Újabb Szíria-konferenciát sürget Hollande

Genf 3-at sürgetett a brüsszeli csúcson Francois Hollande francia államfő. Hollande azt kérte, hogy a 2012 júniusában illetve a 2014 februárjában, az ENSZ égisze alatt Genfben megszervezett Szíria-konferencia mintájára kerüljön sor újabb egyeztetésre.

„Mindenkit tárgyalóasztalhoz kell ültetni, aki hozzájárulhat a szíriai háború politikai megoldásához”, mondta a francia elnök, arra reagálva, hogy Vlagymir Putyin orosz elnököt be kell-e vonni a rendezésbe vagy sem.

Hollande szerdán az angliai Chequers-ben David Cameron brit kormányfővel is tárgyalt a szíriai politikai rendezés folyamatának dinamizálásának szükségességéről.

Franciaország szeptember 7-én lépett be az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióba, de kizárta a szárazföldi beavatkozás lehetőségét. Azóta a francia vadászgépek rendszeresen végeznek felderítéseket a szíriai légtérben. 

Szerző

Merkel a szíriai elnököt is bevonná a rendezésbe

Angela Merkel német kancellár szerint Bassar el-Aszad szíriai elnököt is be kell vonni a Szíriát több mint négy éve sújtó fegyveres konfliktus megoldása érdekében. 

Az AFP hírügynökség jelentése szerint Merkel a tegnapi brüsszeli csúcson úgy fogalmazott, hogy a példátlan menekülthullámot szülő szíriai háború befejezéséhez több szereplőt be kell vonni. „Nekünk tárgyalnunk kell nemcsak az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, hanem a fontosabb regionális szereplőkel is, mint Irán, és a szunnita országokkal, jelesen, Szaúd-Arábiával is.” 

Szerző

Történelmi megállapodás Kolumbiában

Üdvözölte és történelmi jelentőségű előrelépésnek nevezte az Egyesült Államok azt az igazságszolgáltatásról szóló megállapodást, amelyet Juan Manuel Santos kolumbiai államfő és a FARC gerillacsoport írt alá. Az egyezmény, amely a gerilla harcosok jogi helyzetét tisztázza, az első lépés a békeszerződés aláírása előtt, írta az AFP hírügynökség. 

A szemben álló felek ezúttal is Havannában ültek tárgyalóasztalhoz. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint ez a megállapodás történelmi jelentőségű lépés az ötven éve tartó fegyveres konfliktus végleges lezárása felé. 

A felek egyetértésre jutottak a 220 ezer halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus idején történt jogsértések kivizsgálásáról, a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és az áldozatok kárpótlásáról. Az egyezményt az teszi kiemelt fontosságúvá, hogy Santos elnök a baloldali gerillaszervezet vezetőjével, a gyilkosságért, terrorizmusért és emberrablásért körözött, Timochenkóként ismert Rodrigo Londono Echeverrivel személyesen tárgyalt. Santos maga tájékoztatta a nyilvánosságot a megállapodásról és úgy fogalmazott, hogy ezzel "közel került a béke", mivel ez volt az utolsó nagy akadálya a békemegállapodásnak. A két vezető egyetértésre jutott, hogy fél éven belül aláírják a latin-amerikai térség utolsó gerillaháborúját lezáró végleges békemegállapodást, ami után hatvan napon belül a gerillák leteszik a fegyvert és "leszerelnek", de egyeztetések tárgyát képezi még, hogy ez hogyan zajlik majd. Santos ígérete szerint az ország polgárai népszavazáson mondhatnak majd véleményt a békemegállapodásról, amelyet a törvényhozásnak is jóvá kell majd hagynia.

A havannai tárgyalások három éve kezdődtek, Santos eddig egyetlen fordulón sem vett részt. Sőt, Kolumbia történetében 14 éve nem volt példa arra, hogy az ország államfője a FARC vezetőjével találkozzon. Az 56 éves Timochenko az idén nyáron már elment egyszer Kubába, hogy tárgyaljon a kormány képviselőivel, annak ellenére, hogy közel száz elfogatási parancs van ellene érvényben.   

Szerző