Juncker: állandó menekültbefogadási mechanizmust dolgozna ki az EU

A menekülthullám kapcsán ismeretes, a jövőt is illető számok sokakat megrémiszthetnek, ám most nincs itt az ideje a félelemnek, most az összehangolt cselekedetnek van itt az ideje - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. Üzenet Budapestnek: "A menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések" de "Magyarországot nem szabad magára hagyni." Az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült átvállalására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - javasolta az elnök, aki közölte: az Európai Bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Magyarországtól 54 ezer menekültet kellene kötelezően befogadniuk a tagállamoknak.

Mint a Népszava is jelezte, ma délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismerteti az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének újabb javaslatait Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. Az előzetes jelzések szerint - és ezt máris igazolta a beszéd - Juncker azt indítványozza majd, hogy a korábban kért 40 ezer helyett 160 ezer menekültet vállaljanak át az uniós tagállamok a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól, amelyek közé Görögország és Olaszország mellé immár Magyarországot is besorolták.

Az EU-val most két nagy baj van: kevés benne az Európa és kevés benne az unió

Az Európai Bizottság elnöke beszéde elején azt is leszögezte: jelenleg nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió". Az Európai Parlament plenáris ülésén az unió helyzetéről készített írásbeli összegzésében Juncker azt a valóban nehéz kettős feladatot hangsúlyozta, hogy Európának jobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.

A határok teljes lezárása és teljes megnyitása is illúzió

Sem a határok teljes lezárása, sem teljes megnyitása nem oldhatja meg a migrációs válságot - hangoztatta Frans Timmermans, az EB első alelnöke az Európai Parlament plenáris ülésén zajló vitában. A holland politikus szerint mindkettő illúzió, amelyek helyett szolidaritásra és felelős intézkedésekre van szükség. A korábbi holland külügyminiszter kiemelte, hogy szolidárisnak kell lenni azokkal az országokkal, amelyek a menedékkérők jelentette legnagyobb terhet viselik, így Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal is.

160 ezer menekültet átvállalni

Az elnök nagyon nyomatékosan kijelentette: a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Jean-Claude Juncker szerint aki az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekül, az minden áron el akar jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket. Minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat - fogalmazta meg kritikáját az eddigi cselekvések kapcsán az EB elnöke, aki beszámolt a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában.

Az osztrák kancellár üdvözölte a kvóta-javaslatot

Az osztrák kancellár üdvözölte Jean-Claude Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát, és rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgette - közölte az osztrák kancelláriahivatal. Werner Faymann osztrák kancellár úgy vélte, hogy a menekültkérdésről szóló vitában végre elmozdulás történt.

Hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat, amelyet egyértelműen elhanyagolt az összes politikus - jelentette ki, majd azt is hozzátette: Magyarországot sem szabad magára hagyni. Az elnök számot is mondott, a javaslata szerint: az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült átvállalására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.

Olaszországból 15 600, Görögországból 50 400, Magyarországról pedig 54 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére tett javaslatot Juncker.

Emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozza a brüsszeli bizottság, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.

Egyezségre kell jutni a "biztonságos eredetország" kritériumaiban

Az EU-tagságra pályázóknak meg kell őrizniük "biztonságos eredetország" jellegüket - szögezte le Jean-Claude Juncker. Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek. Az uniós tagjelöltek - több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére - figyelmeztetett az elnök.

A bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt

Az EU-országoknak nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között- szögezte le Juncker. Az Európai Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején - a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében - a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Szerinte ugyanis biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.

Identitásunk és hitelességünk is kockán forog

A menekültválság miatt az európaiak identitása és hitelessége egyaránt kockán forog - ezt az Európai Unió külügyi főképviselője jelentette ki a vitában. Federica Mogherini szerint meghatározó pillanat a mostani, amely "próbára teszi, hogy valóban európaiak és valóban unió vagyunk-e". A politikus szerint az EU aligha szónokolhat a világnak az emberi jogokról, ha a menekülteket nem a lehető legszívélyesebben fogadja. A korábbi olasz külügyminiszter szerint a problémának sem csak külső, sem csak belső megoldása nem lehetséges, a kettőnek ki kell egészítenie egymást.

Ha a háborúk csillapulnak, attól a "migrációs veszély" még fennmaradhat

Európai Bizottság elnöke az unió távlati helyzete kapcsán beszélt arról a nagyon lényeges momentumról is, miszerint az éghajlatváltozás következtében éveken belül megjelenhetnek a "klímamenekültek" is - azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Jean-Claude Juncker leszögezte: azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő. A bizottsági elnök - még a mostani menekültválságról szólva - indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.

Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot

Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot ebben a migrációs válságban - ezt Manfred Weber, az Európai Parlament jobbközép irányzatú néppárti frakciójának, az EP legnagyobb létszámú politikai csoportjának vezetője szerdán Strasbourgban. A bajor politikus leszögezte: Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel.

Gianni Pittella, a második legnagyobb létszámú EP-frakció, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy az Európai Bizottság végre megszabadította Európát egyes nemzeti kormányok szégyenletes önzésétől. Pittella szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény bátor intézkedéseket tett le az asztalra, és most a tagállamokon, illetve testületükön, a Tanácson a sor, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak. Olaszországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban vagy Ausztriában az európai polgárok kifejezésre juttatták szolidaritásukat, és az európai vezetőknek tanulniuk kellene példájukból - jelentette ki, hozzátéve: Csak az ostobák hiszik azt, hogy a magasabb kerítés vagy az élesebb szögesdrót meg fogja oldani a válságot.

Syed Kamall, a konzervatívok frakcióvezetője szerint különbséget kell tenni a migránsok két fő csoportja között: akik az életüket mentve menekülnek, azoknak menedéket kell adni, akik azonban nem az üldöztetés vagy az éhezés elől menekülnek, hanem - az emberi természetből fakadóan érthető módon - egyszerűen jobb életre vágynak, azok tekintetében világosan megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni. Európának nem új vasfüggönyre, hanem vasakaratra van szüksége, hogy összetartson - fogalmazott a brit politikus.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője Európához méltatlannak nevezte, hogy az unió mindeddig csak a legszükségesebbnek vélt, lehető legkisebb lépésekkel reagált a menekültválság fejleményeire. Példaként hozta fel a tavaszi földközi-tengeri tömegkatasztrófát, majd a Calais-ban előállt helyzetet, illetve a menekültek budapesti összetorlódását, és emlékeztetett arra, hogy az EU úgy gondolta, egy-két kisebb intézkedéssel megoldja a problémát, Magyarország esetében például azzal, hogy "egy kicsit megnyitották a vasútvonalakat."
A flamand politikus szerint "ez nem Európa válsága, hanem Európa hiányának a válsága", és a felelősség ezért elsősorban a tagállamok vezetőit terheli.

Cameron: a szír menekültek töredéke jött Európába

A szíriai menekültek töredéke érkezett csak Európába, és ők már biztonságban vannak, az erőfeszítéseket azoknak a millióknak a megsegítésére kell összpontosítani, akik a konfliktusövezetben vagy annak közelében maradtak - mondta szerdán a brit miniszterelnök.

David Cameron a londoni alsóház vitanapján - arra az ellenzéki kérdésre, hogy Nagy-Britannia miért nem vesz részt az Európai Unióban tartózkodó menekültek elosztásában - kijelentette: eddig 11 millió szíriait üldöztek el otthonából, de mindössze 3 százalékuk döntött úgy, hogy Európában keres menedéket. Cameron szerint a szíriai nép és Európa érdeke is annak biztosítása, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik. Nagy-Britannia e meggondolásból ad segítséget a menekülttáborok fenntartásához - tette hozzá.

A német kormány üdvözli a bizottság javaslatcsomagját

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kiemelte, hogy a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által ismertetett javaslatok igen "lényeges elemeket" tartalmaznak, amelyek teljes mértékben megfelelnek a német kormány elképzeléseinek.
A menekültválság kezeléséhez "minden országnak át kell ugrania a saját árnyékát", és szolidaritást és felelősségvállalást kell mutatnia - fogalmazott Steffen Seibert, hozzátéve, hogy a bizottság számíthat Németország támogatására.
Hangsúlyozta, hogy az "egyensúlytalanságokat tartósan nem lehet tolerálni". Éppen ezért fontos a brüsszeli javaslatokban szereplő állandó, kötelező alapon működő rendszer a menekültek tagországok közötti elosztására - mondta a német kormány szóvivője.

Berlin azt is üdvözli, hogy a bizottság további 120 ezer menekült átvételét javasolja a menekültválságban leginkább érintett tagállamokból. Ugyancsak rendkívül fontos elem a biztonságos származási országok körének egységes, uniós meghatározására irányuló bizottsági javaslat - mondta Steffen Seibert. Rámutatott: a brüsszeli javaslatok egybeesnek Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia elnök közös kezdeményezésével, amelynek kiindulási alapja, hogy a menekültválságot csak közös európai erőfeszítéssel lehet megoldani.