Előfizetés

Angela Merkel az EP-ben: nemzetállami helyett közös cselekvés kell

Publikálás dátuma
2015.10.08. 07:03
FOTÓ: Thierry Chesnot/Getty Images
A menekültválságot nem lehet nemzetállami cselekvéssel kezelni, sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint valaha, mondta Angela Merkel német kancellár tegnap, az Európai Parlament strasbourgi ülésén, ahol 26 év után először szólalt fel együtt a német kancellár és Francois Hollande francia elnök. Európa két vezető politikusa egymás mellett ült a Parlament EU-s miniszterek számára fenntartott karéjának első sorában, azon a helyen amely - mint Martin Schulz, az EP elnöke megnyitójában kiemelte - a német-francia megbékélés helyszíne.

Ez a német-francia megbékélés helyszíne, mondta megnyitó beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, s Európa két vezető politikusa egymás mellett ült a Parlament EU-s miniszterek számára fenntartott karéjának első sorában: a francia elnök és a német kancellár utoljára 26 évvel ezelőtt szólalt fel közösen az Európai Parlamentben. 1989-ben Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott Strasbourgba.

Mitterand és Kohl víziója az volt, hogy politikai uniót kell építeni, mondta Francois Hollande. "Ma, 25 év elteltével, Európa új dráma előtt áll. Egymást követő válságok sújtották az uniót: pénzügyi válság, amelyből nemrég léptünk ki, szociális válság több millió munkanélküli fiatallal, most pedig egy humanitárius válságnak vagyunk szemtanúi. A biztonsági válságot se felejtsük el, mondta az ukrajnai háborúra utalva. "Nincs más megoldás, mint egy erős Európa, amely biztosítja a saját szuverenitásunkat" - tette világossá Hollande. A francia elnök szerint Németország és Franciaország határozottan lépett föl az elmúlt hónapokban, méghozzá a szolidaritás jegyében. Köszönetet mondott az állam- és kormányfőknek, akik februárban biztosították Franciaországot a szolidaritásukról a párizsi terrortámadás után. Hollande szerint Európa későn értette meg, hogy a közel-keleti és afrikai tragédia nem maradhat következmény nélkül a kontinens számára. "Segítséget kell nyújtanunk az afrikai háborúkból menekülők számára. Olyan államokkal is szolidárisnak kell lennünk, amelyek nagyon sok menedékkérőt fogadnak be." Hollande szerint támogatnia kell az EU-s országoknak Törökországot. "Ezzel tudjuk saját magunkat is megvédeni. Ha ezt nem tesszük meg, megállíthatatlanul jönni fognak Európába a menedékkérők." Ugyanakkor Európa feladata, hogy az életeket mentse, és hogy harcoljon a bűnözők ellen. Hollande szerint Alekszisz Ciprasz nagyon bátor volt, amikor népszavazásra bocsátotta a Görögországnak nyújtott hitelprogram feltételeit. A demokrácia tiszteletben tartása soha nem lehet ellentmondásban a közös szabályok tiszteletben tartásával - mondta és tapsot kapott az EP-képviselőktől.

FOTÓ: Thierry Chesnot/Getty Images

FOTÓ: Thierry Chesnot/Getty Images

Hollande megveregette a saját és Angela Merkel vállát azért, amiért sikerült tető alá hozni az Oroszország és Ukrajna közötti fegyverszüneti megállapodást Minszkben. Szíriával kapcsolatban megjegyezte: Asszad rezsimje gyűlöletből táplálkozik. Ez egy totális háborúvá válhat, amely még a saját területeinket is érinti, ezért fel kell lépnünk ennek megakadályozására. "Franciaország katonai részvétellel is vállalta a felelősséget a háborúban. Egész Európának nyomást kell azonban gyakorolnia a helyzet megoldásáért, függetlenül attól, hogy milyen a pozíciója." Hollande Oroszország és az Öböl-menti államok felelősségét külön kiemelte.

Nagyon veszélyes a nacionalista politikai irányzat, és nagyon fontos, hogy közösen kell építkeznünk, egyébként a nemzeteknek nincs jövőjük, mondta Hollande. Ha nem tudunk előrelépni, akkor hanyatlani fogunk, és ez az európai projekt végét jelenti, jelentette ki Francois Hollande, mire kifütyülték a terem EU-kritikus vége felől. Holland azonban leszögezte: a visszatérés a korábbi határokra egy tragikus hiba lenne. Nincsenek határok, semmilyen módon nem védhetjük meg magunkat egyedül a külső fenyegetések elől. "Folyton kompromisszumokat kell keresnünk - ez az az együttműködési modell, amit partnereinkkel és Németországgal kialakítottunk magunknak a következő évszázadokra" - fejezte be hosszú beszédét Francois Hollande, aki balról tapsot kapott, jobbról pedig kifütyülték a fellépése után.

Angela Merkel azzal indította a beszédét, hogy az EU tizenegy évvel ezelőtt kezdődött legnagyobb bővítését méltatta, mint hatalmas sikert. "A régi tagállamokban féltek az EU 2004-es bővítése előtt. Úgy látták, hogy ez fenyegeti a nyugat-európai munkahelyeket. Világosan látjuk, hogy ez az erőfeszítése megérte mindannyiunk számára. Nem kisebb, hanem nagyobb jólétet eredményezett. Nem kevesebb, hanem nagyobb szabadságot és jólétet adott nekünk." A német kancellár a befogadó Európa víziójára fűzte föl a menekültválság témáját. Leszögezte, hogy akik rászorulnak a segítségre, azoknak minden segítséget meg kell adni. A menekültek nagy száma megváltoztatja Európa napirendjét. Szerinte Európa értékeire jelent ez kihívást. Ugyanakkor kiemelte, hogy a háború sújtotta területeken kell olyan feltételeket biztosítani, hogy az ott lakó embereknek ne kelljen félelemben élniük. A fejlesztési és külpolitikánkat arra kell koncentrálni, hogy felléphessünk a helyi háborúk ellen, és helyben kezelhessük a problémát. Merkel nem okolta a transzatlanti szövetséget a közel-keleten kialakult helyzetért. Az Iszlám Állam fellépését nem lehetett volna elkerülni, mondta. Törökország rendkívüli feladatot lát el. Szüksége van a támogatásunkra. Ezért különösen fontos az a párbeszéd, amit az Európai Bizottság Ankarával folytat.

Nem engedhetünk a kísértésnek, hogy nemzetállami cselekvéssel lépjünk föl a menekültválság kezelésében. Sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint valaha. Németország és Franciaország kész erre. Merkel fölhívta az EU-s tagállamok figyelmét, hogy az Európai Bizottság által készített javaslatokat kell most végrehajtani. Legyünk őszinték: a dublini rendelet a jelenlegi formájában nem működik, ismerte el Merkel. Jó szándékú volt ez a szabályozás, de hosszútávon nem működőképes. Új eljárást kell bevezetnünk a terhek megosztásában, mondta, és üdvözölte az Európai Bizottság menedékkérő-áthelyezési javaslatait.

Teljes joggal várjuk el, hogy akik letelepednek Európában, azok illeszkedjenek be a társadalmunkba, sajátítsák el a mi nyelveinket.

"De nekünk is vannak kötelezettségeink: ne csak egy névtelen tömeget lássunk bennük, amelynek nincs perspektívája az itt maradásra."

Merkel azzal a gondolattal fejezte be a beszédét, hogy emberek tömegei úgy álmodnak most a kontinensünkről a határainkon kívül, ahogy mi álmodoztunk 25 évvel ezelőtt egységes Németországról és Európáról. Ennek az álomnak a jegyében kell továbbra is együtt dolgozni, emlékeztetett. A német kancellárt senki nem fütyülte ki, de tapsot ő sem kapott a nemzetállam-párti jobboldalról.

Brüsszeli gyors
Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője
Huszonöt évvel ezelőtt fordult elő utoljára, hogy a német kancellár (Helmut Kohl) és a francia államfő (Francois Mitterrand) közösen tartott beszédet az Európai Parlamentben, nem volt tehát túlzó Martin Schulz házelnök megfogalmazása: "történelmi látogatásról van szó történelmi jelentőségű nehéz időkben". Nem vitás, hogy Angela Merkel és Francois Hollande közös fellépése volt a tegnapi, strasbourgi ülésnap csúcspontja, még akkor is, ha előtte VI. Fülöp spanyol király beszélt hasonlóan fontos, az európai közösség jövőjét meghatározó víziókról. Milyen sorsszerű, hogy egy ilyen történelmi napon emlékezhettem meg a parlamenti elnök által felkért szónokként az egyik legjelentősebb európai politikusról, Göncz Árpádról. Történelmi nap volt minden elemében tehát a tegnapi és figyelmesnek kell lennünk a talán karcosabbnak remélt, de így is erős szónoklatokban elhangzó üzenetekre is. Merkel és Hollande azt erősítették meg, hogy a közös történelmi és európai kihívásokra csakis közös európai megoldások adhatóak. Az egységes Uniót érintő problémákat az egyes tagállamok egyedül nem tudják megoldani, a közös megoldás kidolgozásában és végrehajtásában mindenkinek felelőssége van: ez nyílt üzenet volt Orbán Viktornak is. Fontos még kihallani az elmondottakból, hogy menet közben miként formálódik egyre határozottabban a magországok, az eurózóna és a többiek különállása, miként rajzolódik ki egyre jobban a Gabriel-Macron német-francia miniszterpáros által már asztalra tett kétkamarás Unió keretrendszere. A sorok között ott volt a demonstratív üzenet: az európai közösség alapjai és értékei stabilak, mi ezeken építkezünk tovább; aki másfelé halad, lemarad. Csak remélni lehet, hogy az egyre duzzadó budapesti miniszterelnöki kabinet is figyelt a strasbourgi mondatokra.



Parlamenti vitanap lesz a menekültekről

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.10.08. 07:02

Nemzeti konzultációs központot állítana fel Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető leendő miniszter, akinek személyére hivatalosan még nem is tehetett javaslatot Orbán Viktor, az M1-nek tegnap a központ felállítását azzal indokolta, az elmúlt öt évben a legfontosabb ügyekben akkor tudtak jó döntést hozni, ha előtte megkérdezték az embereket.

A majdani miniszter ismét elmondta, a brüsszeli bevándorlás-politika megbukott, helyette valami újra, szigorúbb szabályokra, illetve elsősorban a határok megvédésére van szükség. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök "szövetségeseket" keres a schengeni határ megvédésében, például ezért járt Ausztriában is. Ami miniszteri kinevezését illeti, arra azt követően kerülhet sor, hogy az Országgyűlés, várhatóan jövő hétfőn elfogadja a Miniszterelnöki Kabinetirodáról szóló törvényt, majd a miniszterelnök felkéri őt erre a posztra. Lázár Jánossal mindig jól tudtak együtt dolgozni és erre számít a továbbiakban is, hiszen mindenkinek, de leginkább az országnak az az érdeke, hogy a kormány jól tudja végezni a munkáját.

Kirakathonvédok?

A határon szolgálatot teljesítők egy részét csupán "kirakatból" rendelik ki, hogy a köztévé felvételt készíthessen róluk teljes menetfelszerelésben - állította egy a helyzetre rálátó forrásunk hozzátéve, hogy a snittek elkészülte után sok egység "azonnal mehet is haza". Ez elsőre hihetetlennek tűnhet, de azok után, hogy a közmédia híradója pár napja beszámolt arról, hogy egy zákányi óvodáscsoport énekkel és rajzokkal köszöntötte a határon szolgáló katonákat, nem is annyira elképzelhetetlen. Eközben plusz pénzt követel a Vasutasok Szakszervezete (VSz) a menekültek szállításában rendszeresen résztvevő több száz vasutasnak - közölte a szervezet.

Nemzeti hazugságközpont létrehozását sürgeti Rogán - véli az Együtt. Az ellenzéki párt szerint az újdonsült propagandaminiszter nem árul zsákbamacskát: már első interjújában bevallotta, hogy új tárcájának két feladata lesz. Egyrészt az, hogy közpénzből hazudjon a magyar polgároknak és manipulálja őket, illetve, hogy a milliárdos kampányok útján fizesse a fideszes haverokat. Az Együtt felszólította a Fideszt, ne állítsák fel a központot, és ne herdálják a magyar polgárok pénzét.

Bár a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a maga 25 milliárdos keretével Rogán minisztériumához kerül, a migrációs helyzettel kapcsolatos belföldi tájékoztatási feladatok ellátására, a "megélhetési bevándorlással kapcsolatos aktuális feladatok megvalósításához szükséges", korábban elkülönített 1 milliárd 16 millió forintból Lázárnak kell átcsoportosítani 381 milliót. Ezzel Orbán bízta meg a Miniszterelnökség vezetőjét.

Ami a menekültügyet illeti, Kósa Lajos bejelentette, parlamenti vitanapot kezdeményeznek az Európai Bizottság által kezdeményezett kvótarendszerről. A frakcióvezető szerint erre azért van szükség, mert kedden, az Orbán Viktornál tartott pártközi egyeztetésen a kvótarendszerrel kapcsolatban a baloldali ellenzék nem tudott konkrét választ adni. A menekültek kötelező elosztása súlyosan sérti a nemzeti szuverenitást, ezért azt javasolják majd a Háznak, hogy emiatt forduljanak az Európai Unióhoz. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra emlékeztetett, a szlovák parlament eljárást kezdeményezett a kvótáról szóló döntés ellen, és felhívta az európai országok parlamentjeit, csatlakozzanak hozzá, amit a szlovének már meg is tettek.

Eközben az idei költségvetés módosításáról kezdett tárgyalni az Országgyűlés. A javaslattal, amely növelné a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, 60 milliárd forintot csoportosítanak át a menekültügy kezelésére.

Tegnap kiderült, Bakondi György valószínűleg nem mondott igazat a horvát-magyar határon szeptember 18-án történt incidensről, legalábbis Pintér Sándor parlamenti válasza szerint. A belügyminiszter azért szólalt meg az ügyben, mert a PM-es Szabó Tímea írásban megkérdezte tőle, "Ki hazudott a horvát határon történtekről". A miniszterelnök biztonsági főtanácsadója szeptember 18-án este, amikor a horvátországi Pélmonostorról elkezdték a magyarországi Magyarbólyra vonatoztatni a menekülteket példátlannak nevezte, hogy mintegy ezer migráns vasúton, felfegyverzett horvát rendőrök kíséretében, bejelentés nélkül érkezzen Magyarországra. Közölte, a vonatot lefoglalták, a mozdonyvezetőt őrizetbe vették, a negyven horvát rendőrt pedig lefegyverezték. Bakondi állítását az állítólagos lefegyverzésről már másnap cáfolta a rendőrség, Pintér a képviselőnek most megírta, hogy a menekültekkel teli vonat vezetőjét és személyzetét előállították, a szerelvényt kísérő horvát rendőröket viszont csak igazoltatták, és visszakísérték a horvát határig. Lefegyverzésre nem volt szükség, mert a horvátoknál nem volt lőfegyver.

Rendszerszinten sérthetnek egy sor nemzetközi és EU-s alapelvet a szeptember 15-én hatályba lépett magyar menekültügyi intézkedések. Ez abból a levélből derül ki, amelyet Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke küldött a magyar kormánynak, és amely Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő birtokába került. Az előzetes elemzések alapján problémák vannak a menekültkérelmek mérlegelés nélküli, automatikus visszautasításával, a megfelelő jogorvoslat, az anyanyelvi lehetőségek és a gyermekekre vonatkozó különleges rendelkezések hiányával, a határátkelők lezárásával és a hadseregnek nyújtott széleskörű jogosítványokkal. Natasha Bertaud, az Európai Bizottság illetékes szóvivője tegnap megerősítette, hogy a Bizottság úgynevezett adminisztratív levelet küldött Magyarországnak, amelyben a migrációs válság miatt szeptemberben életbe léptetett jogszabály-módosításokról kér felvilágosítást. A kormánynak két hete van arra, hogy válaszoljon a bizottság felvetéseire, majd a válasz alapján a testület párbeszédet kezdeményez a magyar hatóságokkal.

Az EU belügyminiszterei több százezer migráns kiutasításáról szóló tervezetet fognak megvitatni Brüsszelben. Erről a The Times brit napilap írt internetes felületén. A lap szerint a 2015 első felében az Unió területére belépett menekültek közül várhatóan 400 ezernek a menedékkérelmét utasítják el az uniós hatóságok. Brüsszel azzal fenyegeti Nigert és Eritreát, hogy visszavonja a segélyeket, a kereskedelmi megállapodásokat és a vízumegyezményeket a két országgal, ha elutasítják állampolgáraik visszafogadását.

Tisztcserék a tárcáknál

Répássy Róbert reméli, később ismét dolgozhat majd igazságügyi, törvényalkotási területen, mert ezt szereti csinálni. A fideszes politikus erről tegnap beszélt az M1-en. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának a hírek szerint azért kell posztjáról távoznia, mert megkérdőjelezte a kormányoldal menekültügyben folytatott politikájának helyességét. Kétségbe vonta, hogy szükség van az illegális határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítására. Répássy képviselőként dolgozik tovább. Az Emmiből Schmitt Pál emberét ebrudalták ki. Kiss Norbertet szeptember 30-ai hatállyal mentették fel helyettes államtitkári tisztségéből. A távozó helyettes államtitkár 2003-tól dolgozott Schmitt mellett, a volt köztársasági elnököt az Európai Parlamentbe is követte. Zombor Gábor, aki augusztus 27-én személyes és családi okokra hivatkozva távozott az egészségügyért felelős államtitkári székből, mostantól Hirt Ferencet váltja az Országgyűlés Népjóléti bizottságában, amelynek korábban az elnöke is volt. Az államtitkár utódát hivatalosan máig nem nevezték meg, a kormányközeli Magyar Idők szerint Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója váltja Zombort.


A horvát államfő Budapesten: árnyék vetült a kapcsolatokra

Kínosan kerülte a magyar és a horvát államfő, hogy a két ország miniszterelnöke közötti feszültségről beszéljen a nyilvánosság előtt tegnap, amikor a Sándor-palotában találkoztak. Kolinda Grabar-Kitarovic, akit Áder János hívott meg Budapestre, a négyszemközti megbeszélés után annyit mondott, az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar-horvát kapcsolatokra, de magyar kollégájával egyetértettek abban, hogy a migrációs válság nem ronthatja el a két ország viszonyát. Amikor Ádert a menekülteket szállító, és három hete Magyarbólynál lefoglalt vonatról kérdezték a köztársasági elnök közölte: azt hitte, a szerelvény már régen visszakerült Horvátországba, és reméli, hogy ez mielőbb megtörténik. Remélhetőleg ez lesz a legsúlyosabb probléma a kétoldalú kapcsolatokban a jövőben - fogalmazott. A találkozót követően Áder felmondta a fideszes leckét, amely szerint az uniós kvótarendszer nem jelent megoldást, világkvótákra van szükség, hiszen más országok is alkalmasak menekültek befogadására Kolinda Grabar-Kitarovic szerint ez a krízis hosszú ideig elhúzódó gondokat jelent, a megoldás a térségbeli szegénység felszámolása, az Iszlám Állam tevékenységének megszüntetése lehet. A horvát államfőt fogadta Kövér László Házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is.

Már nyolc hónapos a nyílt színi Simicska-Orbán harc

Publikálás dátuma
2015.10.08. 07:00
A Közgép dolgozott a Margit híd felújításán is FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Éppen nyolc hónap telt el azóta, hogy Simicska Lajos nyilvánosan is nekiment egykori barátjának, Orbán Viktornak. A háború, mely teljesen átrendezte a hazai média- és közbeszerzési piacot, nem csillapodott az utóbbi hetekben sem, csupán a heves kezdet után egyfajta "hidegháborúvá" alakult át. Mialatt a Fidesz egykori pénztárnoka inkább 2017-ig kivárna, a kormányoldal nem tétlenkedik: Andy Vajna és Habony Árpád serényen építi az új kormánypárti médiabirodalmat, a Közgép Zrt. pedig a jogi viták ellenére sorra esik el a korábban csont nélkül vitt közbeszerzésektől.

Április 30. Kiderült, hogy a Közgép február óta nem nyert egyetlen közbeszerzést sem, pedig öt tenderen is elindultak.

Május 5. Kísérteties hasonlósággal mondott fel a Magyar Nemzet ötfős sportrovatának összes tagja, mint ahogyan még 2004-ben ugyanők a Népszavától távoztak - egyébként épp a Nemzethez. Ballai Attila rovatvezető és lapszerkesztő, Deák Zsigmond, Fábik Tibor, Ch. Gáll András és Novák Miklós újságírók a Napi Gazdasághoz igazoltak.

Május 7. Kormányközeli forrásokra hivatkozva a Figyelő megírta, hogy Orbán még idén eltávolítana minden Simicskához köthető állami vezetőt, s ez a folyamat már hónapokkal korábban elkezdődött.

Május 8. Balog Zoltán sem nyilatkozott a Hír Tv-nek. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, ha őt érné olyan sérelem, mint a bajtársát, azaz Orbánt, akkor a miniszterelnök sem nyilatkozna a sértő fél televíziójának. Eközben sajtóhírek szóltak arról, Simicska a Nemzeti Adó és Vámhivatalon és az azt akkor még vezető bizalmasán, Vida Ildikón keresztül akar visszavágni Orbánnak: a hírek szerint Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadót és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is vizsgálta az adóhatóság.

Május 19. Lemondott posztjáról Németh Miklós, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke, aki a Közgép Zrt. vezérigazgatója is. Egy Vs.hu-n május 12-én közölt interjúban még azt mondta, nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Simicska-Orbán viszonyban háborús front alakuljon ki valamelyik magyar sportágban, még annak ellenére sem, hogy a jégkorong-válogatott mellett a szintén remekül szereplő veszprémi kézilabdacsapat is inkább a Közgép felé húz.

Május 30. Nyerges Zsolt, Simicska üzlettársa, a Közgép Zrt. vezetője több forrás szerint végleg elhagyja az országot. A Szolnokon élő milliárdos ugyanakkor a Népszabadságnak aznap azt mondta, hogy "a történetből egyetlen motívum igaz: valóban az Egyesült Államokba költözik a családom, de mindössze egyetlen évre". Nyerges állította, semmilyen más tevékenységét, és hazai érdekeltségét nem érinti a költözés.

Június 10. A Közgépet kizárta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy felüljáró felújítására írt ki közbeszerzésből, mert szerintük túl olcsó ajánlatot adott. Az ajánlatokat még februárban nyitották ki, ezután 60 nap alatt lehetett volna döntést hozni a győztesről, ám a határidőt még két hónappal kitolták, a győztes pedig végül az A-Híd-Strabag páros lett.

Június 12. Hosszú idő után Simicska Közgépje nyerte a Nagykanizsát elkerülő út megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást. A vs.hu cikke szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1,8 milliárd forint környékére saccolta az árat, és a pályázók többsége - köztük a Duna Aszfalt is - hasonló összegű pályázatokat adtak be, ám a Közgép jelentősen aláígért a konkurenciának, hiszen végül 1 milliárd 343 millió forintért vállalták az út megépítését.

Június 17. "Amíg az önök tulajdonosa az, aki megsértette a miniszterelnököt, aki jó barátom, addig önöknek nem tudok nyilatkozni" - mondta egy szakmai rendezvényen a Magyar Nemzetnek az emberi erőforrás-miniszter Balog Zoltán.

Június 18. A Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba kezdeményezte munkaviszonyának 2015. június 29-i hatállyal, közös megegyezéssel történő megszüntetését, és egyben lemondott minden MVM Csoportban betöltött tisztségéről. A hvg.hu szerint azért kellett mennie, mert Simicska köréhez tartozik.

Június 24. Sánta Jánoshoz, a Continental Dohányipari Csoport elnökéhez került a Napi Gazdaság kiadójának 49 százalékos tulajdonrésze. Bár az üzletember tagadta, hogy bármilyen barátság lenne közte és a miniszter között, mégis Lázár legszűkebb környezetéhez sorolják a vállalkozót.

Június 30. Leváltották Szentpétery Kálmánt, a Szerencsejáték Zrt. elnök vezérigazgatóját. Szentpétery mielőtt 2010-ben átvette a Szerencsejáték Zrt. vezetését, mintegy 11 évig volt a Simicska-Töröcskei tulajdonban lévő BÁV Zrt. vezérigazgatója. A Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója Braun Márton lett, aki az előző ciklusban még a Fidesz országgyűlési képviselője volt.

Július 6. Az MKB Bank nem támogatja tovább a Simicska-közeli veszprémi kézilabdacsapatot. A csapat másik szponzora, a Magyar Villamos Művek Zrt. is "átgondolja szponzorációs tevékenységeit" - derült ki, miután korábban Simicska neve lekerült Orbán kedvenc focicsapatának, a Puskás Akadémiának támogatói közül.

Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

Július 17. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban. A Közgép bírósághoz fordult a döntés miatt, szerintük ugyanis a határozat nemcsak téves, de több uniós jogszabályt is sértett. Ám a lehetséges jogorvoslatnak nem volt halasztó hatálya, vagyis amíg a bíróság nem hoz olyan döntést, ami esetleg kedvez Közgépnek, addig a cég semmilyen közbeszerzési eljárásban nem indulhat.

Július 20. Már nem Vida Ildikó a NAV elnöke. A máig Simicska egyik legfőbb bizalmasaként számon tartott Vida még május 20-án benyújtotta felmondását Orbánnak, de csak ekkor járt le két hónapos felmondási ideje. "Lemondásomhoz az elmúlt 5 év folyamatos küzdelmei, a tavaly október óta tartó kifejezetten személyemet, családomat érintő méltatlan és alaptalan támadások, a NAV szervezetét és személyi állományát alapjaiban érintő kormányzati elképzelések, valamint a NAV életpályára tett javaslatunk elutasítása vezettek" - írta búcsúlevelében.

Július 25. Majd negyedmilliárddal kevesebbért fejlesztette volna a Közgép a győr-gönyűi kikötőt, mégis a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. lett a befutó.

Július 30. Kiderült, hogy kormányzati körök megkeresték a Simicska-birodalom vezetőségét, mert meg akarták vásárolni a Heti Választ. A vállalkozó azonban kijelentette: nem ad el semmit, nem tesz gesztust Orbán felé, az orgánumait pedig hosszú távon kívánja fenntartani.

Augusztus 7. A Közgép a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult a KDB tiltóhatározatával szemben.

Augusztus 8. Két kormányközelinek számító ügynökség és egy multinacionális vállalat nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) 25 milliárdos reklámtenderét. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Inter Media Group Kft. (IMG) meg sem próbálta elnyerni a megbízásokat, holott az előző ciklusban ez volt a kormány "kedvenc ügynöksége" - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly 5,7 milliárdért adott nekik megbízást.

Szeptember 16. Újra indulhat közbeszerzési pályázatokon a Közgép, miután a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette az építőipari céget a közbeszerzésektől eltiltó határozat végrehajtását. Az indoklás szerint a hároméves eltiltás nemcsak a vállalatnak okozna súlyos károkat, hanem a közpénzek hatékony felhasználására is hatással lenne, így az azokhoz fűződő közérdek súlyos sérelmét is okozná. A vállalat keresetének tárgyalását a testület október elsejére tűzte ki.

Szeptember 17. "Úgy gondolom, hogy ez egy politikai akció része, és örülök annak, hogy a bíróság megfelelő döntést hozott" - mondta a Klubrádiónak Simicska a bírósági döntés után. A vállalkozó arra is utalt, hogy a médiabirodalmát is folyamatosan támadják. Arról már az Index kérdezte, hogy valóban vége-e a háborúskodásnak és a kibékülés útjára léptek-e a kormányfővel, mire Simicska visszakérdezett: "ki az az Orbán Viktor?". Utalt arra is, hogy sok mindent mondana, "de még nincs itt az ideje". Információink szerint a vállalkozó 2017-ben veszti fel a kesztyűt, mert a menekültügy körüli médiafigyelem miatt most szerinte értelmetlen egy újabb támadás.

Szeptember 18. Elindult Habonyék kormánypárti portálja, a 888.hu, amelynek főszerkesztője G. Fodor Gábor lett.

Szeptember 22. Fiatalosabb arculatra váltott a HírTv, valamint a műsorstruktúrát is átdolgozták, és több szakembert "átcsábítottak" a közmédiából. A vezetőség a megújulástól a csatorna nézőtáborának bővülését várja. A váltás oka az is lehet, hogy a HírTv készül arra az eshetőségre, hogy új konkurenst kap, amennyiben Andy Vajna megvásárolja a Tv2-t.

Szeptember 24. Kiderült, bár a bírósági határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a Közgép még mindig a közbeszerzésből kizártak listáján szerepel a KDB honlapján, így hivatalosan nem indulhat közbeszerzéseken.

Szeptember 30. Egyoldalúan szerződést bontott a fővárosi közgyűlés Simicska reklámcégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel. A testület döntése értelmében a kontraktust október 31-ével mondják fel, és egyben felszólítják a céget, hogy bontsa el mind a 761 budapesti hirdetőoszlopát. Eközben az is kiderült, hogy november 26-ra halasztották a per tárgyalását, amelyet a Közgép Zrt. indított az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a KDB ellen.