Vérfürdő Ankarában

Törökország egyre kaotikusabb helyzetbe kerül a november 1-jén esedékes választások közeledtével. Szombaton terrortámadást hajtottak végre a főváros, Ankara centrumában. Majdnem száz személy életét vesztette, s mintegy kétszázan megsérültek.

Véres merénylet színhelye volt Ankara. Hatalmas detonáció történt helyi idő szerint szombaton röviddel 10 óra után. A bombát a főpályaudvar közelében helyezték el. A Hürriyet internetes kiadása szerint a merénylettel a mérsékelt kurd párt, a HDP aktivistáit célozták, akik egy békemegmozdulásra gyülekeztek. A legutóbbi közlések szerint 95-en meghaltak, 246-an megsérültek, s mint Osman Nacar, a sürgősségi szolgálat vezetője mondta, a súlyosan sérültek száma meghaladja a 20-at.

A CNN Türk hírtelevízió sokszor ismételgette azokat a képsorokat, amelyeken táncoló – feltehetően kurd –fiatalok láthatóak, majd nem messze a héttérben óriási robbanás volt látható. Sokan fejvesztve kezdtek menekülni, ezután azonban a felvétel is megszakadt. Kiss Gábor ankarai nagykövet azt közölte, nem tudni külföldi, illetve magyar áldozatról. A most Törökországban tartózkodó magyar turistáknak a nagykövet azt ajánlotta, lépjenek kapcsolatba az isztambuli főkonzulátussal vagy az ankarai magyar nagykövetséggel.

Hivatalos közlések szerint két összehangolt öngyilkos merénylet történt. A kurd HDP megmozdulásán a békéért akartak felvonulni a kurd aktivisták és baloldali pártok képviselői. A török kormány és a Kurd Munkáspárt között július óta tartó konfliktus veszélyes következményeire akarták felhívni a figyelmet. Recep Tayyip Erdogan élesen elítélte a terrorakciót. „Támadást intéztek az ország békéje ellen” – hangoztatta. Mint mondta, azok, akik a merénylet mögött állnak, meg akarják osztani a társadalmat. Ahmet Davutoglu kormányfő bejelentette, három napra felfüggeszti a választási kampányt. Ankarában háromnapos gyászt rendeltek el. A kormányfő az Iszlám Államot, vagy a kurd PKK-t sejti a merénylet mögött.

Fotó: Europress Getty Images

Selahattin Demirtas, a HDP társelnöke barbár támadásról tett említést. Kifejtette, „azokat gyilkolják meg, akik békét akarnak” – emelte ki Demirtas. Furcsának találta, hogy a titkosszolgálat nem tudott a készülő akcióról. Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, hazája nem érdemelné meg az ilyen merényleteket. Lami Özgen szakszervezeti vezető mészárlásról tett említést.

A terrorakció estéjén mintegy tízezres tüntetést tartottak Isztambulban, de megmozdulásokat jelentettek más városokból is. A résztvevők „gyilkosnak” nevezték Erdogant, aki szerintük felelős a vérfürdőért. Sokan azt skandálták, hogy a PKK-nak meg kell torolnia a merényletet. Selami Altinok belügyminiszter szerint a titkosszolgálat nem hibázott. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerinte a török parlamenti választás előtt egyesek félelmet akarnak gerjeszteni a társadalomban. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint össze kell tartania a török társdalomnak. Angela Merkel kancellár elítélte a „gyáva bűncselekményt”. Áder János köztársasági elnök együttérzését fejezte ki Erdogan elnökkel.

A török hadsereg és a kurd PKK júliusban mondta fel a békemegállapodást. Azóta Erdogan elnök szerint 2000 kurd lázadót öltek meg, illetve a PKK támadásai során 150 török rendőr vesztette életét. Törökországban azóta egyre kaotikusabb a helyzet, de nemcsak a török hadsereg és a PKK között dúló háború miatt. Július 20-án az Iszlám Állam hatott végre merényletet a dél-törökországi Surucban, amelyben 33 személy vesztette életét. Ezt megelőzően, június 5-én Diyarbakirban, a kurdok egyik fellegvárában robbantottak, négyen haltak meg. A PKK bejelentette, a merénylet hatására felfüggeszti támadásait.