Orbán lezáratná a görög határt

Magyarország teljesen felkészült arra, hogy a schengeni megállapodásnak megfelelően csak ellenőrzötten, szigorú előírások szerint lehessen belépni az országba a magyar-horvát határszakaszon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésére érkezve.

Az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt a kormányfő kiemelte: ezt az állapotot Magyarország ha kell, egy órán belül meg tudja valósítani. Viszont ez csak "a második legjobb megoldás", a legelőnyösebb a görög határ lezárása lenne, ezt szeretnénk most elérni - hangsúlyozta. Orbán Viktor kifejtette: péntek reggel lehet véglegeset mondani a magyar-horvát határszakasz esetleges lezárásáról, egyelőre meg kell várni a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és az Európai Tanács egyeztetését.

Mindenesetre Magyarország felkészült, "a zöldhatár védelméhez szükséges műszaki létesítmények elkészültek, a szükséges magyar élőerő jelen van", és a visegrádi partnerekkel nemzetközi összefogást is sikerült felépíteni - közölte. Hozzátette: ez "szívbéli barátságon nyugvó közép-európai együttműködés", amelynek keretében a V4-es partnerek több terhet átvesznek a határvédelemben.

Orbán Viktor magyar (b) és Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (j4) és Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök (j2) az Európai Tanács ülése előtt tartott V4-es kormányfői egyeztetésen. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy "le kell menni délre és meg kell védeni" a görög-török határt. Most remélhetőleg olyan irányt vesz a megbeszélés, hogy megegyeznek e határszakasz lezárásáról - mondta. Közölte: Magyarország hajlandó ebben részt venni, mert bár képes arra, hogy schengeni szabályok alá vonja a horvát határszakaszt, ahogyan azt korábban a szerb szakasszal is megtette, de ez csak a második legjobb megoldás.

Arra lenne szükség, hogy Görögország magától ellássa a szerződéses kötelezettségeit, amit eddig nem tett meg, és "ezért kerültünk mi is bajba" - magyarázta. Hozzátette: ha ezt Görögország "nem tudja ellátni, akkor lássuk el helyette mi".
Az Európai Tanács szeptember 23-i ülésén Orbán Viktor azt javasolta, hogy Görögország engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Kezdeményezte a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását.

Orbán Merkellel is tárgyalt

A brüsszeli csúcstalálkozó előtt a magyar miniszterelnök az európai néppárt vezetőinek megbeszélésén vett részt a belga királyi akadémián, ahol külön találkozott Angela Merkel német kancellárral. Délután a visegrádi országok (V4) miniszterelnökei egyeztettek.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Megkezdődött az uniós csúcstalálkozó

Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozója, amelynek legfőbb témája a nemzetközi migránsválság. Az előzetes nyilatkozatok szerint az ülésen - amely előreláthatólag péntekre virradóra befejeződik - főleg az eddig meghozott döntések megvalósítását tekintik majd át, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a Világélelmezési Programnak és a külön létrehozott pénzalapoknak tett pénzügyi felajánlásokról lesz szó, különös tekintettel arra, hogy ezek teljesítésével számos EU-tagállam elmarad.

Végérvényes döntések ezúttal nem várhatók, de egyetértés születhet arról, hogy bővítsék az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jogköreit, és az ügynökség egymaga is kezdeményezhesse a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldését.

Donald Tusk, az állam- és kormányfői tanács elnöke egy sajtónyilatkozatban úgy vélte, hogy a tagországok többet tudnak tenni és többet is kell tenniük az anyagi tehervállalást illetően.

Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár érkezési nyilatkozatában kiemelt hangsúlyt helyezett a külső uniós határok védelmére.

A Törökországgal folytatott együttműködést az ülés előtt megszólalók többsége különösen fontos kérdésnek nevezte, de például Hollande hangoztatta azt is, hogy a vízumliberalizációhoz Ankarának is teljesítenie kell az unió szabta feltételeket, és jobban fel kell lépnie az embercsempészek ellen.

Az állam- és kormányfők a találkozón beszámolót hallgatnak meg az uniós tagsággal kapcsolatban tervezett brit népszavazásról, a gazdasági és monetáris unió jövőjéről, valamint a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs előkészítéséről is.

Juncker: most a tagállamokon a sor

A migrációs válság ügyében az Európai Unió intézményei megtették a szükséges lépéseket, most a tagállamokon a sor - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben.

A csúcs előtt a bizottság vezetője Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével egyeztetett, majd a közösen tartott sajtótájékoztatójukon Jean-Claude Juncker kiemelte: fel kell gyorsítani a dublini rendszer reformját. A bizottság elnöke egyúttal megerősítette, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a szeptemberben tett pénzügyi vállalásaikat. Úgy vélte, ez a tagállamok szavahihetősége miatt is nagyon fontos.

Martin Schulz ugyancsak a tagállamokat sürgette, hogy biztosítsanak forrást a válság kezelésére. Az nem lehet, hogy a csúcs után a tagállamok vezetői elmondják, hogy "milyen döntést hoztunk, majd ha az nem valósul meg, azt mondják, az EU nem tesz semmit" - fogalmazott.

Jean-Claude Juncker arra is kitért, hogy az uniós testület alelnöke, Frans Timmermans, illetve Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos hajnali négyig tárgyalt Törökország képviselőivel egy közös akciótervről, és jók az esélyek a sikerre. "A helyes irányban mozdultunk el" - közölte Juncker további részletek közlése nélkül. Martin Schulz is hangsúlyozta az "intenzív együttműködés" szükségességét Törökországgal.