Ma már nehezen hisznek bárkinek is

Publikálás dátuma
2015.09.07. 07:03
Forrás: Facebook/Vöröskereszt Budapest
Magyarországon sem a menekültek regisztrálását, sem egészségügyi szűrését nem sikerült megoldani az utóbbi hónapokban. Segélyszervezetek, önkéntes orvosok és állami pénz nélkül működő alapítványok látják el a testi és lelki gondokkal küzdő embereket.

"Akik valóban emberségre vágytak a menekültek közül, azok megkapták" - Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a 14. kötcsei polgári pikniken

A menekültek ezreinek regisztrálását sem sikerül megoldani a déli határon, mert félnek és nem akarnak ujjlenyomatot adni – derült ki az utóbbi napok híreiből. Így érthető, hogy a regisztrált határátlépők kötelező egészségügyi szűrése is csak illúzió. A debreceni befogadó állomáson tavaly és tavalyelőtt a migránsoknak mindössze 10 százaléka esett át a TBC, HIV, szifilisz és hepatitis B szűréseken. Az országos tiszti főorvos szerint ennél ma sokkal rosszabb a helyzet. Paller Judit augusztus végén azt nyilatkozta: hiába írják elő a jogszabályok, hogy a menekültstátusért folyamodó, befogadó állomásokon elhelyezett külföldieket a járási tiszti főorvosnak szűrésre kell behívnia, az idén értesített 14 ezer emberből mindössze 500 jutott el a vizsgálatokig, de persze már ők is régen elhagyták az országot. Az utóbbi két hétben ez az arány tovább romlott. A szakemberhiányra és a szervezési gondokra jellemző, hogy a debreceni befogadó állomáson éppen az idén májusban szüntették meg a védőnői státust, holott egyre több kisgyermekes család és kismama érkezik.

Mindezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a menekültek napi egészségügyi ellátását is a segélyszervezetek, önkéntesek és állami pénz nélkül működő alapítványok, egyesületek végzik.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az elsők között szervezte meg a „rendelést”. A szervezet jogásza fogja össze a munkát, elmondása szerint 54 orvos és rezidens dolgozik felváltva a Nyugati pályaudvar tranzitzónájában este 6 és 9 között. Erdélyi István hangsúlyozza, hogy a Vöröskereszttel és a Fővárosi Rendészeti Igazgatósággal együttműködve szervezték meg az ellátást, a többségében muzulmán családok érzékenységére is figyelve lehetőleg mindig van egy nő és egy férfi a fővárosi és Pest megyei orvosi csapatban. (Napközben a Baptista Szeretetszolgálat orvosa végzi ezt a munkát ugyanitt.)

Egy III. kerületi házi gyermekorvos, aki szerint a neve nem fontos, ezt azzal egészíti ki, hogy a csoporthoz évek óta itt dolgozó külföldi orvosok, de amerikai vagy norvég egyetemi hallgatók is csatlakoztak. Eredeti céljuk valóban a menekült családok gyermekeinek ellátása volt, de gyorsan kiderült, hogy főként felnőttek kérnek segítséget. Ott vannak, ahol minden egyéb is megtörténik velük, ahol ételt, innivalót kapnak, mosdani tudnak – mondja a doktornő. Elmondása szerint a sok ezer távozó menekült miatt a hétvégén kisebb volt a roham, így be tudták költöztetni a „rendelőt” egy konténerbe, ahol zártan tárolhatják a gyógyszereket is. Az egyesület 170 ezer forintot adott az induláskor a legalapvetőbb gyógyszerek és kötszerek megvásárlására, de azóta milliós nagyságú adomány érkezett, amiből egy ezt magára vállaló gyógyszertár minden szükséges orvosságot és segédeszközt biztosít a rászoruló menekülteknek.

A páciensek testi gondjai között a leggyakoribb, hogy a hosszú gyaloglás és a ritka tisztálkodási lehetőségek miatt elfertőződő sebek, gennyedések jelennek meg főként a lábukon, bőrfertőzések más testrészeiken is. Ezek kezelése hosszabb időt igényelne, ráadásul a tranzitzónák higiénés körülményei nem alkalmasak például a rühes viszketés miatt elvakart felületek gyógyítására. Ilyenkor fürdés után az egész testet be kellene kenni a megfelelő szerrel, a ruhákat pedig legjobb lenne elégetni, de egyikre sincs lehetőség – sorolja a gyógyítás korlátait a szakember. A közhiedelemmel szemben az utóbbi időben nagyon kevés hasmenéses beteggel találkoztak, viszont egyre több a náthás, köhögő, tüdőgyulladásban szenvedő, és fogfájós. A doktornő hangsúlyozza, hogy a magas vérnyomás, a gyomorpanaszok többsége a menekültek idegrendszeri állapotával függ össze, hiszen az átélt borzalmak és az itteni helyzetük bizonytalansága miatt nagyon feszültek, előfordulnak körükben pánikrohamok is. Egy mosoly, az emberséges hozzáállás sokat segít ezeknek az embereknek – teszi hozzá.

Ezt erősítette meg Hárdi Lilla is, amikor a debreceni befogadó állomáson töltött két napos lelki segítségnyújtás után hazafelé tartva telefonon beszélgettünk. A Cordelia Alapítvány vezetője csaknem 20 éve foglalkozik bántalmazást elszenvedett emberekkel, akik a borzalmak elől menekülve jutottak el Magyarországra. A kérdésre, hogy mi változott az utóbbi években, a szervezet orvos-igazgatója azt feleli: ugyanolyan rémségeken mennek keresztül az áldozatok, de kevesebb külső nyomot hagynak rajtuk a vallatóik, ma inkább pszichológiai eszközökhöz nyúlnak. Nem ritka azért, hogy ütések, felakasztások, vagyis fejjel lefelé lógatások nyomait találják, de sokszor inkább a lelki következményeket tudják rögzíteni. A táborok lakói közt sok a depressziós, többeket rémálmok gyötörnek, felriadnak éjszakánként, nappal szoronganak, látszólag indokolatlanul verejtékeznek, ingadozik a vérnyomásuk vagy vércukor szintjük. Ezek mind az átélt szörnyűségekre utalnak akkor is, ha az illető nem beszél róluk. A pszichiáter és munkatársai segítenek feldolgozni az átélt élményeket, de pácienseik sok esetben gyorsan továbbmennek, így csak elkezdeni tudják a terápiát. Sokszor állítanak ki olyan papírokat, amelyek segíthetik a hatóságokat a menekültkérelmek elbírálásában.

Hárdi Lilla úgy látja, a mostanában érkezők kevésbé optimisták, mint évekkel ezelőtt menekülő társaik voltak. Háború elől futnak, sokan elveszítették családtagjaikat, vagy elrabolták őket, semmit nem tudnak a sorsukról és nem értik, hogy miért történik velük még Magyarországon is ennyi rossz dolog, szoronganak, hogy miért tartják őket bizonytalanságban. A pszichiáter szerint a hazai táborokban dolgozó személyzet sincs könnyű helyzetben, hiszen az állomások egyre zsúfoltabbak, emberfeletti munkát végeznek. Nekik is kínál segítséget a Cordelia Alapítvány, de már nincs idejük magukkal foglalkozni.

Dián Erzsébetet választották Csém polgármesterévé

A Komárom-Esztergom megyei Csémen a független Dián Erzsébetet, a község korábbi alpolgármesterét választották polgármesterré a vasárnapi időközi voksoláson - közölte a település jegyzője.

Füles Zoltán elmondta, a névjegyzékben szereplő 394 szavazásra jogosult állampolgárból 241 jelent meg, közülük 236 érvényes szavazatot adott le. A polgármesteri posztért három független jelölt indult. Dián Erzsébet 125 szavazatot kapott, Mándi Lászlóné 86, Dián-Ézsi Mónika 25 voksot szerzett.

Dián Erzsébet elmondta, az eddigi testülettel kíván együttműködni. A négytagú testületben a településen korábban legtöbb szavazatot kapott képviselőjelölt lesz a szervezet tagja. A Komárom-Esztergom megyei településen ezért kellett időközi választásokat kiírni, mert májusban elhunyt a települést vezető Aranyosi István.

Szerző
Témák
polgármester

Lánczi Tamás megfejtette, miért áll a baloldal a "migránsok" mellé

A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint a baloldali pártok lehetőséget, potenciális szavazókat látnak az illegális bevándorlókban. 

Az M1-en a menekültügyben szinte óránkénti gyakorisággal szakértőként megszólaló Lánczi Tamás a csatorna vasárnap esti műsorfolyamában a leleplező szavai után azt is hangsúlyozta:  a baloldali pártok csak rövid távon gondolkodnak, s nem látják a migráció hosszú távú biztonságpolitikai, gazdasági veszélyeit.

Az "elemző" felidézte: a Visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - elutasítják az Európai Unió által javasolt kvótarendszert, ahelyett a schengeni határok hatékonyabb védelmét szorgalmazzák. Az utóbbi hetekben, napokban - ahogy egyre súlyosabbá vált a migránskérdés - a nyugat-európai országokban is törés alakult ki a jobb- és baloldali pártok között.   Ugyanis - mint Lánczi kifejtette - az Európába újonnan érkezők, a harmadik világból érkezők inkább a baloldali, és nem a jobboldali, inkább hagyományos, nemzetpolitikai ideológiájú pártokra szavaznak. Ennek nyomán a baloldali pártok a mostani bevándorlókra is úgy tekintenek, mint "szavazóbázisuk utántöltésére".

Szerző