Felgyújtották József sírját - Nő a feszültség Izraelben

Egy palesztin tömeg péntekre virradó éjjel felgyújtotta József sírját a ciszjordániai Nábluszban.

A zsidók és keresztények számára egyaránt fontos szent hely ismételt feldúlásáról az izraeli közszolgálati rádió számolt be reggel. A híradás szerint az éjjel több száz maszkos palesztin hatolt be a szent helyre, az ott lévő épületet felgyújtották, majd a helyszínen - videofelvételek tanúsága szerint - kitűztek egy palesztin zászlót. A lángokat a Palesztin Hatóság tűzoltói eloltották.

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy mindent el fognak fog követni a gyújtogatók elfogása érdekében és eredeti állapotában helyreállítják a létesítményt, lehetővé téve zsidók imádkozását.

Mahmúd Abbász palesztin elnök közleményében felelőtlen tettnek nevezte a szent hely lángba borítását,  és azt ígérte, hogy bizottságot állít fel az eset kivizsgálására.

Péntekre a "harag napját" hirdette meg közösen több palesztin szervezet: a Ciszjordániában kormányzó Fatah, a Gázai övezetet irányító Hamász és a szélsőségesen iszlamista Iszlám Dzsihád.

A megszállt Ciszjordánia izraeli katonai adminisztrációjának vezetői megbeszélést folytattak palesztin tisztviselőkkel, akik elítélték a történteket, és ígéretet tettek arra, hogy helyreállítják a korábbi állapotokat József sírjánál.

Az izraeli katonaság képviselői közölték, hogy nem a hadsereg, hanem a Palesztin Hatóság rendőri egységei oszlatták szét a lázongókat a szent helyen, ahol a zsidó-keresztény hagyomány szerint a Bibliában szereplő József pátriárka, Jákob fia nyugszik.

Az izraeli jobboldali politikusok a sírhely ismételt felgyújtása miatt a szent hely visszafoglalására szólítottak fel. "Ismét úgy tűnik, hogy nincs alternatívája az izraeli fennhatóságnak a szent helyeink védelmében. Követeljük a hely izraeli ellenőrzésének visszaállítását, annak állandó megnyitását a zsidó imádkozók előtt" - hangoztatta közleményében Avi Roé, a ciszjordániai telepesek egyik vezetője.

Uri Ariel, a telepeseket támogató Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt képviselője Facebook-bejegyzésében a palesztin uszítást okolta a történtekért. "A zsidók egyik szent helyének felgyújtása egy újabb mélypont, a palesztin uszítás következménye. Miközben a palesztinok pimaszul azt hazudják, hogy megsértjük a státus quót a Templom hegyen, kivonulnak, felgyújtják és megszentségtelenítik Izrael szent helyeit, amit nem bocsátunk meg nekik" - közölte a politikus.

Szeptember közepén Izraelben erőszakhullám kezdődött napi rendszerességgel ismétlődő, gyakran halálos kimenetelű erőszakos palesztin tüntetésekkel, valamint sorozatos késeléses merényletekkel. Az erőszakhullámot többen "a harmadik intifádaként" (palesztin felkelésként) emlegetik.

A támadások kiváltó oka az a palesztin médiában lábra kapott híresztelés, hogy az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a status quót Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek terén, bár ezt az izraeli vezetés számos alkalommal cáfolta. Az arabok által Haram as-Sarífnak hívott Mecsetek tere az iszlám harmadik legszentebb helye, és egyben a zsidók legszentebb helye, amelyet ők Templomhegynek neveznek.

Szerző
Frissítve: 2015.10.16. 15:56

"Magyarország azt csinál, amit akar" - Bekeményít a horvát kormányfő

Publikálás dátuma
2015.10.16. 13:08
A vérre menő nyilatkozatok ellenére egész jól elbeszélgetett egymással a két kormányfő az EU-csúcson. MTI Fotó: Miniszterelnöki
A horvát állampolgárok nyugodtak lehetnek, Zágrábnak van megoldása a menekültválság kezelésére, függetlenül attól, hogy Magyarország mit tervez határával - mondta Zoran Milanovic horvát miniszterelnök újságíróknak pénteken Brüsszelben, az EU-csúcs után.

A kormányfő kijelentette: Horvátországnak van terve, Magyarország pedig "nem lényeges", ezért azt csinál, amit akar. "Az állampolgárok biztonságban vannak, nyugodtan alhatnak, nem áll fenn semmilyen veszély, és ebben a pillanatban ez a legfontosabb" - hangsúlyozta. 

A horvát miniszterelnök arra reagált, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva közölte: ha ez Európai Unió nem hoz létre közös határvédelmi egységet a görög schengeni határ biztosítására, akkor Magyarország kész lezárni saját schengeni határát Horvátországgal.

Zoran Milanovic szerint Magyarország politikája nem talált megértésre az Európai Unióban. A horvát miniszterelnök beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is az EU-csúcs előtt. Milanovic elmondta: arra jutottak, hogy Magyarország nem küld katonákat a horvát-magyar határra, csak a szerb-magyarra. 

"A kérdés az, minek oda katonaság, ha ott a fal" - mondta. Újságíró kérdésre, mit tesz Horvátország, ha nem irányíthatja többé a magyar határra a migránsokat, Milanovic megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy mindenki nyugodt lehet, de a tervekről és a különböző lehetőségekről nem beszélt. 

Orbán Viktor miniszterelnök péntekre hívta össze Budapesten a nemzetbiztonsági kabinetet, ahol megvitatják a helyzetet, és meghozzák a szükséges döntést a horvát határzár ügyében.

Szerző

Ukrán-orosz párharc az ENSZ BT-ben?

Január 1-től öt új ország kerül be nem állandó tagként két éves időszakra az ENSZ Biztonsági Tanácsába. A 193 tagú közgyűlés csütörtökön szavazott a jelöltekről. Egyiptom, Japán, Szenegál és Uruguay mellett Ukrajna is a nem állandó tagok közé került.

A BT öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország mellett tíz nem állandó tag cserélődik, két évente öt újabb állam kap lehetőséget, hogy szavazhasson a világszervezet legbefolyásosabb testületében.

Ukrajna máris bejelentette, hogy a BT-tagságot arra akarja felhasználni, hogy politikai harcot indítson Oroszország ellen a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása miatt. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerint a BT-tagság nagy lehetőség Kijev számára, hogy fellépjen az orosz agresszió ellen. Ukrajna 177 szavazatot kapott, s ezt az ukrán diplomácia vezetője a nemzetközi szolidaritás kifejeződéseként értékelte. Klimkin ENSZ-nagykövetekkel találkozva már jelezte, hogy konfrontatív fellépésre készül a BT fórumán. Az AP-nek nyilatkozva ugyanakkor elismerte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem az a legfontosabb szerepe, hogy országok egymás közötti vitáinak terepet biztosítson. Ukrajna fel fog lépni a béke és biztonság erősítéséért a világ más térségeiben, ígérte Klimkin.

A csütörtöki voksoláson Szenegál 187, Uruguay 185, Japán 184, Egyiptom 179 ország támogatását nyerte el. Egyiptom kampányolt a leghevesebben a BT-tagságért, e hét keddjén a New York-i Metropolitan Múzeum egyiptomi szárnyában, Dendur templománál nagyszabású fogadáson látták vendégül az ENSZ-nagyköveteket.

 

 

Szerző