok “tisztességes” elosztására van szükség a tagállamok között. A három politikus közös nyilatkozatban fejtette ki álláspontját a menekültkérdésről, amelynek tartalmát az uniós külügyminiszterek pénteken kezdődő luxemburgi találkozóján vitatják meg.

És még...

- Menekültügyben komoly előrelépés lett volna a mostani krízis diplomáciai kezelésében, ha megvalósul Johanna Mikl-Leitner osztrák, Thomas de Maiziere német belügyminiszter, valamint Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációs biztos találkozója, amit hétfőre terveztek Budapestre, ám - most úgy tudni - ez már biztosan elmarad.

- A menekülthelyzetben tapasztalható diplomáciai feszültségek miatt bekérették a bécsi magyar nagykövetet. Werner Faymann osztrák kancellár Perényi Jánost azért hívatta hivatalába, hogy közölje vele: a genfi emberjogi konvenciókat minden uniós államnak be kell tartania.

Blöffnek nevezte ugyanakkor a Die Welt című német lap információját délután maga Orbán arról, hogy az EB 54 ezer menekültet telepítene át Magyarországról az EU más tagállamaiba. Az újság beszámolója szerint az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye ezenkívül a Görögországba érkezett menekültek közül 50 400-at, míg az Olaszországba érkezettek közül 15 600-at tervez szétosztani a többi tagállam között. Orbán szerint azonban ilyenről szó sem esett, ráadásul még a számok sem egyértelműek, hiszen a kezdeti negyvenezer helyett mára százezrekről van szó, ami "akár tízmillióra is nőhet".

Miközben Németország vezetésével egyre több nyugati kormány áll a kvótarendszer mellé, addig a keletiek ellenállnak. Orbán ma már a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfővel tárgyal Prágában a keleti ellenállás lehetőségeiről. Egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz repedés e társaságon belül, hiszen a lengyel miniszterelnök már jelezte, hogy az eddig vállaltnál több menekült befogadására is kész. Csakhogy tegnap Ewa Kopacz már azt mondta: Lengyelországnak erkölcsi kötelessége menekültekkel foglalkozni, de nem telik arra, hogy a gazdasági bevándorlókat fogadjon be.

Erősen kérdéses tehát, hogy mely európai politikus áll Orbán mellé, s ki támogatja Európa határainak lezárását. A magyar kormányfő mindenesetre már nemcsak a szerb-magyar határon épített dróthálót védelmezte tegnap, mondván "a mostani vasfüggöny nem ellenünk, hanem értünk van", de egyenesen újabb kerítéseket is kilátásba helyezett, méghozzá a horvát-magyar határ mentén.

Aylan

Két kisfiú holttestét mosta a partra egy török strandon az Égei-tenger szerdán hajnalban. A hároméves Aylan arccal a homokban fekszik. A kisfiú halott, akárcsak ötéves testvére, és édesanyja. Egyedül az apa maradt életben. Neki kellett azonosítania a holttesteket tegnap a törökországi Mugla halottasházában. A család a kurdok lakta szíriai Kobanéből menekült, amit az Iszlám Állam többször megtámadott, és porig rombolt. Úti céljuk Kanada lett volna, ahol egyik rokonuk él. Az apa, most úgy döntött, visszatér Szíriába, hogy eltemesse családját.

Az Aylanról készült fotók bejárták az internetet arra emlékeztetve, hogy idén eddig 2300 menekült fulladt a Földközi-tengerbe, 350 ezren indultak útnak ezen az útvonalon, hogy új életet kezdjenek Európában. Tegnap Orbán Viktortól az AP azt kérdezte, hogy látta-e a török tengerpartra sodródott kurd kisfiúról készült fotót, és ennek ismeretében mit gondol a szerb határra épített kerítésről. A magyar kormányfő erre azt mondta, hogy a kerítésnek az a legfőbb értelme, hogy a menekültek ne egy 175 kilométer hosszú zöldhatáron át rohanják le az országot, hanem a kerítésen lévő ajtókon, ellenőrzőpontokon lépjenek be az országba.

Orbán elmondta, hogy Törökország, Szerbia és több másik ország is biztonságos Magyarország és a háborús zónák között, vagyis semmi sem indokolja, hogy a menekültek ne álljanak meg ott, ahol már nincs veszélyben az életük. Orbán többször elismételte, hogy azt kell üzenni a menekülőknek, hogy "jobb lesz a családodnak, jobb lesz a gyerekeidnek és jobb lesz neked is, ha Törökországban maradsz. Mert az út onnan életveszélyes és a befogadás nem garantált."