infláció;

2015-10-09 07:22:00

Bezuhant az infláció szeptemberben

Az elemzők négy havi szünet után ismét negatív inflációra számítottak szeptemberben, de őket is meglephette, hogy a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, a KSH adatai szerint.

 Alapvetően az üzemanyagárak zuhanása okozhatta a nem várt hatást: egyetlen hónap alatt 5 százalékkal csökkentek, éves alapon már 17 százalékos az áresés. Augusztushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerárak egy év alatt 0,8 százalékkal emelkedtek, azonban az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek. A csokoládé, kakaó, a párizsi, kolbász, valamint a tej árcsökkenésével szemben a cukoré, valamint az étolajé nőtt a tavaly szeptemberi értékekhez képest. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek 1,4 százalékkal drágultak, de valamelyest többe kerülnek a szeszes italok és a dohányáruk is, míg a háztartási energiáé nem változott. A szolgáltatások ára 0,6 százalékkal mérséklődött.

Az elemzők és a jegybank szerint is egyszeri, főként külső hatások miatt zuhant az infláció. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani 0 százalék közeli infláció nem lesz tartós, már októberben 0 százalék körüli, de már pozitív lehet az infláció. A tavalyi évi rezsicsökkentés hatásának kiesése miatt a következő időszakban az infláció gyorsulására lehet számítani. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője a defláció visszatérését átmenetinek tekinti, és a következő hónapokban újra növekedésnek indulnak az árak. Decemberig 1,6 százalékra emelkedhet, januárban már 2,5 százalék közelébe emelkedhet az infláció. A 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. Idén az átlagos infláció 0, jövőre 2,4 százalék közelében lehet Suppan Gergely szerint.

A maginflációs mutató (ami a hektikusan változó árú, külső sokkokra érzékenyen reagáló termékek ármozgását szűri ki) a tavaly szeptemberi 1,2 százalékról 1,3 százalékra emelkedett, az elemzők erre hivatkozva állítják, nincs deflációs kockázat.