KSH;kivándorlás;

2015-10-10 07:09:00

Kivándorlás: nem kalandvágyból mennek el

Miközben a népesség egyre csökken Magyarországon, a külföldön, főleg Nyugat-Európában élő magyarok száma növekszik, tavaly új rekord is született: mintegy 31 ezren költöztek külföldre, ez tízezerrel több az egy évvel korábbinál - írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai évkönyvére hivatkozva. 

A kivándorlási folyamat egyre gyorsult az elmúlt években, a jobb lehetőségek, a magasabb nyugati életszínvonal sokakat vonz a határainkon túlra, s egyelőre úgy tűnik, a gazdasági kivándorlás nem veszít lendületéből. A legnépszerűbb célországoknak még mindig Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság számítanak; Németországban tavaly mintegy 124 ezer magyar élt, tízezerrel több, mint egy évvel korábban, az Egyesült Királyságban pedig több mint 74 ezer.

Beszédes adat, hogy a kivándorlás 2011 után kezdett el szembetűnően gyorsulni: míg a 2000-es években 3-5 ezer kivándorlót regisztráltak évente, addig 2011-12-ben már több mint 12 ezren hagyták el az országot. A Tárki felmérése szerint a kivándorolni szándékozók aránya az idén történelmi csúcsra, tíz százalékra emelkedett. Továbbra is sok egészségügyi dolgozó menne külföldre, a Világgazdaság szerint például az EuWork külföldi munka közvetítésével foglalkozó cégnél június végéig 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki egészségügyisek számára.

A kivándorlással kapcsolatban a Lehet Más a Politika (LMP) is készített felmérést, Retúr elnevezésű konzultációjukat júliusban indították el. A kérdőívet akkor a kivándorolt magyarok számára állították össze, augusztustól viszont már az egészségügyben dolgozók véleményét is kérdezik. Az íveket eddig ötezren töltötték ki, a válaszok pedig jórészt cáfolják Orbán Viktor miniszterelnök állítását, miszerint kalandvágyból hagyták volna el az országot. A valóság az, hogy a kivándorlók többsége itthon nem látja biztosítottnak a családalapítást, az egzisztenciaépítést. Az ellenzéki párt most középiskolásokra és a felsőoktatásban tanulókra is kiterjeszti konzultációját.

A fiatalok fele munkanélküli
Globálisan a fiatal munkaerő 43 százaléka vagy munkanélküli, vagy van ugyan munkája, de szegénységben él - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című kiadványából. Az ILO szerint a fiatalok globális munkanélküliségi rátája továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Bár a ráta 13 százalékon stagnált 2012 és 2014 között, ez még mindig jóval meghaladja a válság előtti 11,7 százalékot, s 2015-re várhatóan eléri a 13,1 százalékot.
A jelentés szerint Magyarországon 2008 és 2014 között 11,5-ről 13,6 százalékra nőtt a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi aránya. A legmagasabb értéket, 15,5 százalékot 2013-ban mérték. A jelentés szerint a fejlett gazdaságokban emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik munkát találnak, a munkahelyek minősége azonban elmarad a várakozásaiktól. Sokan szenvednek a hosszú távú munkanélküliségtől, az Európai Unióban háromból több mint egy munkanélküli fiatal keres egy évnél hosszabb ideje munkát.