menekültek;honvédelem;határzár;

2015-09-12 07:07:00

7-en a 7-ről - Most jó lenni katonának?

Arató András, Klubrádió

Amikor a Magyar Néphadseregben szolgáltuk országunk védelmét az imprista nyugati hatalmak elképzelt támadása ellen, sírva tudtunk röhögni rajta. Ma már nincs min nevetni, csak a sírás marad. Meg a szégyen.

Avar János, újságíró

Mármint akkor, ha Kossuth helyett Orbánnak verbuválnak? Új szöveget írnék a dalnak: ha Orbán Viktor nem lett volna, katona sem kellett volna. Csak aztán nehogy Csehov dramaturgiája érvényesüljön itt is, hogy a falra akasztott puskának végül el kell sülnie. Méghozzá nemzetközi szabályokkal védett fegyvertelen menekülők ellen. Mert akkor akár új dal is születhet: Hágában, sej, van egy palota…

Bolgár György, rádiós újságíró

Ezt nem tőlem kellene kérdezni, mert szerintem sose jó. Ha viszont (nem) szeretett vezérünket kérdeznék, akkor a válasz csak az lehetne, hogy mindig jó. A mi vezénylő tábornokunk állandóan háborúban érzi magát, és amikor mégsem, akkor csinál magának egyet. Kettőt. Vagy hármat. Ha csak magában szórakozna, nem kellene rá figyelni. De így nem árt figyelmeztetni arra, hogy a háborújának áldozatai lesznek. Igaziak. Ez nem ólomkatonásdi.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

A kérdés az, milyen lehet most Hende Csabának lenni? Megmasszírozza majd Móni, oszt jónapot? Lényegében egy teljesíthetetlen feladat miatt rúgták ki. Persze nem kötelező honvédelmi miniszternek lenni, baromságokat mondani, nappal is sötétet látni, de ha igaz, hogy ő is felkapta a vizet, s Übü királynak okozott pár kellemetlen pillanatot, az mégis egy fél jeggyel jobb, majdnem kettes. Pláne, ha elmegy szerződéses közlegénynek. Nem tudja valaki, hova katapultált az ellenzék?

Horváth István, hírlapíró

Operettkatonák, operettsereg, operetthadvezér. Elfogyhatna már a regimentje.

Horváth Zoltán, újságíró

Megrögzött pacifistaként azt mondom: katonának lenni sohasem jó, különösen az egyik lehetséges végkifejlet, a hősi halál tetszik kellemetlennek. Már csak azért is, mivel azt tapasztaltam, hogy a komolyabb konfliktusok esetén valahogy mindig a puskacső rosszabbik végére kerülök.

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Katonának lenni csuda jó móka, különösen, amikor erővel viszik a fiatalt. Akik most habzanak, hogy újra legyen sorozott sereg, nem ismerik – vagy ha igen, újra akarják – az állami megalázást. Ki hiszi, hogy a Nemzetőrséget rég áhító Simicskó véletlenül lett hadügyminiszter. Lesz itt olyan új Munkásőrség, hogy a Békemenet karján belecsörrennek a súlyos aranyak. (Ők speciel nem szeretnék láncaikat veszteni.) Amikor pedig fiainkat a Prónay dandár Héjjas Iván zászlóaljával a szerb határra vezénylik, itt lesz az időszámítás. Igaz, nem új, de ezeknek akkor is bevált.