Angela Merkel az EP-ben: nemzetállami helyett közös cselekvés kell

A menekültválságot nem lehet nemzetállami cselekvéssel kezelni, sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint valaha, mondta Angela Merkel német kancellár tegnap, az Európai Parlament strasbourgi ülésén, ahol 26 év után először szólalt fel együtt a német kancellár és Francois Hollande francia elnök. Európa két vezető politikusa egymás mellett ült a Parlament EU-s miniszterek számára fenntartott karéjának első sorában, azon a helyen amely - mint Martin Schulz, az EP elnöke megnyitójában kiemelte - a német-francia megbékélés helyszíne.

Ez a német-francia megbékélés helyszíne, mondta megnyitó beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, s Európa két vezető politikusa egymás mellett ült a Parlament EU-s miniszterek számára fenntartott karéjának első sorában: a francia elnök és a német kancellár utoljára 26 évvel ezelőtt szólalt fel közösen az Európai Parlamentben. 1989-ben Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott Strasbourgba.

Mitterand és Kohl víziója az volt, hogy politikai uniót kell építeni, mondta Francois Hollande. "Ma, 25 év elteltével, Európa új dráma előtt áll. Egymást követő válságok sújtották az uniót: pénzügyi válság, amelyből nemrég léptünk ki, szociális válság több millió munkanélküli fiatallal, most pedig egy humanitárius válságnak vagyunk szemtanúi. A biztonsági válságot se felejtsük el, mondta az ukrajnai háborúra utalva. "Nincs más megoldás, mint egy erős Európa, amely biztosítja a saját szuverenitásunkat" - tette világossá Hollande. A francia elnök szerint Németország és Franciaország határozottan lépett föl az elmúlt hónapokban, méghozzá a szolidaritás jegyében. Köszönetet mondott az állam- és kormányfőknek, akik februárban biztosították Franciaországot a szolidaritásukról a párizsi terrortámadás után. Hollande szerint Európa későn értette meg, hogy a közel-keleti és afrikai tragédia nem maradhat következmény nélkül a kontinens számára. "Segítséget kell nyújtanunk az afrikai háborúkból menekülők számára. Olyan államokkal is szolidárisnak kell lennünk, amelyek nagyon sok menedékkérőt fogadnak be." Hollande szerint támogatnia kell az EU-s országoknak Törökországot. "Ezzel tudjuk saját magunkat is megvédeni. Ha ezt nem tesszük meg, megállíthatatlanul jönni fognak Európába a menedékkérők." Ugyanakkor Európa feladata, hogy az életeket mentse, és hogy harcoljon a bűnözők ellen. Hollande szerint Alekszisz Ciprasz nagyon bátor volt, amikor népszavazásra bocsátotta a Görögországnak nyújtott hitelprogram feltételeit. A demokrácia tiszteletben tartása soha nem lehet ellentmondásban a közös szabályok tiszteletben tartásával - mondta és tapsot kapott az EP-képviselőktől.

FOTÓ: Thierry Chesnot/Getty Images

Hollande megveregette a saját és Angela Merkel vállát azért, amiért sikerült tető alá hozni az Oroszország és Ukrajna közötti fegyverszüneti megállapodást Minszkben. Szíriával kapcsolatban megjegyezte: Asszad rezsimje gyűlöletből táplálkozik. Ez egy totális háborúvá válhat, amely még a saját területeinket is érinti, ezért fel kell lépnünk ennek megakadályozására. "Franciaország katonai részvétellel is vállalta a felelősséget a háborúban. Egész Európának nyomást kell azonban gyakorolnia a helyzet megoldásáért, függetlenül attól, hogy milyen a pozíciója." Hollande Oroszország és az Öböl-menti államok felelősségét külön kiemelte.

Nagyon veszélyes a nacionalista politikai irányzat, és nagyon fontos, hogy közösen kell építkeznünk, egyébként a nemzeteknek nincs jövőjük, mondta Hollande. Ha nem tudunk előrelépni, akkor hanyatlani fogunk, és ez az európai projekt végét jelenti, jelentette ki Francois Hollande, mire kifütyülték a terem EU-kritikus vége felől. Holland azonban leszögezte: a visszatérés a korábbi határokra egy tragikus hiba lenne. Nincsenek határok, semmilyen módon nem védhetjük meg magunkat egyedül a külső fenyegetések elől. "Folyton kompromisszumokat kell keresnünk - ez az az együttműködési modell, amit partnereinkkel és Németországgal kialakítottunk magunknak a következő évszázadokra" - fejezte be hosszú beszédét Francois Hollande, aki balról tapsot kapott, jobbról pedig kifütyülték a fellépése után.

Angela Merkel azzal indította a beszédét, hogy az EU tizenegy évvel ezelőtt kezdődött legnagyobb bővítését méltatta, mint hatalmas sikert. "A régi tagállamokban féltek az EU 2004-es bővítése előtt. Úgy látták, hogy ez fenyegeti a nyugat-európai munkahelyeket. Világosan látjuk, hogy ez az erőfeszítése megérte mindannyiunk számára. Nem kisebb, hanem nagyobb jólétet eredményezett. Nem kevesebb, hanem nagyobb szabadságot és jólétet adott nekünk." A német kancellár a befogadó Európa víziójára fűzte föl a menekültválság témáját. Leszögezte, hogy akik rászorulnak a segítségre, azoknak minden segítséget meg kell adni. A menekültek nagy száma megváltoztatja Európa napirendjét. Szerinte Európa értékeire jelent ez kihívást. Ugyanakkor kiemelte, hogy a háború sújtotta területeken kell olyan feltételeket biztosítani, hogy az ott lakó embereknek ne kelljen félelemben élniük. A fejlesztési és külpolitikánkat arra kell koncentrálni, hogy felléphessünk a helyi háborúk ellen, és helyben kezelhessük a problémát. Merkel nem okolta a transzatlanti szövetséget a közel-keleten kialakult helyzetért. Az Iszlám Állam fellépését nem lehetett volna elkerülni, mondta. Törökország rendkívüli feladatot lát el. Szüksége van a támogatásunkra. Ezért különösen fontos az a párbeszéd, amit az Európai Bizottság Ankarával folytat.

Nem engedhetünk a kísértésnek, hogy nemzetállami cselekvéssel lépjünk föl a menekültválság kezelésében. Sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint valaha. Németország és Franciaország kész erre. Merkel fölhívta az EU-s tagállamok figyelmét, hogy az Európai Bizottság által készített javaslatokat kell most végrehajtani. Legyünk őszinték: a dublini rendelet a jelenlegi formájában nem működik, ismerte el Merkel. Jó szándékú volt ez a szabályozás, de hosszútávon nem működőképes. Új eljárást kell bevezetnünk a terhek megosztásában, mondta, és üdvözölte az Európai Bizottság menedékkérő-áthelyezési javaslatait.

Teljes joggal várjuk el, hogy akik letelepednek Európában, azok illeszkedjenek be a társadalmunkba, sajátítsák el a mi nyelveinket.

"De nekünk is vannak kötelezettségeink: ne csak egy névtelen tömeget lássunk bennük, amelynek nincs perspektívája az itt maradásra."

Merkel azzal a gondolattal fejezte be a beszédét, hogy emberek tömegei úgy álmodnak most a kontinensünkről a határainkon kívül, ahogy mi álmodoztunk 25 évvel ezelőtt egységes Németországról és Európáról. Ennek az álomnak a jegyében kell továbbra is együtt dolgozni, emlékeztetett. A német kancellárt senki nem fütyülte ki, de tapsot ő sem kapott a nemzetállam-párti jobboldalról.

Brüsszeli gyors

Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője

Huszonöt évvel ezelőtt fordult elő utoljára, hogy a német kancellár (Helmut Kohl) és a francia államfő (Francois Mitterrand) közösen tartott beszédet az Európai Parlamentben, nem volt tehát túlzó Martin Schulz házelnök megfogalmazása: "történelmi látogatásról van szó történelmi jelentőségű nehéz időkben". Nem vitás, hogy Angela Merkel és Francois Hollande közös fellépése volt a tegnapi, strasbourgi ülésnap csúcspontja, még akkor is, ha előtte VI. Fülöp spanyol király beszélt hasonlóan fontos, az európai közösség jövőjét meghatározó víziókról. Milyen sorsszerű, hogy egy ilyen történelmi napon emlékezhettem meg a parlamenti elnök által felkért szónokként az egyik legjelentősebb európai politikusról, Göncz Árpádról. Történelmi nap volt minden elemében tehát a tegnapi és figyelmesnek kell lennünk a talán karcosabbnak remélt, de így is erős szónoklatokban elhangzó üzenetekre is. Merkel és Hollande azt erősítették meg, hogy a közös történelmi és európai kihívásokra csakis közös európai megoldások adhatóak. Az egységes Uniót érintő problémákat az egyes tagállamok egyedül nem tudják megoldani, a közös megoldás kidolgozásában és végrehajtásában mindenkinek felelőssége van: ez nyílt üzenet volt Orbán Viktornak is. Fontos még kihallani az elmondottakból, hogy menet közben miként formálódik egyre határozottabban a magországok, az eurózóna és a többiek különállása, miként rajzolódik ki egyre jobban a Gabriel-Macron német-francia miniszterpáros által már asztalra tett kétkamarás Unió keretrendszere. A sorok között ott volt a demonstratív üzenet: az európai közösség alapjai és értékei stabilak, mi ezeken építkezünk tovább; aki másfelé halad, lemarad. Csak remélni lehet, hogy az egyre duzzadó budapesti miniszterelnöki kabinet is figyelt a strasbourgi mondatokra.