Előfizetés

Mást mért a KSH és mást a NAV

Két tizedet lefaragott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a bolti, áruházi költekezés júliusi növekedési üteméből: a hónap elején még 7 százalékkal, most pedig 6,8 százalékkal számol. A KSH kimutatása szerint a boltokban 5065 milliárd forint hagytak a vásárlók 2015 első hét hónapjában. A tavalyi hasonló időszakban 4876 milliárd forintot költöttünk.

A legutolsó, augusztus 17-én napvilágot látott kormányzati közlemény szerint az online pénztárgép használatra kötelezett körben a hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már kis híján 160 milliárd forintot tett ki. Ez az adatsor a kiskereskedelem mellett magában foglalja a szálláshely szolgáltatás és a vendéglátás bevételeit is. A kormány online adatsora néhány nappal január első napja után indult és magába foglalta még augusztus elejét is, de ez a nagyságrendeket egyáltalán nem befolyásolja. Így kiszámolható, hogy az év első hét hónapjában az adóhatósághoz beérkező nyugtaforgalom értéke 4478 milliárd forint volt - közölte a Blokkk.com szakmai honlap.

Az online és a KSH adatok összevetéséből végül kiderül,a különbség pontosan - a 4478 milliárd forint és az 5665 forint különbsége - több mint ezer milliárd forint. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a kiskereskedelemnek vannak olyan szeletei is, amelyek nem tartoznak az online körbe, például a webkereskedelem, vagy egyes piaci, alkalmi árusok. Egy biztos: a KSH adatai alaposan eltérnek az online kassza rendszer adataitól, legalább 600 milliárd forinttal, de lehet, hogy többel is hét hónap összegzése alapján. Természetesen ez cáfolható, egy egyszerű módon: a részletes online adatok nyilvánosságra hozatalával - írta blog.

Kunyhóból bérlakásba

Bérleti jogot szavazott meg két hajléktalan családnak Kispest önkormányzata, így a korábban erdei kunyhókban élő emberek szociális bérlakásokba költözhetnek. A döntést civil szervezetek harcolták ki, a jelenleg lakhatatlan lakások felújítása is rájuk vár.

Két, korábban kunyhóban élő család szociális bérlakásba költözéséről döntött csütörtöki képviselő-testületi ülésén Kispest önkormányzata. A lehetőséget a hajléktalan embereket segítő A Város Mindenkié (AVM) csoport és az Utcáról Lakásban Egyesület kezdeményezte. A képvisel-őtestület egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, így az egyesület a kerület segítségével még az ősszel két önkormányzati bérlakást fog felújítani és szociális bérlakásként átadni a korábban erdőben élő Csorba Erikának, Csorba Jánosnak és Horváth Sándornénak. A komfort nélküli, meglehetősen rossz állapotú bérlakások felújításába az önkormányzat egy-egy millió forinttal száll be, a munkálatokhoz szükséges további költségeket az egyesületnek kell állnia, amit támogatásokból fedeznének.

Mint ismert, a Servúd (utalás az angliai sherwoodi erődre) néven közismert erdős területen évtizedekig éltek hajléktalan emberek saját építésű kunyhókban, akiket 2015 tavaszán megbírságoltak és elkergettek. Az érintettek közül néhányan saját fellépésük és az AVM érdekérvényesítő munkájának köszönhetően ígéretet kaptak Gajda Péter kerületi polgármestertől, hogy szociális bérlakásba költözhetnek. Az érintettek már másfél éve reménykedtek a tárgyalások sikerében - nem hiába. Az első beköltözőnek, Horváth Sándornénak a döntés azért jelentetett különösen sokat, mert így újra hozzáköltözhetnek gyermekei, akiket hajléktalanná válásuk miatt vettek nevelésbe.

Az egyesület célja, hogy minél több közterületen élő hajléktalan ember költözhessen szociális bérlakásba. Úgy vélik, hogy "a jelenlegi lépcsőzetes elven működő hajléktalan ellátórendszer nem képes reális és hosszú távon fenntartható kivezető utat nyújtani a közterületen élő hajléktalan embereknek". Mindeközben Budapesten sok az üresen álló önkormányzati bérlakás, igaz, nagy részük olyan rossz állapotban van, hogy lakhatásra teljesen alkalmatlanok. "A bérlakások civil szerveztek, magánadományozók és a leendő bérlők bevonásával felújításra kerülhetnek, ami már önmagában nyereséget jelent az adott önkormányzatnak. A bérlőknek pedig hosszú távon fenntartható lakhatást biztosítanak" - mutat rá az egyesület.

Azt a képviselők is hangsúlyozták, hogy a program jelenleg "próbaüzemben" zajlik, ha sikeresnek bizonyul, egy harmadik bérlakás felújítása is megvalósulhat, amelybe ugyancsak egy korábban kunyhóban élő család költözhet majd.

Kunyhóból bérlakásba

Bérleti jogot szavazott meg két hajléktalan családnak Kispest önkormányzata, így a korábban erdei kunyhókban élő emberek szociális bérlakásokba költözhetnek. A döntést civil szervezetek harcolták ki, a jelenleg lakhatatlan lakások felújítása is rájuk vár.

Két, korábban kunyhóban élő család szociális bérlakásba költözéséről döntött csütörtöki képviselő-testületi ülésén Kispest önkormányzata. A lehetőséget a hajléktalan embereket segítő A Város Mindenkié (AVM) csoport és az Utcáról Lakásban Egyesület kezdeményezte. A képvisel-őtestület egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, így az egyesület a kerület segítségével még az ősszel két önkormányzati bérlakást fog felújítani és szociális bérlakásként átadni a korábban erdőben élő Csorba Erikának, Csorba Jánosnak és Horváth Sándornénak. A komfort nélküli, meglehetősen rossz állapotú bérlakások felújításába az önkormányzat egy-egy millió forinttal száll be, a munkálatokhoz szükséges további költségeket az egyesületnek kell állnia, amit támogatásokból fedeznének.

Mint ismert, a Servúd (utalás az angliai sherwoodi erődre) néven közismert erdős területen évtizedekig éltek hajléktalan emberek saját építésű kunyhókban, akiket 2015 tavaszán megbírságoltak és elkergettek. Az érintettek közül néhányan saját fellépésük és az AVM érdekérvényesítő munkájának köszönhetően ígéretet kaptak Gajda Péter kerületi polgármestertől, hogy szociális bérlakásba költözhetnek. Az érintettek már másfél éve reménykedtek a tárgyalások sikerében - nem hiába. Az első beköltözőnek, Horváth Sándornénak a döntés azért jelentetett különösen sokat, mert így újra hozzáköltözhetnek gyermekei, akiket hajléktalanná válásuk miatt vettek nevelésbe.

Az egyesület célja, hogy minél több közterületen élő hajléktalan ember költözhessen szociális bérlakásba. Úgy vélik, hogy "a jelenlegi lépcsőzetes elven működő hajléktalan ellátórendszer nem képes reális és hosszú távon fenntartható kivezető utat nyújtani a közterületen élő hajléktalan embereknek". Mindeközben Budapesten sok az üresen álló önkormányzati bérlakás, igaz, nagy részük olyan rossz állapotban van, hogy lakhatásra teljesen alkalmatlanok. "A bérlakások civil szerveztek, magánadományozók és a leendő bérlők bevonásával felújításra kerülhetnek, ami már önmagában nyereséget jelent az adott önkormányzatnak. A bérlőknek pedig hosszú távon fenntartható lakhatást biztosítanak" - mutat rá az egyesület.

Azt a képviselők is hangsúlyozták, hogy a program jelenleg "próbaüzemben" zajlik, ha sikeresnek bizonyul, egy harmadik bérlakás felújítása is megvalósulhat, amelybe ugyancsak egy korábban kunyhóban élő család költözhet majd.