Gyökeres változás az olasz politikában

Az olasz sajtó Matteo Renzi jelentős sikereként értékelte, hogy a szenátus előző nap kedden elfogadta az alkotmány reformját, amellyel saját jogköreit nyirbálta meg jelentős mértékben. Az olasz kormányfő tegnap, a parlamentben elhangzott beszédében azt közölte, a szenátus reformja hozzájárul majd a teljes intézményi rendszer stabilitásához. „A miénk a 63. kormány, én vagyok a 27. miniszterelnök. Ha a reform törvényerőre emelkedik, a kormányfő személye ötévente változik majd, s nem évente” – fogalmazott a képviselők előtt.

Az olasz képviselőházban 630 honatya foglalhat helyet, a szenátusban pedig eleddig 315 volt a szenátorok száma. Renzi előzőleg utalt arra, hogy az Egyesült Államokban ez a szám „425, illetve 100. Pedig biztosan nem kevésbé demokratikusabbak nálunk” – jelentette ki.

Az alkotmányreform értelmében a szenátusnak 100 tagja lesz. Közülük százat az államfő, 95 pedig a régiók és városok nevezhetnek ki. Eddig a szenátus kiterjedt jogkörökkel rendelkezett, s a bonyolult olasz választási rendszer miatt az a párt, amelyik a képviselőházban többségre tett szert, a szenátusban kisebbségbe szorult. Több alkalommal éppen ez okozta a mindenkori miniszterelnök vesztét. A reform után a szenátus leginkább a német Bundesrathoz hasonlítható majd. A jövőben ugyanis csak a képviselőház választhatja meg a miniszterelnök személyét. A szenátus az érdemi munkába csak az alkotmány módosításánál, illetve a régiók jogköreit érintő kérdéseknél kapcsolódhat be.

A miniszterelnök célja ezzel az állam karcsúsítása volt. Itáliában óriási pénzeket emészt fel az alsó- és a felsőház fenntartása annál is inkább, mert a képviselők európai viszonylatban igen jól keresnek. Ugyanakkor nem mindenki elégedett a változtatásokkal. Akadtak olyan hangok, amelyek szerint lehetővé kellett volna tenni a szenátorok közvetlen megválasztását, mert ha a tagjait csak kinevezik, akkor azzal a testület szavahihetősége kerülhet veszélybe.