KSH;kivándorlás;
2015-10-10 07:09:00
A kivándorlási folyamat egyre gyorsult az elmúlt években, a jobb lehetőségek, a magasabb nyugati életszínvonal sokakat vonz a határainkon túlra, s egyelőre úgy tűnik, a gazdasági kivándorlás nem veszít lendületéből. A legnépszerűbb célországoknak még mindig Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság számítanak; Németországban tavaly mintegy 124 ezer magyar élt, tízezerrel több, mint egy évvel korábban, az Egyesült Királyságban pedig több mint 74 ezer.
Beszédes adat, hogy a kivándorlás 2011 után kezdett el szembetűnően gyorsulni: míg a 2000-es években 3-5 ezer kivándorlót regisztráltak évente, addig 2011-12-ben már több mint 12 ezren hagyták el az országot. A Tárki felmérése szerint a kivándorolni szándékozók aránya az idén történelmi csúcsra, tíz százalékra emelkedett. Továbbra is sok egészségügyi dolgozó menne külföldre, a Világgazdaság szerint például az EuWork külföldi munka közvetítésével foglalkozó cégnél június végéig 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki egészségügyisek számára.
A kivándorlással kapcsolatban a Lehet Más a Politika (LMP) is készített felmérést, Retúr elnevezésű konzultációjukat júliusban indították el. A kérdőívet akkor a kivándorolt magyarok számára állították össze, augusztustól viszont már az egészségügyben dolgozók véleményét is kérdezik. Az íveket eddig ötezren töltötték ki, a válaszok pedig jórészt cáfolják Orbán Viktor miniszterelnök állítását, miszerint kalandvágyból hagyták volna el az országot. A valóság az, hogy a kivándorlók többsége itthon nem látja biztosítottnak a családalapítást, az egzisztenciaépítést. Az ellenzéki párt most középiskolásokra és a felsőoktatásban tanulókra is kiterjeszti konzultációját.