Tovább kerít Orbán, aki az ENSZ-ben is megmondta

Orbán Viktor folytatja szélsőséges retorikáját a menekültügyben, ám a magyar kormányfő most már nyíltan vállalja, hogy mindezt a radikális versenytársai visszaszorítása érdekében teszi. Miközben az Európai Unióban és Németországban is konkrét intézkedéseket terveznek a krízisben, itthon még mindig a határzár a téma.

A migrációs válság Európa stabilitását veszélyezteti - üzente Orbán Viktor a The Wall Street Journal (WSJ) szerdai számában. A miniszterelnök szerint a menekültválságot a radikális pártok aknázhatják ki, sőt, "nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai elitet leváltják a radikálisok". A kormányfő úgy vélekedett: a közel-keleti és afganisztáni migránsok tömeges beáramlása az Európai Unió destabilizálásával fenyeget, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan - állította Orbán, egyúttal a világkvótáról szóló ötletre utalva a "fejlett világ" többi részét arra intette, ne csak Európát érintő kihívást lássanak a menekültválságban. Orbán szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab országoknak is be kellene fogadniuk menekülteket.

A kormányfő fenntartotta azon álláspontját is, miszerint Magyarországnak nincs szüksége menekültekre, akiknek a legtöbbje muszlim; szerinte "erkölcsi értelemben a helyes teendő" az, hogy a jövevények hazájukban való boldogulását segítsük elő. Orbán a nemzeti függetlenség kritériumának tartja azt a választási lehetőséget hogy eldöntse: akar-e otthont adni más kultúráknak. Szavai szerint a kormány ezt már eldöntötte: "a muszlim kultúra nagyon erős, nem vagyunk ellene, de nálunk nem létezik olyan párhuzamos társadalom, amely nem illeszkedik az európai értékek közé" - fogalmazott.

Orbán egyébként szerdán, New York-i idő szerint 15.25-kor - magyar idő szerint éjjel fél 10-kor - szólalt fel az ENSZ közgyűlése előtt a menekültkrízis ügyében, vélhetően ugyanezt az álláspontját közvetítve.

Együttérző hangnem

Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli menekültügyi tanácskozásán felszólaló magyar kormányfő a már jól ismert álláspontjának ismertetése mellett - globális szinten kell kezelni a problémát - itthon nemigen hallott empátiával beszélt a menekültekről, mint hangsúlyozta, a valódi menekülteken erkölcsi kötelességünk segíteni, és Magyarországon senkinek nincs baja a muszlimokkal. Orbán Viktor sürgette az ENSZ főtitkárát, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a terhek globális szinten történő megosztásáról, vagyis a kormányfő a már korábban is emlegetett világkvóta rendszerének felállítását szorgalmazta. Különböző becslések vannak, megítélésünk szerint azonban korlátlan a folyamatban részt vevő emberek utánpótlása - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Eközben először nyilatkozott Magyarország és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatairól Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete az Origónak adott interjúban elmondta: bár szerinte a magyar kormány menekültellenes retorikája nem segít a helyzeten, úgy gondolja, hogy szuverén államként Magyarországnak joga van megvédeni a határait.

Tegnap itthon zárt ülésen tanácskoztak az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai, ami után Molnár Zsolt szocialista testületi elnök azt mondta: a jelenlegi információk alapján nem úgy tűnik, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás enyhülne. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint a jelentések azt igazolják, hogy az illegális migrációs probléma kezdeténél tartunk, az Európai Unióra még nagyobb nyomás fog nehezedni a következő időszakban. Németh szerint ennek fényében a kormány jól döntött arról,hogy a schengeni határokat le kell zárni, Molnár szerint viszont a magyar kormány többek között plakátkampánnyal volt elfoglalva, így féléves késésben vannak, de a magyar rendőrség és a titkosszolgálatok végzik a dolgukat. A hatóságokat felügyelő Pintér Sándort az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hallgatta meg a részleges határzár elrendelésének okairól, amiről a belügyminiszter azt mondta, hogy a magyar-szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert "a szabadság forgott kockán". Pintér közölte: Magyarországon az idén 287 383 ember lépte át eddig illegálisan a határt, többségük a magyar-szerb szakaszon, de a védelem kialakítása után a magyar-horvát határon is. Az érkezők regisztrációja továbbra is 100 százalékos a szerb határon, de a horvát szakaszon nem, mert aki onnan jön, egyértelműen uniós országból jött, ezért feltételezik, hogy már megtörtént a regisztráció.

Besokalltak a németek?

"Valójában mindegy, hogy felelős vagyok-e a menekültáradatért, most már itt vannak" - mondta Angela Merkel német kancellár a CDU múlt keddi frakcióülésén a vele vitázóknak a Die Welt tudósítása szerint, amelyet a Mandiner szemlézett. A bírálatokat hallva Merkel állítólag háromszor ragadta meg a mikrofont, ám nem tudott fordítani a hangulaton, éppen ellenkezőleg. Ez állhat annak hátterében, hogy a német kormány válságintézkedések soráról döntött kedden, a belügyminisztérium pedig egy olyan terven dolgozik, hogy a határokon létrehozandó tranzitzónákban 48 óra alatt döntsenek a hatóságok arról, hogy az érkező menekült jogosult-e a menedékjogi kérelem benyújtására. A Frankfurter Allgemeine Zeitung idevágó értesülését Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter úgy kommentálta, hogy nem működhet tovább úgy a menekültválság kezelése ahogy eddig.

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámaian fölerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti. A tartományba szeptember eleje óta 170 ezren érkeztek, ám sajtójelentések szerint mind a 16 tartományt együttvéve 230 ezren juthattak el Németországba csak szeptemberben. A német keményítés hírére az osztrákok is reagáltak: ha a menekültválságra nem születik nemzetközi megoldás, Ausztriának két lehetősége marad, vagy marad a mostani eljárás, vagy lesz egy kemény akció a határon, ami erőszak alkalmazását is jelenti - mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a Die Pressének. A néppárti politikus szerint, ha Németország "lezárja" a határait, abban az esetben Ausztria csak úgy tudja megakadályozni a menekültek ottrekedését, ha szintén lezárja határait.

Módosítanák az uniós költségvetést

Az Európai Bizottság a megtette az első konkrét javaslatokat a válság kezelése érdekében: 1,7 milliárd eurós 2015-ös és 2016-os uniós finanszírozásból szükséghelyzeti támogatást nyújtanának a leginkább érintett uniós tagállamoknak, növelik a közvetlenül résztvevő uniós ügynökségek személyzetét, valamint támogatást és humanitárius segélyt nyújtanak harmadik országokban. A migrációra fordított összegekről volt szó az Európai Parlament költségvetési bizottságában is, ahol az egyik javaslat arról szólt, hogy azok az országok, köztük Magyarország, amelyek ellenezték a migránsok áthelyezésére vonatkozó kvótákat, kapjanak 20 százalékkal kevesebb pénzt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Ezt a javaslatot végül elutasították a képviselők.

Brüsszeli gyors

Ujhelyi István európai parlamenti képviselőLesz mit megmagyaráznia Robert Fico szlovák miniszterelnöknek jövő hétfőn Strasbourgban, amikor az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója előtt kell válaszokat adnia a menekültkrízis kapcsán képviselt politikájával kapcsolatban. Nekem is lesznek kérdéseim hozzá. Orbán és Fico persze nem említhető egy lapon és érdemi különbség, hogy a magyar kormányfő ki sem áll a konzervatívok elé és nem védi meg vélt igazát. Nem néz szembe velük. Talán azért, mert minden szimpátiatüntetés ellenére egyre fogy körülötte a levegő, legutóbb még az Európai Néppárt német frakcióvezetője is - aki pedig folyamatosan tartja Orbán miatt a hátát - jelentette ki, hogy arra szokta emlékeztetni a Fidesz elnökét: "emberségesen kell bánni a menekültekkel". Ehhez képest Fico legalább elfogadta a frakció meghívását és kész szembenézni - az elmúlt napok brüsszeli tapasztalatai alapján meglehetősen karcos és kritikus véleményt képviselő - politikustársaival. Az EP szociáldemokrata frakciója eddig és ezután is kiemelten kezeli a menekültkrízis ügyét: nemrég saját gyűjtést szervezett a képviselők között a menekülteket segítő civil szervezetek számára (ebben magam is aktívan részt vettem), tegnap pedig rendkívüli ülésen tárgyaltuk az európai helyzetet. Tucatnyi képviselő és politikus utazott Brüsszelbe a rendhagyó tanácskozásra: az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes adott érdemi tájékoztatást a magyarországi viszonyokról és a szocialista párt eddig megtett kezdeményezéseiről. Többek között arról beszélt, hogy Orbán láthatóan tudatosan használja saját politikai céljaira a krízist, a megoldáshoz pedig bizonyosan nem kevesebb, hanem több Európa kell.