Barack Obama;Szíria;Vlagyimir Putyin;ENSZ közgyűlés;

2015-09-30 07:38:00

Közös fellépés az IS ellen

Barack Obama és Vlagyimir Putyin egyetértett abban, hogy politikai megoldást kell találni a szíriai válságra, de továbbra is másképp vélekednek arról, hogy Bassár el-Aszad elnök maradhat-e és meddig Szíria élén. Az amerikai és az orosz elnök 90 perces tárgyalást folyatott egymással New Yorkban, két év óta ez volt az első kétoldalú megbeszélésük.

A tárgyalások után nem tartottak közös sajtóértekezletet, Vlagyimir Putyin egyedül állt a sajtó elé. „Nagyon konstruktív, gyakorlatias és meglepően őszinte volt a találkozó” – így jellemezte a megbeszéléseket az orosz elnök, hozzátéve, hogy sok kérdésben egyetértettek, de megmaradtak ismert nézeteltéréseik, amelyeket nem akart részletezni. Putyin kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy az orosz légierő csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz, amely légicsapásokat hajt végre Szíriában az Iszlám Állam ellen.

Megemlítette ugyanakkor, hogy míg Irak területén az iraki kormány felkérésére, a nemzetközi jognak megfelelően kapcsolódtak be a koalíciós erők az IS elleni harcba, nem ugyanez a helyzet Szíriában, s ezt is érintették a megbeszélésen. Putyin kategorikusan kizárta, hogy orosz szárazföldi erőket vetnének be Szíriában. Oroszország, mint mondta, megfontolja ugyanakkor, hogy extra támogatást nyújtson azoknak, akik a szárazföldön harcolnak az IS ellen, azaz, a kurd milíciáknak és a szíriai hadseregnek.

Egy neve elhallgatását kérő, magasrangú amerikai tisztviselő a Reuters beszámolója szerint az Obama-Putyin találkozó után elmondta: „Az oroszok kétségkívül megértették, hogy fontos politikai megoldást keresni a szíriai válságra”. Megállapodtak arról, hogy az amerikai és az orosz külügyminiszter további tárgyalásokat folytat, s a Pentagon konzultációt szervez az amerikai és az orosz fegyveres erők között is. Az amerikaiak aggódnak amiatt, hogy elkerüljék a véletlen incidenseket a Szíriába telepített orosz harci gépekkel és katonai felszereléssel, erről akarnak egyeztetni. Emiatt a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is aggodalmát fejezte ki.

Növelik a kéksisakosok számát

Barack Obama bejelentette, hogy több mint 50 ország további 40 ezer kéksisakos katonát és rendőrt ajánlott fel az ENSZ békemisszióiba. Az amerikai elnök vezette az ENSZ-békefenntartás feladatait áttekintő vitát. Samantha Power amerikai nagykövet hozzátette, 40 helikoptert, 15 műszaki alakulatot és 10 tábori kórházat is felajánlottak a világszervezet misszióihoz. Hszi Csin-ping kínai elnök tette a legnagyobb felajánlást, 8 ezer katonából álló kínai kéksisakos erőt szerveznek.

Obama és Putyin előzőleg egyaránt felszólalt az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán, majd egy asztalnál ültek az ENSZ-főtitkár által adott díszebéden. Bár koccintottak egymással, a hangulat nem volt oldott. A Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatt befagyott az amerikai-orosz viszony, legutóbb tavaly júniusban egy nemzetközi konferencián találkozott a két elnök.

Barack Obama elnökletével terrorizmus ellenes csúcstalálkozót tartottak kedden az ENSZ-közgyűlés margóján. Száz ország, húsz nemzetközi szervezet és 120 civil szervezet képviselőit hívták meg a tanácskozásra. Megnyitójában az amerikai elnök hangsúlyozta, globális mozgalomra van szükség az IS legyőzésére. Obama védelmébe vette az amerikai stratégiát, amely katonai, diplomáciai, gazdasági és egyéb eszközök bevetésével küzd a terrorizmus ellen, ám, mint mondta, időbe telik, míg sikerül eredményt felmutatni. Már 60 tagúra nőtt az IS ellen harcoló nemzetközi koalíció. Az Egyesült Államok szankciókat jelentett be olyan brit, francia, orosz, szíriai, marokkói, szaúdi és tunéziai állampolgárok ellen, akik csatlakoztak az IS-hez. A brit kormány kérésére négy brit állampolgár ellen léptetett életbe szankciókat (vagyonelkobzást és utazási tilalmat) az ENSZ.

Történelmi kézfogások

Barack Obama amerikai elnök tegnap az ebédnél "összefutott" az iráni külügyminiszterrel, s kezet rázott Mohammad Dzsavad Zariffal, ilyen kézfogásra 1979, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta nem került sor. A Hatok az iráni diplomácia vezetőjével hozták tető alá az iráni nukleáris program korlátozását célzó megállapodást. Obama és Zariff találkozóját nem tervezték be, s az amerikai és az iráni elnök sem tárgyal hivatalosan. Obama két éve telefonon hívta fel a New Yorkból épp hazafelé induló Hasszan Rohanit, s azt követően kezdődtek meg az intenzív tárgyalások Teherán atomprogramjáról. Obama és Raúl Castro kubai elnök kézfogása nem is olyan rég még szenzáció volt, tegnap már másodszor találkoztak tavaly december óta, amikor bejelentették, hogy helyreállítják a kapcsolatokat.